A már lassan egy éve tartó koronavírus-járvány rég nem látott próbatétel elé állította a kormányokat, az egészségügyi krízis mellett nagymértékű gazdasági visszaeséssel is meg kell küzdeniük. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei G. Fodor Gábor, Gerő András és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a pandémia háborús helyzetet teremtett, a cselekvőképes magyar kormány viszont európai viszonylatban a lehetőségekhez képest jól helyt áll.
Felelős kormány, felelőtlen ellenzék
A koronavírus-járvány második hulláma okozta társadalmi frusztráció megnövekedett az elmúlt hónapok során, aminek legfőbb megnyilvánulása a globális nyitási mozgalmak elburjánzása, szerte Európában. Az erős állam tesztje zajlik jelenleg, amiben a felelős kormány és a felelőtlen ellenzék egymással szemben áll a pandémia elleni védekezésben.
A politikailag stabil kormányok gyorsabban és hatékonyabban tudtak reagálni a pandémia kihívásaira, míg a koalíciós kormányok lassabban, kevésbé hatékonyon tudták ezt megtenni, ahogyan ez Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia esetében is megmutatkozott. A kormányzati instabilitással küzdő Belgiumban válságkezelő kormányt kellett alakítani, míg Spanyolországban még a jobboldal is megszavazta a baloldali kormány gazdaságvédelmi politikáját, annak érdekében, hogy a vírussal szembeni védekezés hatékony legyen.
Ezzel szemben Magyarországon a baloldal folyamatosan romboló hatású, politikai haszonszerzési lehetőségből motiválva kritizálja a kormány járványkezelését.
A magyar kormány járványkezelési következetessége és az oltási terv gyors működésbe lépése ellenére az ellenzék továbbra is felelőtlenül áll a védekezéshez, ami abban is megnyilvánul, hogy a nyájimmunitás elérése előtt követelik bizonyos korlátozások feloldását. Mindamellett a járványhelyzetben ismét megmutatkozott, hogy a pandémiát katasztrofálisan kezelő Európai Unió bürokratikus jellegéből adódóan képtelen a válsághelyzetben való helytállásra, míg a nemzetállamok sikeresebben vették fel a harcot a vírussal szemben.
G. Fodor Gábor: Annak van felelőssége, aki cselekszik
G. Fodor Gábor politológus véleménye szerint a kormányzatokat komolyabban kellene venni, hiszen az ő kezükben összpontosul a felelősség, vagyis a gazdaság és az emberi életek védelme. Kifejtette, hogy a gazdasági élet újraindítása és az emberi élet védelme közötti dilemmát a vírus állította elő s nem a kormányok. Amíg az első szakaszban az utóbbi élvezett prioritás, a vakcina, mint a megoldás megjelenésével előtérbe került az ország újraindításának és a megszokott élet visszaszerzésének kérdése.
A háború analógiájára való gondolkodás kapcsán úgy vélekedett, hogy ezért ez a módszer a legalkalmasabb a jelenlegi folyamatok leírására, mivel a kormányok háborús időben új kihívásokat kapnak, az addig rutinszerűen végzett munka helyett pedig olyan helyzetben kell helytállniuk, amire korábban nem adódott példa. G. Fodor szerint a politikai pozíciófoglalás mellett morális olvasatban is szemben áll a felelős kormány a felelőtlen ellenzékkel, mivel utóbbi rendre politikai okokból megkérdőjelezi, megnehezíti, sőt akadályozza a védekezést.
„Annak van felelőssége, aki cselekszik, és a kormány van cselekvőképes helyzetben. A cselekvő kormány felelős a dolgok állapotáért. Ezzel szemben az ellenzék felelőtlen, mivel nincs cselekvő pozícióban” – fogalmazott G. Fodor.
A politológus szerint az a jó kormányzat, amelyik gyorsan, cselekvőképesen tud reagálni a helyzetre, a bürokratikus folyamatok kikerülésével. Ezen okból kifolyólag vallott kudarcot a brüsszeli vakcinabeszerzés is, mivel a lassú és nehézkes uniós apparátus képtelen volt gyorsan és hatékonyan cselekedni.
Gerő András: Egy kormány akkor kormányzóképes, ha megbízható is
Gerő András történészprofesszor, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójának meglátása szerint a pandémiás, illetve a politikai nyelv mellett egy új nyelv megalkotására van szükség, amely militáris terminológián nyugszik.
A vírus elleni védekezés egy globális világháborúnak tekinthető, azonban az ellenállások lokálisak, és nemzetállami keretekben történik a védekezés.
A vírus elszánt ellenfelei a kormányok, de adódnak a vírusnak szövetségesei is, akik ötödik hadoszlopként vesznek részt a küzdelemben: a vírustagadók, illetve azok a politikai akciók, melyek célja a védekezés gyengítése.
A történész vélekedése szerint az a kérdés, hogy a társadalom hogyan értékeli a kormány válságkezelését, amiben a gazdaság mellett a társadalom sérült szövetének helyreállításának is kiemelt szerepe van. Ezért fontos a kormány következetessége a korlátozások elengedése terén, hiszen a fertőzöttek számának növekedésével a háború is tovább eszkalálódhat. A nyájimmunitás elérésével lehet majd lazítani a korlátozásokon, és a kormány is sikeres lesz. „Nem egyidejűleg kell sikeresnek lenni, utólag kell sikeresnek lenni” – tette hozzá ehhez.
Az EU kapcsán azon véleményét fejezte ki, hogy a jelenlegi helyzet hosszú évtizedek óta az unió legnagyobb kihívása, amiben minden tagállam érintett. Vezető uniós tisztségviselők meglátása szerint is képtelen volt az EU a válságot megoldani, ezáltal nem csak hitelességi válságba került az intézmény, de az Ursula von der Leyenbe vetett hit is megrendült – mondta.
Frank Füredi: A brit kormány visszanyerte népszerűségét
A járvány első hullámában kevés vita volt a kormány és az ellenzék között, majd a második hullám, illetve Brexit jövője körül felerősödött aggodalmakat felhasználva az ellenzék frontális támadást intézett a kormány ellen – fejtette ki tapasztalatait az országban élő Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa. Az ellenzék azonban nem tudta kellően kihasználni az átmeneti elégedetlenségi hullámot és a gyors oltási programba kezdő konzervatív brit kormány olyannyira visszaszerezte népszerűségét, hogy egy jelenlegi választás esetén ismét nyerne.
A Brexit-ellenesek is szembesültek vele, hogy a kormány azt csinálja, ami az ország érdekeit képviseli és a szuverenitását visszaszerző állam hatékonyabban képes fellépni a koronavírus elleni küzdelemben, mint az EU.
A szociológus azonban hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is óvatosnak kell maradnia, hiszen az ellenzék minden egyes problémáért a kormányt teszi felelőssé, amelynek képesnek kell lennie a pandémia-narratíva megvédésére. Fokozatos és óvatos nyitás mellett, a tervek szerint májusra térhet vissza az élet normális kerékvágásba Nagy-Britannában – fogalmazott.
