Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja.
Az euró 1999-es bevezetése nem gazdasági, hanem politikai döntés volt, ezzel igyekeztek a föderalista álláspontot képviselő politikusok egy nagy lépést tenni a föderalista „európai egyesült államok” irányába – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében, hozzátéve, emiatt olyan országok is csatlakoztak – például Görögország vagy Olaszország – az eurózónához, amelyeknek gazdaságilag egyértelműen hátrányos volt mindez. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint mára ennek az elhibázott lépésnek mindenki számára látható jelei vannak, elég csak az elmúlt húsz év gazdasági mutatóit megnézni.
Kiemelte, az 1999 és 2020 között eltelt több mint húsz évben lényegesen alacsonyabb volt az eurózóna tagállamainak gazdasági növekedése, mint az azt megelőző húsz évben, miközben a fő riválisok, Kína és az Egyesült Államok gazdasága lényegesen nagyobb ütemben tudott növekedni.
Deák Dániel az adatokat részletezve elmondta, 1979 és 1999 között a most eurozóna tagállamainak átlagos évenkénti gazdasági növekedése 2,3 százalék volt, míg az elmúlt húsz évben ez 1,5 százalékra csökkent. Kínában mindeközben az utóbbi húsz évben 9 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 2,2 százalék volt a GDP növekedése. Különösen szembetűnő a különbség az utóbbi tíz évben az elemző szerint, amikor Kína gazdasága átlagosan évente közel 8 százalékkal, az Egyesült Államoké 2,3 százalékkal, míg az eurozónáé csupán 1,4 százalékkal nőtt.
Ennek eredményeként az elmúlt évtizedben Európa gazdasági súlya jelentősen csökkent, aminek – egyéb más tényező mellett – egyenes következménye a geopolitikai szerep visszaszorulása.
Az összesített adatok mellett sokkal nagyobb probléma, hogy míg egyes nyugat-európai országok – lásd Németország – profitáltak az euró bevezetéséből, sok tagállam egyértelmű vesztes lett, szélesedett a különbség az egyes tagállamok között. Így például az euró bevezetésének évében Németország egy főre eső GDP-je csupán hat százalékkal volt magasabb az olaszénál, ám jelenleg a különbség már egyharmadra nőtt. Görögország esetében pedig ez a kezdeti másfélszeres fejlettségi szakadék a duplájára emelkedett Németországgal szemben. Az euró tehát a kezdeti célkitűzésekkel ellentétben egyáltalán nem fokozta politikai egyetértést és integrációt sem, éppen ellenkezőleg, növelte az egyenlőtlenséget és így a politikai ellentétet az európai államok között.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, az euró bevezetése egy történelmi hiba volt, azt gazdasági szempontok egyáltalán nem indokolták, nemzeti alapon sokkal sikeresebb lehetett volna ezeknek az országoknak a gazdaságpolitikája. Erre utalt Orbán Viktor is a hétfői konferencián, ahol kifejtette, a nemzetek gazdasági-politikai sikere nem a közös, európai siker ellentétje, hanem annak feltétele és építőköve.
Ennek tökéletes példája Magyarország, amely szuverén monetáris politikájával és gazdaságpolitikájával az elmúlt tíz évben rendbe tette gazdaságát és Európa egyik legstabilabb országa lett.
Ezzel szemben az euró bevezetésével a gazdasági önrendelkezésük jelentős részéről lemondó tagállamok komoly problémákkal küzdenek és mind gazdaságilag, mind politikailag instabillá váltak – mondta Deák Dániel. Hozzátette, a XXI. Század Intézet által készített és az év elején nyilvánosságra hozott Európai Stabilitás Index listájának végén kizárólag eurót használó országok foglaltak helyet, a leginstabilabb országok között foglal helyet Spanyolország, Görögország, Olaszország és Franciaország is. Ezek az államok mind vesztesei az euró bevezetésének, elvesztették az önálló monetáris politikájukat, így nem tudnak élni több olyan gazdaságpolitikai eszközzel, amelyeket például Magyarország sikeresen alkalmazott az elmúlt tíz évben.
Ahogyan az a bledi konferencián is elhangzott, Brüsszel azért támadja a közép-európai régiót, mert az emelkedőben van és egy új alternatívát kínál a liberális és föderalista politikai elit több évtizedes építkezésével szemben.
Az elmúlt évek eseményei azt mutatják Deák Dániel szerint, hogy Európában egyre többen látják mindezt, amelyben a 2015-ös migrációs válság egy komoly fordulópontot jelentett, hiszen mindenki számára érzékelhetővé vált a liberális politikai elit káros tevékenysége. De szintén komoly fordulópont volt a 2010 után kirobbant görög adósságválság, amelynek folyamán reális forgatókönyvé vált, hogy egy tagállam elhagyja az eurózónát. Azóta recseg-ropog ez a politikai építmény, idén júliusban már odáig romlott a helyzet, hogy az Európai Bizottságnak a történelemben először hiteleket kell felvennie a nemzetközi piacokról annak érdekében, hogy életben tartsa a monetáris uniót. Deák Dániel azzal zárta gondolatait, hogy csak akkor lehet hosszútávon sikeres Európa, ha visszatér a nemzetállami vízióhoz és nem erősíti tovább a brüsszeli vízfejet.
