A balliberális oldal több politikusa is évértékelő beszédet tartott az elmúlt napokban, amelyeknek leghangsúlyosabb részei a saját belső konfliktusaikról vagy az aktuális pártpolitikai kérdésekről szóltak. Ezzel szemben a jobboldalon hosszútávú stratégiai tervezést láthatunk, az Európát és Magyarországot érő kihívásokra keresnek válaszokat – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ilyen hosszútávú stratégia például az ország energiastratégiája, melynek prioritásai az atomenergia és a megújuló energiaforrások, a jelenlegi energiaválság kezelése. Beszélt arról is, Orbán Viktor és az ukrán elnök brüsszeli találkozója után mindenki számára világos: Magyarország nem orosz vagy ukrán párti, hanem béke és magyar párti.
A baloldal ma nehezebb helyzetben és rosszabb állapotban van, mint két évvel ezelőtt, mikor az összefogásban, az előválasztás megtartásában és a közös lista felállításában megállapodtak – idézte Nagy Ervin megállapításait legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzáfűzte: megújulás helyett ma csak látszattevékenységet folytatnak és hitelességi problémákkal küszködnek, nincsen releváns mondanivalójuk, az elmúlt napok évértékelő beszédeiben is a belső konfliktusaikkal foglalkoztak a balliberális politikusok. Mindezek fényében nem meglepő az elemző szerint, hogy hosszútávú, stratégiai kérdésekre nem adtak válaszokat, sőt még a problémafelvetésekig, a kihívások beazonosításáig sem jutottak el.
A külföldi finanszírozási botrány is azt mutatja, hogy a baloldal nem önmaga ura, hanem kívülről irányított, egyre látványosabban teljesítik a külföldi megrendelőik elvárásait. Ebből kifolyólag az ellenzéki politikusoktól nem várható, hogy a hazánkat érő kihívásokra nemzeti alapon keressenek válaszokat, az ő kommunikációjuk kimerül abban, hogy a globalista elit aktuális trendjeit próbálják lemásolni, elsajátítani, ugyanakkor egységes koncepciót, komoly intellektuális teljesítményt nem képesek felmutatni – részletezte az elemző.
Miközben a balliberális oldal nem jelent kormányzóképes alternatívát, a lassan 13 éve hatalmon lévő nemzeti oldal hosszútávú stratégiai gondolkodást folytat
– fogalmazott Deák Dániel, kiemelve: a héten háromnapos stratégiai kormányülést is tartottak, amelynek olyan témái voltak, mint például az ország 2030-ig tartó energiastratégiája. Az energiastratégia prioritásai az atomenergia és a megújuló energiaforrások, a napenergiahálózat-fejlesztése, valamint a villamos hálózat és az Adria-vezeték kapacitásbővítése. Mindez kiemelten fontos, ugyanis az orosz–ukrán háború és az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók következtében súlyos energiaválság alakult ki egész Európában, így Magyarország számára is létkérdés az energiaforrások diverzifikálása, az energiabiztonság garantálása – részletezte.
Az uniós csúcsról szólva az elemző elmondta: Orbán Viktor találkozása az ukrán elnökkel világosan megmutatta, hogy Magyarország nem orosz vagy ukrán párti, hanem béke és magyar párti.
Ezzel a baloldaloldal régi állítása dőlt meg, ugyanis ők folyamatosan azt hangoztatták, hogy a magyar kormányfő Putyin szövetségese. Erről azonban nincsen szó, Magyarország ki akar maradni a háborúból, egyértelműen a békében érdekelt, emellett elutasítja a hidegháborús logikát, legalább az energetika területén mindenképpen fenn akarja tartani a pragmatikus kapcsolatokat Oroszországgal. Emellett hazánk humanitárius és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, azonban a fegyverszállítást és azokat a katonai beavatkozásokat, amelyek belesodornák Magyarországot a háborúba, elutasítja a kormány. Ez tehát egy világos határvonal, ami nem jelent oroszpártiságot, hasonló álláspontot képvisel például a semleges Ausztria is – hangsúlyozta az elemző.
Kiemelte: jövő hétvégén tartja Orbán Viktor az évértékelő beszédét, amelyben várhatóan megerősíti Magyarország álláspontját a háború és a szankciók kapcsán, illetve részletezi a gazdasági válságra adott kormányzati válaszokat. Az egyik legfontosabb cél az infláció csökkentése, amelyhez nagymértékben hozzájárul, hogy történelmi csúcson van az ország devizatartalékának mértéke (40 milliárd euró felett), stabilizálódott a forint árfolyama és érdemben csökkentek az energiaárak a nemzetközi piacokon az enyhe téli időjárásnak köszönhetően. Mindezek fényében reális esély van rá, hogy az év végére egyszámjegyű legyen az infláció, ami jelentős könnyebbséget jelentene a lakosságnak. Szintén fontos cél az uniós megállapodás, melynek keretében akár már tavasszal megérkezhetnek az első uniós források Magyarországra – zárta videóelemzését Deák Dániel.
