A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget.
Az elmúlt másfél évben az orosz–ukrán háború ügyében komoly nyomás helyeződött Magyarországra, hogy adja fel a békepárti álláspontját – kezdte szezonzáró videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a leglátványosabb példaként az amerikai baloldali kormányt és annak Budapestre akkreditált nagykövetét említette, amely a legkülönbözőbb módokon támadja a magyar kormányt amiatt, mert nem hajlandó Ukrajnának fegyvereket szállítani, illetve nem akar belesodródni a háborús konfliktusba és nem akarja teljesen megszüntetni a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal. Ugyanezen ok miatt éri komoly nyomásgyakorlás hazánkat Brüsszel részéről is, az Európai Parlamentben tartott vitanapokon nyíltan kimondták a balliberális képviselők, hogy az a bajuk Magyarországgal, hogy békepárti álláspontot képvisel – fogalmazott az elemző.
Kiemelte: a mostani uniós csúcson mindezek fényében nem meglepő, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően komoly viták alakultak ki a tagállamok vezetői között. A háború kérdése értelemszerűen központi téma volt a csúcson, amelyen a NATO főtitkára is részt vett és az ukrajnai háború legutóbbi eseményei mellett a katonai szervezet és az Európai Unió együttműködéséről is tárgyaltak. Ennek kapcsán Magyarországot amiatt kritizálták, hogy Törökországhoz hasonlóan még mindig nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. A magyar kormányfő ugyanakkor egyértelművé tette: a parlamenti képviselők elvárják, hogy a svéd vezetés változtasson a hozzáállásán Magyarországot illetően – fogalmazott Deák Dániel.
Hazánk számára a legfontosabb téma talán, hogy a tagállamok hogyan tudnák elősegíteni az Európai Bizottság által belebegtetett békekonferenciát.
A héten az Európai Bizottság és a G7-tagállamok mellett többek között India, Törökország, Brazília, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia is részt vett egy békekonferenciát előkészítő tanácskozáson, amire azonban Kína nem fogadta el a meghívást – fogalmazott az elemző.
Arról is beszélt, hogy a magyar kormány a csúcstalálkozót megelőzően egyértelművé tette, hogy amíg az OTP Bank nem kerül le az ukránok „háborút finanszírozó” cégek listájáról, addig a magyar kormány nem támogatja, hogy Ukrajna további pénzügyi forrásokat kapjon a háborúhoz. A friss információk szerint ennek érdekében több tagállam is komoly diplomáciai erőfeszítést tesz.
Szintén pénzügyi kérdés az uniós költségvetés, amelynek forrásai a jelek szerint teljesen elfogytak, ugyanis Ukrajnának már több mint 70 milliárd eurót adott Brüsszel. Ennek okán az Európai Bizottság a tagállamoktól még több befizetést várna el, ami Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan, Orbán Viktor az egész javaslatot komolytalannak minősítette annak fényében, hogy hazánk még mindig nem kapta meg az uniós forrásokat. A helyzet viszont nagyobb mozgásteret biztosíthat Magyarország számára: csak akkor mehet bele bármilyen kompromisszumba, ha a hazánknak járó uniós forrásokat megkapjuk.
A migráció ügyében fontos fejlemény, hogy a háború ügyében eltérő álláspont ellenére a V4-ek vezetői, kiemelten a lengyel–magyar együttműködés közösen tudtak fellépni a migránskvótákkal szemben – mondta Deák Dániel.
Az elemző szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy a közép-európai térség érdekei több kérdésben is egybeesnek és ezeknek az országoknak együtt kell működnie mindenképpen, ha szembe akar szállni a nagyobb nyugati tagállamokkal. De Kína ügyében is sikerült partnereket találnia hazánknak: Magyarországhoz hasonlóan Franciaország is azt az álláspontot képviseli, hogy nem szabad hagyni, hogy Brüsszel megszakítsa az EU kapcsolatait az ázsiai szuperhatalommal.
Deák Dániel szerint a háború miatt a nyári és őszi időszak sem lesz nyugalmas az európai belpolitikában, de azért sem, mert több országban is választás lesz, ahol politikai fordulat várható.
Példaként említette Spanyolországot, ahol július 23-án előrehozott parlamenti választást tartanak és a felmérések szerint jobboldali fordulat várható. A legreálisabb forgatókönyv, hogy a Néppárt a konzervatív és a magyar kormánypárttal szövetséges VOX-al közösen alakít majd koalíciós kormányt, amely jelentősen növelné hazánk politikai mozgásterét az európai belpolitikában. Ugyancsak fontos lesz Magyarország számára a szeptember végén tartandó szlovák választás, amelyen békepárti fordulat várható, amennyiben az előrejelzéseknek megfelelően Robert Fico pártja győzedelmeskedik majd és koalícióra lép egykori párttársával, Peter Pellegrinivel. De az igazi fordulatot majd csak a jövő évi EP-választás hozhatja el Európában, amelynek a közeledtével egyre inkább felerősödnek majd az uniós ügyek a magyar belpolitikában is – fogalmazott az elemző.
A hazai belpolitika kapcsán Deák Dániel kiemelte: a baloldal külföldi finanszírozási botránya tovább gyűrűzik.
A legújabb fejlemények szerint Karácsony Gergely mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget kapott készpénzben, amelynek forrása továbbra is ismeretlen. A főpolgármester azt állítja, hogy adománygyűjtő ládában gyűjtötték össze ezt az összeget, amely többek között euróban és angol fontban került a 99 Mozgalom számlájára. Ez a magyarázat ugyanakkor nehezen hihető, ugyanis egyetlen egy adománygyűjtő ládát sem lehetett látni korábban a mozgalomnál, emellett adománygyűjtő rendezvényeik sem voltak. Karácsony Gergely kínos magyarázkodása ráadásul már ellenzéki körökben is felháborodást keltett, többek között egykori párttársa, Schiffer András is kritizálta az újabb botrányba került főpolgármestert – hívta fel a figyelmet az elemző.
A szezonzáró videóelemzésének a végén Deák Dániel elmondta, a külföldi finanszírozási botrány komoly sebet ejtett a baloldalon, amely tovább hitelteleníti őket, így nem meglepő, hogy a felmérésekben továbbra sem tudott erősödni a támogatottságuk. A nyári szezonban az ügy tovább folytatódik majd, ősszel pedig várhatóan szigorítanak a párt– és kampányfinanszírozási szabályokon. Ezen túl nem várható érdemi belpolitikai esemény az elemző szerint, az őszi politikai szezonkezdet pedig már javában a jövő évi választásokról fog szólni, a pártok megnevezik a jelöltjeiket, bejelentik az EP-listáikat.
