A bírósági joggyakorlat átpolitizálása a világban címmel tartott bemutatkozó beszélgetést a XXI. Század Intézet Deák Ferenc Műhelye október 29-én. A rendezvényen előadást tartott Pokol Béla, a Deák Ferenc Műhely igazgatója, Szöllősi-Baráth Szabolcs és Balássy Ádám Miklós a Műhely kutatói, illetve Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója, aki egyben a beszélgetés házigazdája is volt.

A Deák Ferenc Műhely kutatóinak fő tevékenysége az utóbbi időkben a világ több országában megfigyelhető tendenciák elemzésére irányul, melyek révén a demokratikus politikai küzdelmek egy része áttolódik a bíróságokra, és azokat a bírák mint jogi vitákat döntik el, ítéleteik kimondásával. Ám eközben az egyes államok bírói karainak főbírósági szintjét úgy alakították át, hogy itt a domináns politikai csoportok érdekeit és értékhangsúlyait vallók kerülnek be főbíróknak, így a jog pedig átpolitizálódik. E kettős folyamat – a politika eljogiasítása, illetve a jog átpolitizálódása – egy sor területen megjelenik, például úgy, hogy a felsőbíróságokon és az ügyészségeknél befolyással rendelkező politikus csoportok a választási ellenfeleiket büntetőperekkel vagy polgári perekkel igyekeznek hitelteleníteni, vagy legalábbis csökkenteni a választási nyerési esélyeiket.

A Műhely bemutatkozó beszélgetését Pokol Béla egyetemi professzor, a Deák Ferenc Műhely igazgatója kezdte, aki elmondta, hogy a jog átpolitizálódása, illetve a politika eljogiasítása már az 1970-es évek óta tart, amely különböző fokozatokban jelent meg először az Amerikai Egyesült Államokban, majd az 1980-as, 1990-es években az európai kontinensen is. A Műhely vezetője többek között az Európai Unió Bíróságának elfogult ítélkezéséről, az ügykiosztás problémáiról beszélt, illetve számos példán keresztül mutatta be, hogy napjainkra milyen intézményekben és hogyan testesül meg az átpoliziálódás, illetve az eljogiasítás.

Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója az ECJ (European Court of Justice) menedékjogi ítéletének jogállamisági problémáiról, azon belül is a migrációs ítéletnek a jog átpolitizálódásával kapcsolatos hatásáról tartott előadást. A migrációs ítélet kapcsán hangsúlyozta, az ehhez hasonló bírói jogértelmezés ipari méretekre fejlődhet, mert az EU most ebben látja az integráció kulcsát, ami sajnos a tagállamok kárára valósul meg.

Szöllősi-Baráth Szabolcs, a Deák Ferenc Műhely kutatója a politikai küzdelem kriminalizálásáról tartott előadást Matteo Salvini és Donald Trump példáját említve. Szöllősi-Baráth Szabolcs előadásában tisztázta a politikai küzdelem kriminalizációjának fogalmát, illetve, hogy az miként valósul meg. A kutató elmondta, a politika kriminalizálása nem más, mint az alkotmányos gyakorlatoknak az fajta a felfüggesztése, amikor a politikai alrendszer a jogi alrendszernek az eszközeit használja és konkrétan büntetőeljárások kezdeményezésével próbálja a konkurens politikusokat visszatartani a demokratikus versenytől. A Deák Ferenc Műhely kutatója Salvini, és Trump példáján keresztül kiválóan bemutatta, hogyan realizálódik napjaink politikai küzdelmeiben a politikai kriminalizálás, azaz, hogyan próbálják elérni a politikai ellenfelek a másik fél szakmai ellehetetlenítését.

Balássy Ádám Miklós, a Deák Ferenc Műhely kutatója az „európai tanulmányok” propaganda jellemvonásai (Byberg kötet alapján) című előadásban azokra a kérdésekre adott választ, hogy miképpen tudjuk megkülönböztetni a propagandát a puszta információterjesztéstől, vagy, mi is maga a propaganda. Előadásban hangsúlyozta, az európai tanulmányok jellege szerint megállapítható, hogy az információk egyoldalúak, tehát az EU tisztségviselői különféle szerepkörökön keresztül kizárólag az európai integrációnak előmozdítására fókuszálnak és szinte teljesen elnyomják a kritikát, az információkat szelektálják, a nemzeti bírálatokat pedig a háttérbe szorítják.