Már hosszú ideje attól hangos a balliberális sajtó, hogy az ellenzéki politikusok esetleges hatalomra kerülésükett követően feles parlamenti többséggel módosítanának kétharmados törvényeket, sőt az Alaptörvényt is eltörölnék – hívta fel a figyelmet Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatosan kiemelte: az alkotmánypuccs kilátásba helyezése csupán azt a célt szolgálja, hogy radikalizálják az ellenzéki szavazókat, az ország békéjét pedig megtörjék, jogállami keretek között ugyanis ilyen típusú lépésekre nem lenne lehetőségük. Az elemző hangsúlyozta: a „puha puccs” és a zavarkeltés nem ismeretlen eszköz, a legtöbb esetben az amerikai diplomácia és a Soros-hálózatok szoros együttműködése volt megfigyelhető az ilyen típusú beavatkozások során az utóbbi évtizedekben. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt napokban Karácsony Gergely látványos gesztusokat tett az amerikai milliárdosnak, amikor a CEU-n beszédet tartott.
Alkotmánypuccsra készül a baloldal
Az ellenzéki oldalról számtalan olyan – egy esetleges választási győzelem utánra szóló – ígéret hangzott el, ami a jogállamisággal és a demokráciával összeegyeztethetetlen – hangsúlyozta Deák Dániel, majd hozzátette: egyöntetű volt a miniszterelnökjelölt aspiránsok „vitáján” is a vélemény abban, hogy az ellenzéki pártok a „rendszerváltásnak” nevezett alkotmányellenes puccs lehetőségében, nem pedig törvényes kormányváltásban gondolkodnak. A forgatókönyv szerint megtervezett kampányesemény során kirajzolódott az is, hogy az önkényes igazságérzetüket előbbre valónak ítélik a fennálló alkotmányos kereteknél, ezért szükségesnek tartják a jogállam kiiktatását a saját „igazságuk” megvalósítása érdekében – emlékeztetett. Mindezt tetézi az elemző szerint, hogy a baloldali politikusok egymásra licitálva fogalmazzák meg az esetleges politikai leszámolás részleteit.
Az antidemokratikus és a jogállamiságot sértő ígéretek és politikai szándékok radikalizálódása jól illeszkedik egy tágabb, nemzetközi perspektívába – hívta fel a figyelmet Deák Dániel, utalva Békés Márton egyik korábbi tanulmányára.
Az Intézet igazgatója ebben arról írt, hogy a destabilizációs kísérletek célja egy olyan kvázi polgárháborús helyzet kialakítása, ami az Orbán-kormány bukásához vezetne, és amelynek a baloldali ellenzék lenne a haszonélvezője. Deák emlékeztetett: a kemény hatalomváltások, például a katonai államcsínyek helyét ma a „puha puccsok” vették át, amelyeket változatos eszközökkel hajtanak végre. A forgatókönyvek és receptek különbözősége ellenére a „színes forradalom” globálisan és univerzálisan alkalmazott módszer lett, méghozzá a külföldről támogatott beavatkozás eszközeként – tette hozzá.
Destabilizál az ellenzék
Szintén felhívta a figyelmet Békés Márton írásából arra a gondolatra, miszerint miután a Fidesz–KDNP 2018-ban sorban immár a harmadik országgyűlési választást nyerte meg kétharmados parlamenti többséggel, az ellenzéki pártok a lengyel, illetve a szerb ellenzékhez hasonlóan közösen léptek fel a kormányoldallal szemben. Ebbe a stratégiaváltásba illeszkedik, hogy az utcai zavargások kiprovokálásában mozgósítására alkalmas eszközt látnak, és hazai sikertelenségüket uniós hangulatkeltéssel, beavatkozás-kéréssel igyekeznek kompenzálni, valamint baráti médiájuk mögött megjelentek a külföldi (amerikai, német, csehországi, Soros-alapítvány) befektetők.
Deák Dániel kiemelte: az instabilitás öncél is lehet, hiszen a spekulánsok számára ez kedvező terepet jelent, ennek tudható be Soros György gyakori szerepvállalása a „színes forradalmak” előkészítése és lebonyolítása során.
Ugyanígy az ellenérdekelt országok, nagyhatalmak is kihasználhatják e zavarokat, akár saját céljaik elérésére, akár más hatalmak pozícióinak gyengítésére.
Jól látható tehát, hogy Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: ennek megfelelően a Soros-hálózat ismét kijelölte azokat a magyarországi politikai szereplőket, akiknek az a feladata, hogy végrehajtsák az amerikai milliárdos akaratát.
Deák Dániel szerint egyre több jel utal arra, hogy ez a személy nem más, mint Karácsony Gergely, akinek a belföldi „tartótisztje” Gyurcsány Ferenc.
Ennek szimbolikus jele, hogy szeptember 15-én Soros György blogján, Project Syndicate-n is jelent meg írás Karácsonytól, amellyel azt üzente: kész együttműködni az amerikai milliárdossal. Emlékezetes: 2015-ben ezen a felületen közölte névadója a „Soros-tervet”, amelyben kijelentette, hogy „az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább évente egymillió menedékkérőt”. Szeptember 16-án, tehát egy nappal a Soros-féle blogon megjelent írás után, Karácsony Gergely a CEU-n tartott előadást a Soros-hálózat egyik intézetének (CEU – Demokrácia Intézet) rendezvényén – emlékeztetett.
Soros-kapcsolat
Deák azzal folytatta, hogy a főpolgármester a kezét tördelve, meglehetősen zavarodottan jelentette be május 15-én, hogy elindul miniszterelnökjelölt-jelöltként az adatgyűjtési kampánynak számító baloldali előválasztáson. A bejelentéssel egyidejűleg közölte azt is, hogy életre hívja a 99 Mozgalmat. A mozgalom bejegyzési procedúráját Karácsony Gergely régi háttérembere, Perjés Gábor intézte, aki a hivatalos adatok alapján egyben a 99 Mozgalom elnöke, mégpedig annak ellenére, hogy a szervezet alapítói között nem szerepel. Maga a szervezet egy törökbálinti címre van bejegyezve, ahol egyébként Perjésnek van lakóháza.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Karácsony mozgalmának nem titkolt célja az adománygyűjtés, egy számlaszámot is megadtak, amelyre az adományokat várják a főpolgármester kampányához. Kiemelte: az elmúlt hetekben Karácsony kampányára elképesztő összegeket költöttek, csak a Facebook-oldalát több mint 60 millió forinttal hirdették, de ezen felül indított telefonos kampányt, Youtube-hirdetéseket, online hirdetéseket, illetve utcai óriásplakátokon is sok helyen láthatjuk Karácsony Gergely arcát, emellett volt több rendezvénye is.
Joggal merül fel a kérdés Deák Dániel szerint, hogy vajon kik adják ezt a rengeteg forrást Karácsony Gergelynek? Érkeznek-e pénzek külföldről, például a Soros-hálózat részéről?
Vajon csak a párt és kampányfinanszírozási szabályok megkerülése érdekében hozta létre ezt a mozgalmat és emögé bújva finanszírozzák a kampányát? Pártok ugyanis nem fogadhatnak el pénzt külföldről, de ez a mozgalom már igen – részletezte a felmerülő problémákat az elemző.
Zárásként megismételte: az utóbbi időszakban Karácsony több látványos gesztust is tett az amerikai milliárdos, Soros György irányába, még a blogjára is írtak a nevében egy angol nyelvű szöveget. „Nem lepődnék meg, ha ő is ott lenne a finanszírozók között Gyurcsány mellett, akinek gyakorlatilag a bábja Karácsony Gergely” – fejezte be gondolatait.
