Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett.
A Szlovákiát megrázó múltheti politikai merénylet távolabbi társadalmi hatásairól és várható következményeiről szól a XXI. Század Intézet vendégszerzőjének elemzése.
Megbénult a szlovák politikai élet
Több mint 38 év után érte újra lövés egy EU-s tagország miniszterelnökét, miután május 15-én, egy Nyitrabányán tartott kormányülést követően fegyveres merényletet követtek el Robert Fico, szlovák miniszterelnökkel szemben. Az elkövető az elmúlt hónapokban több kormányellenes tüntetésen is részt vett, elmondása szerint pedig azért lőtt többször a miniszterelnökre, mert nem ért egyet a jelenlegi szlovák kormány politikájával.
Az eset után a szlovák politikai élet szinte azonnal megbénult: az éppen zajló parlamenti ülést berekesztették, a parlament működését pedig legalább május 21-ig felfüggesztették. A pártok az éppen zajló európai parlamenti kampányt is leállították, míg a kormánypártok ellen az utóbbi hónapokban rendszeresen demonstrációkat szervező Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko, PS) a tervezett tüntetések lemondása mellett, arra szólította fel a(z) – elsősorban az ellenzéki – politikusokat, hogy száz napig tartózkodjanak a társadalmat polarizáló politikai támadásoktól. A merényletet követően mindemellett a nemrég államfővé választott Peter Pellegrini, Zuzana Čaputová leköszönő köztársasági elnök társaságában, közös nyilatkozatban ítélték el a miniszterelnök elleni támadást, majd valamennyi parlamenti párt vezetőjét közös egyeztetésre hívták az Elnöki Palotába.
Noha a pártok közti egyeztetést végül elnapolták, a két államfő mindezzel a merényletet követő indulatok mellett, vélhetően az eset politikai következményeit is próbálta mérsékelni. A különböző politikai válságok ugyanis már több éve szerves részét képezik a szlovák politikai életnek, az országnak pedig Robert Fico 2018-as lemondását követően már öt különböző kormányfője volt az elmúlt hat évben, akik többsége valamilyen politikai okból volt kénytelen távozni a posztjáról. A Robert Fico elleni merénylet könnyen újabb válságot eredményezhet az országban, aminek megakadályozása, vagy legalább mérséklése a kormánytagok mellett az államfőnek is az egyik legfontosabb feladata lesz a következő hetekben.
Mindez azonban közel sem tűnik egyszerűen megoldhatóanak, hiszen Robert Fico a kórházi kezelése alatt várhatóan még pár hétig egyáltalán nem tudja majd ellátni feladatait, ami egyben azt is jelenti, hogy addig valakinek helyettesítenie kell a legfontosabb teendők kapcsán a kormányfőt. A szlovák hatásköri törvény értelmében márpedig ezt a feladatot csak a miniszterelnök által személyesen kinevezett miniszterelnök-helyettes láthatja el, a négy miniszterelnök-helyettes közül azonban mindezidáig senki sem rendelkezik ezzel a felhatalmazással. Noha a várakozások szerint végül ennek ellenére Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter (a korábbi Fico-ciklusok ellentmondásos belügyminisztere – a Szerk.) lép majd ideiglenesen Robert Fico helyére, nem elképzelhetetlen, hogy a parlamentben és akár a kormánykoalícióban is ellentéteket okoz majd a hivatalos felhatalmazás hiánya.
A több éve permanens politikai instabilitással küzdő Szlovákiában egy újabb válság kialakulása akár a három hét múlva esedékes EP-választások kimenetelét is befolyásolhatja, ami a merénylet utáni felfokozott hangulat és a várhatóan nagyobb választókedv miatt az eddigiekhez képest nagyobb jelentőséggel bír majd.
Egyre polarizáltabb a szlovákiai társadalom
A Robert Fico elleni merénylet a szlovák társadalom jelenlegi állapotára is rávilágít. Az utóbbi években a hagyományos törésvonalak mellett ugyanis újabbak is megjelentek (migráció, oltásellenesség, gender-ideológia, orosz–ukrán háború) a politikai csoportok között, amik az addigi ellentétek mélyítésén túl további árkok létrehozásához is hozzájárultak.
A feszültségeket ráadásul jelentősen felerősítették az elmúlt hónapok politikai küzdelmei, amiknek eredményeként a szlovák társadalom mára minden eddiginél polarizáltabbá vált. Mindez egyben azt is eredményezte, hogy az elmúlt években leginkább az online térben – jellemzően kommentek formájában – zajló csatározások egy része fokozatosan az utcára is átterjedt, ami az egyre agresszívabb politikai üzenetek és megnyilvánulások hatására a választók egy részét tovább radikalizálta. Jól példázza ezt, hogy a felmérések szerint a miniszterelnök elleni merényletet követően több mint 60 százalékkal nőtt meg a gyűlöletkeltő kommentek száma a közösségi oldalakon Szlovákiában, ami miatt több internetes portálon is kikapcsolták a hozzászólások lehetőségét.
Noha az egyre szélsőségesebb megnyilvánulások terjedésében kétségtelenül a jelenlegi kormánypártoknak is megvan a maguk szerepe, az elmúlt hónapokban ebben leginkább az ellenzéki politikusok és a progresszív sajtó jeleskedett. Az alig pár hónap alatt lezajlott három választási kampány (!) során elhangzó kormánykritikus megnyilvánulások mellett a Progresszív Szlovákia által szervezett kormányellenes tüntetéseken például rendre gonosznak és orosz ügynöknek nevezték a kormánypártok politikusait – akiket mindenáron le kell győznie az ellenzéknek –, emellett pedig a progresszív sajtóban is orosz narratívák terjesztésével vádolták a miniszterelnököt.
A progresszív politikusok többsége ráadásul az Ukrajnával kapcsolatos segítségnyújtás hiánya miatt is rendre bírálja a kormányt s arra bíztatja az embereket, hogy álljanak ki az olyan kezdeményezések mellett, amik nyíltan támogatják az Ukrajnában zajló háború folytatását. Zuzana Čaputová például alig egy hónapja írt arról a közösségi médiában, hogy támogatja az országban – vélhetően baloldali szervezetek jóvoltából – is megjelent Munícia pre Ukrajinu (Lőszert Ukrajnának) kezdeményezést, Michal Šimečka (PS) pedig szégyennek nevezte, hogy a szlovák kormány nem csatlakozik a cseh kormány által elindított kampányhoz, amivel szerinte Fico Szlovákia jó hírét is szabotálja.
Az ehhez hasonló kijelentések az elmúlt hónapokban amellett, hogy nagymértékben megnövelték a kormányellenes hangulatot az országban, a politikai táborok közti feszültségeket is tovább szították. Mindezt jól mutatja, hogy a merényletet követően súlyos sérülésekkel kórházba szállított Robert Fico néhány hete maga beszélt arról, hogy a szlovák társadalom mára annyira polarizálttá vált, hogy a progresszív sajtó gyűlöletkeltő politikája előbb-utóbb egy kormánypárti politikus elleni merényletet eredményezhet, de rajta kívül több vezető politikus is aggodalmát fejezte ki a kérdésben.
A szlovák miniszterelnök szavainak beigazolódása jól láthatóan még tovább szítja az ellentéteket a politikai táborok között, ami miatt a szlovák társadalom egy részének szélsőségessé válása minden korábbinál nagyobb méreteket ölthet.
Intő jel Európának
A Szlovákiában megfigyelhető társadalmi polarizálódás Európa más országaiban is egyre inkább teret nyer, mindez pedig az emberek radikalizálódásában is megmutatkozik. A migrációs nyomás, az erőltetett progresszív ideológia, az orosz–ukrán háború, vagy épp a Közel-Keleten zajló konfliktus nyomán kialakult törésvonalak elmélyülésének hatásai az utóbbi hónapokban egyre több helyen torkollhatnak erőszakos cselekedetekbe. Eközben az uniós országokban zajlik az Európai Parlamenti választás kampánya, az Egyesült Államokban pedig a novemberi elnökválasztásra készülnek.
Mindezt jelentősen felerősítheti a szlovák miniszterelnök elleni merénylet, aminek negatív hatásai már most megmutatkoznak Európa-szerte: Szlovákiában például alig pár órával a merényletet követően Branislav Becík (Hlas) és Michal Šimečka (PS) is halálos fenyegetéseket kapott, nem sokkal később Aleksandar Vučić szerb államfőt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt is hasonló üzenetekkel próbálták megfélemlíteni. Ezzel párhuzamosan Belgiumban egy rádióműsorban bíztatta egy műsorvezető a belga miniszterelnök elleni merényletre a hallgatókat, Ausztriában pedig egy olyan férfi ellen adtak ki elfogatóparancsot, aki korábban többször is életveszélyesen fenyegette meg az osztrák kancellárt.
A(z egyelőre) leginkább az online térben terjedő agresszió hatásai az elmúlt évek gyűlöletkampányainak köszönhetően egész Európában megmutatkoznak, amik az EP-választások eredményeit követően könnyen további radikalizálódáshoz vezethetnek. A migráció, az orosz–ukrán háború, vagy épp a közel-keleti válság kapcsán a progresszív sajtó által jelenleg (is) gerjesztett online verbális polgárháborúknak ugyanis jól láthatóan az utcán is komoly hatásai lehetnek, mindez pedig nem csupán Szlovákiában, hanem az egész Európai Unióban szükségessé teszi egy olyan vörös vonal meghúzását, aminek átlépését mindannyiunk érdeke megakadályozni.
Matyi Tamás
