A világjárványok gyakran jelentették egy új világrend kezdetét. A spanyolnátha például egy demokratikus és globális világrend fájdalmas nyitányát hozta, kitörése egybeesett az eddig ismert, Amerika által dominált világrend kialakulásával. A koronavírus-járvánnyal azonban vége a liberális korszaknak, a demokrácia ugyanakkor velünk marad, amely már nemzeti alapú lehet – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Békés Márton, Földi László és Frank Füredi voltak, akik a koronavírus-járvány társadalmi és politikai hatásairól beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vezetésével.
Európát legyengült állapotban érte a járvány
„A biztonság egy olyan dolog, amely tulajdonképpen a mindennapokban nem létezik. Ha van, akkor senkit nem érdekel. Azonban ha valamilyen okból gondokkal szembesül egy társadalom, akkor a biztonság minden egyéb tényezőt megelőz” – kezdte gondolatait Földi László biztonságpolitikai szakértő. Mint fogalmazott: ha nincsen biztonság, akkor nincsen rend, ha pedig nincsen rend, akkor nincsen demokrácia. Elmondta, a koronavírus egy olyan rossz helyzetben érte Európát, amikor már – egyebek mellett a 2015-ös migrációs válság okán is – a biztonság hiányának problémája régóta előtérben volt.
Álláspontja szerint háborúban állunk, hiszen ugyan a fegyverek nem dörögnek, de nagypolitikai szinten olyan feszültséget jelentek meg a világban, amelyek igenis vérre mennek.
Ma már Nyugaton egyre inkább polgárháborús helyzetek alakulnak ki, elég csak az Egyesült Államokban lezajlott erőszakos eseményekre gondolni – fogalmazott. Hozzátette: ott is felborult a korábbi rend, ma már az elnököt sem tisztelik, sőt nem is fogadják el bizonyos társadalmi csoportok, ami gyakorlatilag polgárháborús helyzetet eredményezett a tengerentúlon.
Hasonlóan rossz a helyzet szerinte Európában is. Példaként Németországot említette, ahol a tömeges migráció miatt nagy a társadalmi feszültség, komoly frusztráció alakult ki és egyre gyakoribbak a különféle összetűzések.
Újra jelen van az antiszemitizmus, ismét erősödik a szélsőjobb, üldözik a zsidó embereket és a dzsihád a muszlimok körében teljesen elfogadottá vált.
Világjárványok, mint a világrend születési fájdalmai
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint a nagy járványok – pestis, kolera, spanyolnátha – úgy is értelmezhetőek, mint egy új világrend kezdetei. A spanyolnátha például egy új, demokratikus és globális világrend fájdalmas nyitányát jelentette, 1917–18-tól kezdve ezzel párhuzamosan indult el a máig ismert, Amerika által dominált világunk – mondta.
2020 elején azt látjuk, hogy miután az amerikai egypólusú világrendnek vége, ezzel együtt a liberális korszak is lezárul, ugyanakkor a demokrácia velünk marad.
„Most azért harcolunk, hogy ezt a demokráciát nemzetivé tudjuk tenni, máskülönben a nemzetközi erők martalékává válik” – tette hozzá Békés Márton.
Európa nem ura önmagának – tette hozzá Földi László. Mint mondta, a kontinens ellenfelei az Egyesült Államok és Kína, Oroszország viszont Európa része. A német-orosz közeledés naggyá tette volna a ’80-as években Európát, azonban ezt azok az erőterek szétrombolták, amelyek nem érdekeltek mindebben – fejtette ki. Ennek eszköze volt az „ukrán kártya”, amellyel ketté lehetett szakítani Oroszországot és Európát. Álláspontja szerint Európában jelenleg nem látható ebbe az irányba történő gondolkodás, hiszen szűk érdekcsoportok befolyása alatt áll a nyugat-európai politikusok jelentős része – fogalmazott.
Politikai üggyé vált a koronavírus
Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa a műsorban elmondta, a korábbi járványokkal ellentétben a koronavírus-járvány politikai üggyé vált. A spanyolnátha során például 1918-ban Wilson amerikai elnök egyszer sem beszélt a járványról, míg ma a koronavírus a politika központi kérdésévé vált – tette hozzá. Ma teljesen más a helyzet, amióta a járvány elkezdődött, megerősödtek a régi tendenciák, most éppen a járvány alapján alakultak ki politikai törésvonalak az egyes európai társadalmakban.
Az angol nyelvű országokban az emberek sokkal kevésbé bíznak a kontinentális Európához képest a kormányukban, hiszen a kulturális és egyéb politikai kérdések összefolytak a koronavírus-járvánnyal is, így például maga a maszkviselés is politikai kérdéssé vált. Mint mondta, a járványból politikai szempontból eddig a baloldalnak volt haszna, míg a jobboldali erők meggyengültek.
Békés Márton viszont azt mondja, a liberális világrend bomlása a konzervatív, jobboldali erőknek kedvezhet, amely leginkább régi, a liberális időszak előtti világhoz fog majd hasonlítani.
„Azok az értékek fogják ujjászervezni a világunkat, amelyek a liberális, globális világ előtt uralkodtak” – mondta. Ezek az értékek szerinte a nemzethez való tartozás, a spiritualitás és az autarchia, a nemzeti önellátás. „Még a legliberálisabb országok is azonnal határzárat, hatósági árszabást és központi irányítást rendeltek el a járvány miatt, ma már senki sem gondolja azt, hogy egy progresszív jövő felé menetelünk” – zárta gondolatait.
A jövő kérdése feltétlen összefügg Földi László szerint a 2022-es választással, amelyen hazai és nemzetközi ellenfelei minden erejükkel le akarják majd győzni az Orbán-kormányt.
Ennek oka, hogy Magyarország egy olyan politikát képvisel, ami „vírusként” terjed, egyre befolyásosabbá válik Európában. „Orbán Viktor nemet mondott az illegális migrációra, azt mondta a járványra, hogy azonnal féket kell nyomni” – fogalmazott, majd hozzátette: ezekben a kérdésekben mind igaza lett, bejött a stratégiája.
Amennyiben megmarad ez a kormány, akkor egyre többen fogják majd követni azt a jövőképet felmutató politikát Európában, amit Magyarország kínál – mondta Földi László. Ha azonban veszít a 2022-es választáson a nemzeti oldal, akkor ezek a globális körök minden erejükkel háttérbe akarják majd szorítani hazánkat, teljesen el akarják tiporni a szuverenista politikát.
