„Két vírussal küzdünk, az egyik Orbán Viktor politikája” – olvashatjuk a sommás megállítást, abban a 73 európai közszereplő által aláírt felhívásban, amelyet a CIVICO Europa nevű transznacionális civil szervezet közölt a kontinens 19 lapjában, Magyarországon például a Népszavában. A levél mondanivalója jól illeszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt összehangolt politikai offenzívák sorába, amelyek egytől-egyig a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos kritikákat taglalják, illetve hamis félinformációkra hivatkozva fejezik ki aggodalmukat a magyar jogállamisággal kapcsolatban. A szövegezők önmagukat „független polgári szerveződésként” és a „demokratikus elvek” iránt elkötelezett közszereplők csoportjaként definiálják, miközben az aláírók egytől-egyig egykori vagy ma is aktív politikai szereplők. A kiáltványnak – a CIVICO Europa társelnökei mellett – két kezdeményezője volt: az elmúlt évtized leghangosabb „magyarkritikusa”, a liberális EP-képviselő Guy Verhofstadt; valamint az az Andor László, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tanácsadója, majd szocialista uniós biztos volt 2010 és 2014 között, és az erősen baloldali értékrendet valló Eszmélet című folyóirat köréhez tartozik.

Az aláírók közt szociáldemokrata, szocialista vagy liberális kormányfők, miniszterek nevei bukkannak föl, soraikban pedig olyan „filozófus celebritásokat” is megtalálhatunk, mint a szlovén Slavoj Žižek, vagy az Orbán Viktort „gazembernek” nevező Bernard-Henri Lévy, aki korábban többek között Líbia bombázásért lobbizott. A kiáltvány további támogatói közt számos egykori (poszt)kommunista politikus nevére bukkanhatunk; ahogy az sem meglepő, hogy az erdélyi magyarság ellen uszító Petre Roman, vagy a hazánkkal szembeni jelentések megírásában igen aktív portugál zöld-baloldali Rui Tavares is szerepel a listán. Több magyar ellenzéki szereplő, így Léderer Sándor, a Soros-támogatta K-Monitor alapítója, vagy éppen Horváth Gábor, a Népszava újságírója, korábbi főszerkesztője, illetve Bozóki András, a Gyurcsány-kormány minisztere (2005– 2006) is aláírta a felhívást.

A felhívást a CIVICO Europa nevű, önmagát független és transznacionális egyesületnek nevező iroda fogalmazta meg, amely – a kiáltvány mellett – ebben az évben csupán egy háromsoros közleményt adott ki a Brexit kapcsán. Az állítása szerint a demokrácia előmozdítását célként kitűző civil szervezet által jegyzett levél összesen 19 európai liberális (Gazeta Wyborcza, Die Presse, Die Welt), vagy vállaltan baloldali értékrendű lapban (Népszava) jelent meg egyszerre. Az írás így kezdődik: „Mi, európaiak két vírussal kell, hogy megküzdjünk egyidejűleg és egyforma erőbedobással. Az egyik a COVID-19, amely a testünket támadja meg, de van egy másik fertőzés is, amely a gondolatainkat és a demokratikus rendszereinket veszi célba”, ami nem más, mint Orbán Viktor politikája.

Az aláírók szerint a 2020. március 30-án, a magyar parlament által elfogadott koronavírus-törvény példátlan az Európai Unióban, amelynek köszönhetően Magyarország tovább sodródik az autokrácia felé. A szerzők kifejtik, hogy már hosszú ideje figyelik a magyar folyamatokat, a koronavírusra adott válaszként elfogadott törvény pedig tovább növelte az aggodalmukat a magyar jogállamiság kérdését illetően. Leírják, hogy az Európai Unió az elmúlt tíz évben már kétszer is megvizsgálta a „magyar antidemokratikus sodródást”, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben az EU továbbra is tétlenül nézi a magyar történéseket, akkor azzal azt kockáztatja, hogy „a demokratikus folyamatok, a jogállam, átláthatóság, szolidaritás és szociális párbeszéd erősítését célzó törekvései hiteltelenné válnak nemcsak a tagországok előtt, hanem a tagjelölt országok körében is”. Az álírók ezért felkérik az Európai Unió intézményeit, hogy sürgősen reagáljanak és fogadjanak el szankciókat a magyar kormánnyal szemben, valamint felhívják az európai polgárok figyelmét arra, hogy a magyarországi folyamatokat tekintsék a közös érdekeik elleni fenyegetésnek.

A felhívás egyik kezdeményezője Guy Verhofstadt, 1999 és 2008 között Belgium miniszterelnöke, majd 2009-től megszakítás nélkül az Európai Parlament (EP) képviselője, illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakcióvezetője volt egészen annak 2019-es megszűnéséig, mikor is az Emmanuel Macron által életre hívott mozgalommal egyesülve megalapították az „Újítsuk meg Európát” (Renew Europe) politikai formációt. Frakcióvezetőként számos esetben kritizálta az Európai Néppárthoz tartozó Fidesz–KDNP kormányának egyes intézkedéseit, így 2013. márciusban cikket írt az EUobserver című online lapban, amelyben elsőként jelentette be, hogy kezdeményezni készül az EP-ben, hogy érvényesítsék Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyt, azaz az ország szavazati jogának felfüggesztését. 2015-ben Brüsszelben, majd Budapesten szólalt fel többször is a magyarországi sajtó- és véleményszabadság vélelmezett sérülése miatt.

Fontos megemlítenünk a másik kezdeményező személyét: Andor Lászlót, az Európai Bizottság korábbi, 2010 és 2014 közötti foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős magyar biztosát is. Az MSZ–SZDSZ-kormány által jelölt egykori uniós biztos, aki Gyurcsány Ferenc gazdasági tanácsadójaként emelkedett ki, jelenleg a Magyar Szocialista Párt közgazdasági tagozatának tiszteletbeli elnöke, emellett az Eszmélet című baloldali folyóirat szerkesztője, amelyet a ’90-es években főszerkesztett is. Nemzetközi publikációiban számtalanszor támadta Magyarországot vagy éppen az ötágú vöröscsillag – itthon önkényuralmi jelképnek számító – szimbólumát igyekezett legalizálni.

Az aláírók közül talán az egyik legismertebb személy Jean-Claude Juncker luxemburgi politikus, aki 1995 és 2013 között hazája miniszterelnökeként, majd az Európai Bizottság elnökeként (2014–2019) dolgozott. 2014-ben két kormányfő, a brit David Cameron és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavazott ellene az Európai Tanács ülésén. Juncker, az Európai Bizottság elnökeként mindvégig jó kapcsolatot ápolt Soros Györggyel, akinek a bevándorlással kapcsolatos terveit, mint a migrációs kvóták bevezetését többször is az EU hivatalos céljai közé emelte hivatali ideje alatt. A politikus az elmúlt hónapokban többször is felszólította az Európai Néppárt frakcióját a Fidesz kizárására, valamint számos olyan nyilatkozatot tett, amelyekben a magyar jogállamiság kérdését vitatta, vagy éppen a magyarokat sértegette.

Az aláírók között van Bernard-Henri Lévy, neves francia baloldali–liberális közíró, az egykori marxista filozófusokból álló nouvelles philospohes egyike. Az elmúlt években Lévy-nek több közel-keleti és afrikai háborút is élénken támogatott. 2011-ben például Líbiában biztosította Franciaország támogatásáról a Kadhafi-ellenes felkelőket és nagy szerepe volt abban, hogy a franciák katonailag beavatkoztak a polgárháborúba. A líbiai bombázások miatt, az országban eluralkodott káosz kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „sajnos szükséges lépés a demokrácia megteremtésében”. Nyilatkozataiban az elmúlt években többször is bírálta a magyar miniszterelnököt, sőt előfordult, hogy egyenesen „gazembernek” nevezte. Nála kevésbé ismert, de baloldali körökben nevesnek számító filozófus a szlovén származású Slavoj Žižek, aki újabban már nyíltan a kommunizmus megvalósításáról ír (A kommunista kiáltvány megkésett aktualitása. 2019), korábban pedig azzal keltett botrányt, hogy megjelent róla egy kép, amelyen otthonában Sztálin képe alatt ül.

Az aláírók között számtalan egykori uniós biztost vagy minisztert, miniszterelnököt találunk, akikben a közös az, hogy baloldali vagy liberális pártok tagjai. Az ezredforduló óta több politikai tisztséget is betöltő Margot Wallström – aki többek között Svédország külügyminisztere volt 2014 és 2019 között –, illetve a parlamenti, majd önkormányzati képviselő (2014–2019) Niklas Nordström is a svéd szociáldemokrata párt tagja, mely utóbbi az „e-demokrácia” területén működő olyan politikai tanácsadó céget működtet, aminek megrendelői között hazai baloldali képviselők vannak. (E munkájának köszönhetően vádolták meg összeférhetetlenséggel, amit Nordstörm elismert és azonnali hatállyal le is mondott Luleå település tanácsosi rangjáról 2019. október 10-én).  A névsorban szereplő Stojan Pelko, az egykori szlovén kulturális minisztérium államtitkára (2008–2011) is a balliberális oldalon politizál, ma koszovói ügyekkel foglalkozik és politikai marketing céget vezet. A politikatudós professzor, Gesine Schwan a német szociáldemokrata párt tagja, ahogyan John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének volt főtitkára (2007–2011) is a brit Munkáspártban politizál több évtizede. De az egykori, 2002 és 2004 között hivatalban lévő cseh miniszterelnök, Vladimir Špidla is szociáldemokrata politikus.

Meg kell említenünk Sandro Gozi olasz liberális politikust is, aki Verhofstadthoz hasonlóan szintén a Renew Europe frakció tagja. A politikus támogatja a migrációt, melynek kapcsán 2015-ben – Matteo Renzi kormányának európai uniós ügyekért felelős államtitkáraként – nyíltan bírálta a magyar kormányt, amiért az kerítést építtetett a magyar–szerb határra. Annak ellenére, hogy olasz állampolgár, a 2019-es Európai Parlamenti választásokon a francia elnök, Emmanuel Macron pártjának listáján jutott be az EP-be.

Aleksander Kwaśniewski, aki 1995 és 2005 között tíz évig volt Lengyelország köztársasági elnöke, a lengyel rendszerváltoztatás előtt tagja volt a kommunista Lengyel Hallgatók Szocialista Szövetségének, majd az állampárt sportminisztere lett. A rendszerváltás után a kommunista állampárt utódpártját, a Lengyel Köztársaság Szociáldemokráciáját vezette. Jelenleg a Baloldaliak és Demokraták pártszövetség elnöke. A volt lengyel miniszterelnök neve többször is felmerült abban a korrupciós ügyben, mely szerint Kwaśniewski – aki ekkoriban az ukrán helyzet felmérésével foglalkozó európai parlamenti misszió vezetője volt – a „Habsburg-csoport” tagjaként pénzt fogadott el azért, hogy segítse Viktor Janukovics, volt ukrán elnök nemzetközi támogatottságának növelését.

A felhívás aláírói között találjuk Rui Tavares portugál politikust, akinek a legutóbbi választásokon sem sikerült bejutnia az Európai Parlamentbe. A baloldali politikus, aki 2013-ban kiadta a Magyarországot elítélő s róla elnevezett jelentést, jelenleg az egyik legnépszerűtlenebb politikus hazájában: a legutóbbi portugál választásokon pártja, a baloldali-zöld LIVRE csupán 1,1 százalékot tudott elérni. Tavares az elmúlt években hangosan bírálta a Fidesz politikáját, illetve többször is kritizálta az Európai Néppárt frakciójának vezetőit, amiért nem lépnek fel erélyesebben Orbán Viktorral szemben.

Tavares mellett további három portugál politikus aláírására bukkanhatunk, akik mind a magyar kormánnyal ellentétes politikai oldalon dolgoznak. Miguel Poiares Maduro a szocialista kormány tagja volt 2013 és 2015 között, Carlos Moedas szociáldemokrata párti politikus a Juncker-bizottság biztosa, míg Maria Joao Rodrigues 2018-ban a szociáldemokraták vezetője volt az uniós parlamentben (igaz, mindösszes 13 napig). De az osztrák Josef Weidenholzer professzor sem mondható „független közéleti személynek”, hisz 2011 és 2019 között az unió parlamenti képviselője volt szociáldemokrata színekben.

Ha az egykori szocialista tömb országaiból származó aláírók életét nézzük, akkor kiderül az, hogy kivétel nélkül balliberális politikusokról van szó, némelyek esetében pedig jelen van a kommunista múlt is, akárcsak a már említett Kwaśniewskinél. A bolgár Rosen Plevneliev, aki 2012 elejétől 2017-ig Bulgária elnöke volt, a rendszerváltoztatást megelőzően a bolgár kommunista pártban kezdte politikai karrierjét, ahogy Majda Širca művészettörténész is a jugoszláviaiban, aki jelenleg Szlovénia kulturális minisztere.

Az aláírók között az eddig felsoroltakon kívült még számos olyan liberális vagy zöld politikust találhatunk, akik hazájukban vagy az unióban töltöttek be egykor vezető politikai pozíciókat. Ilyen – a legismertebbek közül – Észtország egykori miniszterelnöke (2014–2016), Taavi Rõivas, aki továbbra is annak a liberális pártnak a politikusa, amely jelenleg a Momentummal közösen tagja a Macron által szervezett Renew-frakciónak. Továbbá a 2019-ben az uniós parlamentből kieső osztrák Michel Reimon, vagy Monika Vana is az osztrák zöldpárt képviselője, ahogy a belga Magali Plovie is hazája zöldmozgalmát erősíti. Érdekesség, hogy a felhívást aláírta korunk egyik leghíresebb francia matematikusa, Cedric Villani, aki az elmúlt években szintén politikai aktivistaként kezdett dolgozni a Macron által életre hívott „La République En Marche!” nevű mozgalomban.

Külön kiemelendő Petre Roman romániai politikus személye, akit a vitatott eredménnyel járó romániai forradalmat lezáró Iliescu nevezett ki 1989-ben miniszterelnöknek. Az erdélyi magyarsághoz fűződő viszonya hűen kifejezi a Magyarországról kialakított és számtalanszor hangoztatott szélsőséges véleményét, noha felmenői között magyarok is vannak, például nagyváradi születésű édesapja, ismert internacionalista és illegális kommunista, Valter Roman, aki 1956–58-ban a Nagy Imre-csoport ügyében is szerepet játszott.

Az aláírók közöl ki kell emelnünk Léderer Sándort, a Soros György által támogatott K-Monitor nevű civil szervezet alapítóját, valamint Bozóki András liberális politikust, a Magyar Narancs egyik alapító szerkesztőjét, a Gyurcsány-kormány kulturális miniszterét (2005–2006) is. Léderer akkor vált ismerté, amikor 2000-ben négy társával ledöntötte az egykori budapesti Felvonulási téren álló fakeresztet, amelyet a Rákosi Mátyásék által 1951-ben lerombolt Regnum Marianum templom helyére állítottak. Bozóki tagja volt Medgyessy Péter tanácsadó testületének, majd az első Gyurcsány-kormány kulturális minisztere volt 2005 és 2006 között. 2005-től a Közép-európai Egyetem (CEU) tanáraként dolgozik.

Matyi Tamás – Nagy Ervin