Orbán Viktor a parlamentben világossá tette, hogy fel kíván lépni a brüsszeli szankciókkal szemben, amelyek elképesztő energiaáremelkedést és inflációt okoztak egész Európában. Ehhez szövetségeseket kell keresnie az unióban, ugyanis Magyarország egyedül kevés az európai nagyhatalmak, Brüsszel és az Egyesült Államok terveinek megakadályozásához. Egy fontos szövetséges a jobboldali fordulatnak köszönhetően Olaszország lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi parlamenti vitanap is egyértelművé tette, hogy a baloldali pártok továbbra is támogatják a szankciókat, a Momentum elnöke például egyenesen azt állította: a szankciók működnek. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók jelentős része sem osztja, így a támogatottságuk tovább csökkenhet – hívta fel a figyelmet az elemző.
A háború kezdete óta zajlik a vita arról, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók alkalmasak-e arra, hogy megroppantsák az orosz gazdaságot, ezzel elvonják a további hadműveletek anyagi fedezetét. Egyre tisztábban látni azonban, hogy az orosz hadműveletek ereje a kezdeti várakozásokkal szemben nem csillapodik, hanem fokozódik, eközben pedig a szankciók Európára és az unió gazdaságára rendkívül negatívan hatnak. A kontinens legnagyobb részének kulcsfontosságú gáz ára például a háromszorosára drágult, az áremelkedések időpontja pedig egybeesett a fontosabb uniós szankciós döntésekkel – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésben Deák Dániel. Kiemelte: az orosz–ukrán háború kitörése előtt, az év elején még 80 euró körül mozgott a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén, az ár augusztus végén már bőven 250 euró fölött is járt.
A gáz mindig akkor drágult, amikor az Európai Unió Oroszország elleni szankcióról döntött, vagy a közösség különféle vezetői ezt szorgalmazták – szögezte le az elemző, hozzátéve: a gáz árának emelkedése az áram árát és lényegében minden termék árát is magával húzza az egekbe.
Orbán Viktor a tegnapi parlamenti beszédében rávilágított, hogy a szankciók okozta áremelkedés elviselhetetlen terhet ró az európai országokra, így Magyarországra is, emiatt az őszi politikai szezonban európai szinten fel kíván lépni a szankciókkal szemben. Ehhez azonban az elemző szerint szövetségeseket kell találnia Magyarországnak, ugyanis hazánk egyedül kevés ahhoz, hogy olyan nagyhatalmakkal szálljon szembe, mint például Németország, Franciaország vagy az Egyesült Államok, amely szintén jelentős nyomást helyez Brüsszelre az újabbnál újabb szankciók elfogadása érdekében. Egy fontos szövetséges Olaszország lehetne hazánk számára, ahol vasárnap jobboldali fordulat következett be és a hárompárti jobboldali szövetség két pártja is erős kritikával illette az elmúlt hónapokban a brüsszeli döntéseket – mondta Deák Dániel. Leszögezte: ezt a veszélyt érzik Brüsszelben, ezért fenyegette meg Ursula von der Leyen és az Európai Központi Bank vezetője is Olaszországot. Kérdés, hogy az új olasz kormányfőnek, Giorgia Meloninak lesz-e elég ereje ahhoz, hogy a nemzeti érdekeket képviselve szembeszálljon a brüsszeli nyomásgyakorlással és Magyarországgal szövetkezve felvegye a küzdelmet a brüsszeli szankciókkal szemben – tette hozzá.
A baloldali politikusok parlamenti felszólalásaira rátérve az elemző kiemelte: az ellenzéki politikusok nyíltan a szankciók oldalára álltak, Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke például nyíltan kimondta, hogy szerinte a szankciók működnek. Ezzel az állásponttal a baloldali politikusok még a saját szavazóikkal is szembemennek, ugyanis a felmérések alapján a szankciókat több mint a lakosság kétharmada elutasítja.
Ez azt is jelenti, hogy a szankciókkal szembeni fellépésben a kormányoldal nem számíthat az ellenzéki képviselők támogatására – fogalmazott Deák Dániel.
A nemzeti konzultáció kapcsán elmondta: annak a politikai szerepe mindig is az volt, hogy ha több százezer vagy több millió ember egyirányú véleményt fejt ki a kérdőívek visszaküldésével, akkor az a kormány álláspontját erősebbé teszi, ami fontos eszköz lehet a brüsszeli viták során. A szankciókat félévente kell meghosszabbítani, így egy sikeres konzultáció és egy sikeres uniós szövetségkeresés után jó esély lehet arra, hogy Magyarország fellépjen az áremelkedéseket okozó szankciókkal szemben – zárta a videóelemzés az elemző.
