A héten publikálta az Európai Stabilitás Indexet a XXI. Század Intézet, amely a 2020 és 2023 közötti időszakban vizsgálta az Európai Unió 27 tagállamának politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását. Deák Dániel a szezonzáró videóelemzésében ezzel kapcsolatosan kiemelte, a friss rangsor adatai világosan mutatják, hogy a járvány és a háború együttes, de legalábbis egymásra való hatása következtében Európa ma sokkal kevésbé stabil, az európai uniós országok nagyrésze politikai, gazdasági és társadalmi problémák sorától szenved, főleg abból adódóan is, hogy még a korábbi problémákat sem oldották meg. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra is a tíz legstabilabb európai ország közé tartozik, míg Szlovákia kiesett az élbolyból, hiszen a 11. helyen végzett.

Az előző, 2016 és 2019 közötti éveket értékelő Európai Stabilitás Index 2020 elejei publikálása során még nem gondoltuk, hogy az előttünk álló évek ennyire embert próbálók lesznek – kezdte szezonzáró videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a 2020–21-es koronavírus-járvány, annak évekig tartó egészségügyi, gazdasági, társadalmi és politikai hatásai, majd a 2022-ben kitört és azóta is tartó orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg az európaiak életét – most sokkal bizonytalanabb helyzetben vagyunk, mint a 2020-at megelőző években. A járvány és a háború együttes, de legalábbis egymásra való hatása következtében Európa ma sokkal kevésbé stabil, az európai uniós országok nagyrésze politikai, gazdasági és társadalmi problémák sorától szenved, főleg abból adódóan is, hogy még a korábbi problémákat sem oldották meg. Ezt az Európai Stabilitás Index friss rangsora is visszatükrözi – mondta.

Az előző Európai Stabilitás Index adatsorához képest még a legjobb pontszámot kapó Málta teljesítménye is romlott (89-ről 81 százalékra), s míg a 2016–19 közötti időszakban még összesen öt ország (sorrendben Málta, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Luxemburg) ért el 80 százalékos vagy annál jobb eredményt, addig a 2020–23-as időszakban egyedül Málta jutott be ebbe a kategóriába, az is csak egyetlen százalékponttal – sorolta. A kis szigetország fő versenyképességi tényezője, hogy politikai rendszere rendkívül stabil: az országban lényegében kétpártrendszer működik, a Munkáspárt és a Nemzeti Párt 40–50 százalék közötti társadalmi támogatottsággal váltja egymást a hatalomban, nincsen koalíciós kényszer és ebből adódó politikai válság sem. Málta gazdasága ráadásul viszonylag könnyen átvészelte a járvány és a háború jelentette válságos időszakot, a 2020. esztendőt leszámítva minden évben az uniós átlagot jóval meghaladó mértékben nőtt a gazdasága, emellett az egész Európát sújtó inflációs krízis is kevésbé érintette.

A második helyen Luxemburg szerepel, de hasonlóan szerencsés volt Írország és Dánia is, amely országok ugyancsak megőrizték korábbi helyezésüket, hasonló pontszámot kaptak, mint négy évvel ezelőtt. A rangsor első tíz országából kilenc már az előző Európai Stabilitás Indexben is hasonlóan kedvező helyet foglalt el, egyedül Szlovákia esett ki az élbolyból, míg új országként megjelent Portugália, amely mind gazdasági, mind politikai téren lényegesen stabilabb lett az elmúlt négy évben – mondta.

Szembetűnő az elemző szerint, hogy a közép-európai országokat megviselte a háborús krízis, ami főként a földrajzi közelségükkel magyarázható. Ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra is a tíz legstabilabb európai ország közé tartozik, míg Szlovákia kiesett az élbolyból, hiszen a 11. helyen végzett. Mintha utóbbival kapcsolatban rangsorunk megjósolta volna azt a példátlan belpolitikai krízist, amely abban az európai kontinensen egyedülálló fegyveres merényletben csúcsosodott ki, amelyet Robert Fico regnáló miniszterelnök ellen hajtottak végre 2024. május 15-én.

Magyarország a mostani összeállításban a hatodik helyre került a korábbi második helyezése után, amely egyértelműen és kizárólag a háború okozta gazdasági sokknak köszönhető. Hazánkat ugyanis a többi európai országhoz viszonyítva is kiemelkedő mértékben érintette az energiaválság, amely komoly inflációs nyomást eredményezett: az infláció csökkentette a lakossági fogyasztást, ami pedig visszavetette a gazdasági növekedést – mondta az elemző. Továbbá hangsúlyozta, hogy a 2023-as esztendő utolsó negyedévében már látszódtak a javulás jelei, mivel az inflációt sikeresen letörte a kormány, majd a gazdasági növekedés is beindult 2024 első negyedévére. A gazdasági válság társadalmi szinten nem rontotta Magyarország stabilitását: a munkanélküliség nem nőtt, a béremelkedés üteme az utolsó, általunk vizsgált év, vagyis 2023 második felében már meghaladta az áremelkedés mértékét. Hozzátette azt is, hogy politikai szinten sem történt változás, ugyanis az Orbán-kormány pozíciója továbbra is stabil, a társadalmi támogatás is erős mögötte, más országokkal ellentétben nem alakult ki politikai krízis.

A Stabilitás Index rangsora kapcsán elmondta: a korábbi Európai Stabilitási Index utolsó öt helyezettje közül mindegyik dél-európai ország volt (sorrendben Ciprus, Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország). A mostani sorrend utolsó öt helyén sorrendben Olaszország, Belgium, Görögország, Franciaország, végül Spanyolország szerepel. A részletes rangsor megtalálható a XXI. Század Intézet honlapján – zárta a videóelemzését.

A TREND 2024/1. száma pdf-formátumban ide kattintva letölthető.