„Kultúra a rendszerváltoztatásban, rendszerváltoztatás a kultúrában” címmel rendeztek pódiumbeszélgetést a VOLT Fesztiválon 2019. június 29-én. A Fiala János újságíró, rádiós műsorvezető által vezetett beszélgetésben a XXI. Század Intézetet Szabó Dávid stratégiai igazgató képviselte. Beszélgetőtársa ef Zámbó István képzőművész, zenész, az A.E. Bizottság alapító tagja volt.
Fiala életkori kérdéseket feszegető felvetésére, mely szerint egy dolog volt részt venni a rendszerváltoztatásban, egy másik dolog csak olvasni róla, a két megszólaló egyetértett abban, hogy a rendszerváltoztatáshoz és a diktatúra lebontásához minden korosztály képes érzelmileg is viszonyulni, ez mindannyiunk közös ünnepe és sikere. Saját bevallása szerint ef Zámbó István „szinte átaludta” a csodák évének politikai eseményeit, hiszen a belső energiákat megmozgató alkotómunka, az underground művészet igyekezett leválni a politika napi realitásairól. Szabó Dávid rávilágított, hogy ef Zámbó és társai, akiket a ’60-as és ’70-es évek fordulóján börtönbe és elmegyógyintézetbe zártak egy illegális szabadtéri kiállítás miatt, csak azért alkothattak az előző rendszerben, mert a cenzorok az avantgárd, dadaista művészetet végül egyszerű idiotizmusként ítélték meg, ezért számukra csak a szocialista főáramtól elzárt underground kultúra maradt.
Szabó kiemelte, a rendszerváltoztatásért küzdő magyarok érdeme, hogy ma, 30 évvel az események után, a VOLT Fesztivál színpadai tele vannak magyar és idegen nyelveken cenzúra nélkül alkotó és előadó könnyűzenei formációkkal, akik szabadon tanulhattak, utazhattak, inspirálódhattak a világ bármely részén. Ugyanakkor a június 16-i Szabadságkoncerten is fellépő kultikus zenekarok, mint a Beatrice, a Piramis évek vagy éppen a sokkal nehezebben emészthető A.E. Bizottság, akik életművük dandárját 1989 előtt alkották, 10-20-30 évvel később is inspirálják a fiatalokat, kamaszokat. Szövegeikből átütő szabadságvágy, az elfojtások mögül is kiérezhető fantasztikus energia jön át, ami miatt soha nem mennek ki a divatból, könnyen azonosulnak velük az újabb korosztályok is.
Szabó szerint érdekes kérdés, mire ment volna az LGT, az Omega és a kor más magyar zenekarai, ha nem állami kiközvetítéssel, hanem valóban piaci alapon, szabadon kísérelték volna meg a világ meghódítását. Fiala közbevetésére, mely szerint a rendszerváltoztatás óta sem sok előadóművész ért el nemzetközi sikereket, Szabó egyrészt azzal érvelt, hogy ez valódi és releváns teljesítménykérdés, ugyanakkor felvetette, hogy pénzügyi és tudásbéli lemaradások tömkelegét kellett a magyar könnyűzenének ledolgoznia, mire megértette az amerikai stílusú showbusiness működését. A technológiának köszönhetően ma már sokkal kisebb költségigénnyel is világismertséget lehet szerezni, ezért az esetleges kudarcokért egyre kevésbé okolható bárki más.
A moderátor kérdésére, hogy miként élte meg ef Zámbó István az előző rendszer korlátait, a művész elmondta: ő személyesen még a börtönt és az elmegyógyintézetet sem élte meg törésként, mindig azzal főztek, ami volt, keresték a művészet útjait minden körülmények között. Szabó erre reflektálva rámutatott, hogy éppen a legnagyobb alkotóművészeket jellemzi az ef Zámbó által leírt, megtörhetetlen belső szabadság és alkotókedv, ami miatt minden külső körülmény ellenére is képesek megtalálni az önkifejezés útjait.
A beszélgetés végén Fiala felvetette, hogy sok kritika érte a VOLT Fesztivál szervezőit az Orbán Viktor 1989-es beszédrészletét is felvonultató videószpot miatt, s egyben feltette a kérdést, hogy mit keres a politika egy könnyűzenei fesztiválon. A két előadó egyetértett abban, hogy a fiatalokat általában véve nem kell félteni a politikától, Szabó pedig kifejtette: a 30 éve szabadon emlékév fontos célja a fiatalabb korosztályok megszólítása, bevonása a rendszerváltoztatás emlékezetébe. Szabó szerint a rendszerváltoztatás hősei nélkül ma nem bulizhatna önfeledten több tízezer, főként magyar fiatal ezen a fesztiválon.
Erre igyekeznek felhívni a résztvevők figyelmét a kisfilmmel, a tablókiállítással, a szabadtéri interaktív programokkal. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kifejtette,
hogy az ominózus videóban, mely a „csodák évének” kezdetét jelentő Nagy Imre-újratemetésről szól, nem egy hivatalban lévő miniszterelnök, hanem egy ifjúsági vezető mondott bátor beszédet, mellyel felrúgta a kommunista vezetésnek kedvező langyos kompromisszumot, és megakadályozta, hogy „a kommunisták saját magukkal fogjanak kezet Nagy Imre és társai sírja fölött”.