Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy az állami stabilitás megingatása, a nemzeti szuverenitás és a hagyományos társadalmi rend lebontása az ezek talapzatául szolgáló kultúra befolyásolásán keresztül érhető el. A kultúra alapját jelentő bizonyosságok tudatos lebontása mögött a progresszív napirend nyomása áll, amely azonban nem áll meg Washington és Brüsszel küszöbén. A „kulturális szuverenitás” védelméről dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára és Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélgettek az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában.
Lokális és globális identitás
Rétvári Bence szerint a legjelentősebb törésvonal az identitás meghatározása terén figyelhető meg: amíg a szuverenista jobboldalnak a hit, a nemzet és a család adja a legfőbb azonosságtudatot, addig a baloldal egy olyan pillanatnyi külföldi divatot követ, amelyet egy rendkívül szűk elit kulturális képe alapján képeznek le. Amíg jobboldal identitása a teremtett világhoz igazodik és a földből gyökerezik, ami által nem csak állandóságot képvisel, de egyben a magyar kultúrát autentikusan is leképezi, addig a globalista érdekeket szolgáló ellenzék mindezen értékek lecserélésén munkálkodik. A nemzeti gondolkodástól elszakadt, talajvesztett ateista kultúrában ráadásul egyre inkább a pénz határozza meg az ember identitását, amely a fogyasztói társadalom materialista emberképét tartja követendő példának – vélekedett az EMMI parlamenti államtitkára. Békés Márton is két szembenálló erőt nevezett meg. A szuverenisták a normalitás talaján állva hoznak olyan döntéseket (családtámogatás és gyermekvédelem, rezsicsökkentés), amelyek a társadalom egészének érdekeit képviselik, míg az urbánus–kozmopolita erők egy helyekhez nem kötődő világkultúrát képviselnek.
Megvédeni kulturális szuverenitásunkat
A XXI. Század Intézet igazgatója szerint a rendszerváltoztatást követően a posztkommunista–liberális erők hatalmi beágyazódásának következtében nem beszélhettünk a politika és a kultúra egymásnak mellérendelt viszonyáról, emlékeztetett például, hogy a balliberális elitnél bevett szokás volt, hogy szalonokban vagy a médiában adtak utasításokat a politikusoknak. Ezzel szemben a jobboldali magyar kormány egy olyan egészséges és jól funkcionáló államot hozott létre, ahol az értelmiség nem szól bele a politikába, de a politika sem az értelmiség dolgába. Az elmúlt 12 év fejlesztései a kultúra, az infrastruktúra és az oktatás terén mind-mind igazolják a politika és a kultúra kiegyensúlyozott viszonyát – mondta.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy minden ország minden generációjának meg kell küzdenie a saját kulturális szuverenitásának védelme érdekében.
A magyar történelem is bizonyítékul szolgál arra, hogy nekünk kell megőriznünk a saját kultúránkat, mivel más ezt nem teszi meg helyettünk.
A közösen átélt történelmi tapasztalatok és érzelmek kötik össze az egyéneket, és teszik őket nemzetté, amire az embernek természetes igénye van. A magyar kultúra a magyar emberekből alakult ki, és csak azt nevezhetjük a kultúránknak, aminek a részei lehetünk – mondta. Kiemelte, hogy amit a jobboldal képvisel, az generációkon átívelően formál egy természetesen nemzeti karakterű és állandó közösséget, míg a baloldal esetében mindössze egy külföldről importált, az ideiglenes korszellemnek megfelelni kívánó, érték nélküli álláspontról beszélhetünk.
Békés Márton szerint ebben a kérdésben kellően illusztratív a „saját farkába harapó kígyó” szimbóluma, hiszen kultúra nélkül nincs közösség, és közösség nélkül sincs kultúra. Az adott földrajzi területen élő emberek speciális kultúrát hoznak létre, amelyben még a szavak is egyedülálló kódolással és jelentéstartalommal bírnak. Azonban már a nyelvünk is veszélybe került, amit jól mutat, hogy az Európai Bizottság egy olyan szószedetet adott ki, amelyben a saját köreikben „elvárt” beszédmódot rögzítik. Ez azonban nem fog Brüsszelben maradni, ezért meg kell akadályozni, hogy a nyelvi diktatúra és a „nyelvcsere” jelensége Magyarországra is beszivárogjon – tett hozzá.
A magyar kulturális szuverenitás megőrzése érdekében az államnak törvényeken, népszavazásokon és kormányzati intézkedéseken keresztül tevőleges szerepet kell játszania.
Sikeres a magyar modell
Rétvári Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnézettebb TV-csatornák, a könyv- és tankönyvkiadók is külföldi kézben voltak 2010 előtt, amellyel a balliberális kurzus feladta az ország kulturális szuverenitását. Ezáltal a magyar emberek gondolkodását külföldiek befolyásolták évtizedeken át, akik teljesen másképp gondolkodnak bizonyos dolgokról, és a saját képükre akarnak formálni minket, ami önmagában is problémás. Ezzel szemben, az elmúlt 12 év konzervatív kormányzása után a – rendszerváltoztatás ígéretének beváltása mellett – olyan intézményi, strukturális és finanszírozási reformok mentek végbe, amelyeknek köszönhetően ma Magyarország sikerrel őrzi kulturális szuverenitását – fűzte ehhez hozzá Békés Márton.
Az EMMI parlamenti államtitkára szerint az október 23-i rendezvény is megmutatta, hogy a baloldal hogyan viszonyul a nemzethez, miután több párt- és szivárványos zászlót lengettek, mint magyart. Köreikben az ideológia felülírja a mindennapi tapasztalatot, és a posztkommunista berögződéseknek köszönhetően nincs egy nemzeti baloldali vagy liberális oldal ma Magyarországon. A legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben azonban a baloldalnak is fel kellene ismernie, hogy elsősorban a magyar értékeket és érdekeket kell képviselnie és őriznie hazánk kulturális szuverenitását.
