Új kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága című könyve a sorozat ötödik köteteként szerzőjének sajátosan egyedi gondolkodás- és látásmódjába, világ- és magyarságfelfogásába enged betekintést. A könyvet szeptember 27-én a XXI. Század Intézet kertjében rendezett eseményen mutatták be, amelyen a szerző mellett Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, valamint G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója s egyben a könyvsorozat szerkesztője osztotta meg gondolatait a közönséggel.
A kultúra politika, a politika kultúra
Demeter Szilárd újonnan megjelent könyvét G. Fodor Gábor méltatta, aki sorozatszerkesztőként is gondozta a kötetet. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elmondta, számára A valahol szabadsága szerzője eddigi életének főműveként jelenik meg, egy összegző kötetként, amelyet ugyanakkor nehéz lenne műfajilag pontosan behatárolni. G. Fodor Gábor úgy fogalmazott, a könyv mondhatni egy „Szilárd-szótár”, amit nehéz lenne feldönteni, és magára a műre is igaz szerzőjének állítása, miszerint az értékes irodalomnak önmagán túlmutató feladata van. A könyv szerkesztőjének azért tetszett a kötet, mert abban nemcsak ráció, de emóció is van, nem csak tudás, de hit, méghozzá erős hit és elköteleződés is van.
A könyv a szülőföld, a haza és a hazatérés fogalmai körül forog, amely érzelmet G. Fodor Gábor „hazaszerelemnek” nevezett.
A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint a könyvben felbukkanó indián-szócikk veti fel a „probléma problémáját”, vagyis annak kérdését, hogy mire való, mire elég a törzs, és mi van előbb, a kultúra vagy a politika. A válasz azonban, hogy a kultúra az, ami a politika, a politika pedig az, ami a kultúra. Hiszen, bár a legtöbbször minőségjelzőként fordul elő, a kultúra valójában mindaz, ami vagyunk, ahogy élünk.
A bárhol és a valahol szabadsága
A laudáció utáni kerekasztalbeszélgetést annak moderátora, Ferkó Dániel egy olyan idézettel vezette fel, amelyben Demeter Szilárd a bárhol szabadságát a valahol szabadságával állítja szembe. „A bárhol szabadságának lényege: bárhol, bármikor, bárki bármit fogyaszthat. Ezzel ellentétben a valahol szabadságát a kitüntetett idő és hely horgonyozza le. Streamplatform versus templom.” Ez az ellentétpár végigfutott a beszélgetésen, amelyben Békés Márton, Demeter Szilárd és G. Fodor Gábor vett részt.
Békés Márton szerint a beszélgetés tárgyául szolgáló könyv „politikai novelláskötet”, mondhatni politikai egypercesek foglalata, ráadásul a legjobb értelemben vett posztmodern alkotás, amennyiben az egyszerit és a szubjektívet tudja mozgósítani. A XXI. Század Intézet igazgatója kiemelte a szerző azon gondolatát, hogy míg amerikai bárki lehet, addig indiánnak születni kell, amivel Demeter szerinte nagyon eltalált valami mélyen magyart. A szerző elmondta, hogy a mondat abból a székely mondásból származik, hogy míg magyar bárki lehet, székelynek születni kell, és könyve végső soron arra a tapasztalatára vezethető vissza, amelyet Nicolae Ceaușescu Romániájában szerzett magyarként.
Erdélyben volt egy nagyon erős anyanyelvi kultúra, amely túlélte a diktatúra nyomását is, és a szerző ennek a kultúrának a fenntartását tartja kötelességének.
G. Fodor Gábor a beszélgetés során arra mutatott rá, hogy A valahol szabadsága az elfogultság politikai etikáját körvonalazza, aminek létjogosultságát vissza kellene állítani. Ezzel kapcsolatban a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy pár évvel ezelőtt nagy visszhangot váltottak ki azon kijelentései, mely szerint értékelkötelezett módon elsődlegesen a saját kultúránkkal kell foglalkoznunk, mivel az számunkra fontos, és senki más nem fogja megőrizni és ápolni helyettünk.
Nemzeti konszenzus
A moderátor kérdésére válaszolva Békés Márton kifejtette, hogy a baloldali-liberális értelmiség állításaival ellentétben valójában éppen ők folytatnak kultúrharcot, a kommunista rendszerből örökölt hegemón pozícióik védelmében. Időközben azonban egy új államról beszélhetünk, amelyet egy új alkotmány alapozott meg, és az ebben lefektetett értékek – nemzet, család, munka, közösség – védelme a kormány kötelessége. A XXI. Század Intézet igazgatója arra is rámutatott, hogy a 19. század első felében nemzeti konszenzus volt az, hogy Magyarország magyarul beszélő ország legyen és az is maradjon, és Demeter Szilárd könyve is erről szól.
Arra a felvetésre, hogy a világszabadság és a magyar szabadság kiegészíti-e egymást, a szerző elmondta, hogy a 20. század történelme nem ezt tanítja nekünk. Demeter szerint, bár az emberi jogokat deklaráltuk, ezeket azonban továbbra is megsértik ott, ahol nincs olyan erős politikai közösség, ami ezeket megvédheti. Ez a közösség pedig csak a nemzet lehet, amelynek keretein belül közösséget tudunk vállalni. Demokraták sem lehetünk a nemzeti közösség határai felett, így az Európai Unió sem lehet demokrata, mivel nincs népe. Ha valaki lemond az identitásáról, nem más lesz, hanem semmi.
Nincs világszabadság, nemzeti szabadságok vannak.
A valahol szabadsága című zsebkönyv megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban, a XXI. Század Intézet 21 című zsebkönyvsorozatának, G. Fodor Gábor által szerkesztett korábbi köteteivel együtt.
