Az amerikai–orosz tárgyalások nemcsak a békéről és a tűzszünetről szólnak, azok bizony egyben üzleti tárgyalások is, amely az energiahordozóktól kezdve a ritkaföldfémekig sok mindent tartalmaznak. Európa mindeközben még mindig nem tárgyal az oroszokkal, ami alól Magyarország kivétel, Szijjártó Péter múlt héten már a gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Moszkvában – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azok lesznek az elkövetkezendő időszak nyertesei Európában, akik gyorsan lépnek és feltárják a háború és a szankciók utáni időszak gazdasági lehetőségeit, Magyarország ezen országok között van.

Donald Trump megválasztásával az amerikai külpolitika 180 fokos fordulatot vett és a korábbi ellenséges viszony helyett a tárgyalások irányába mozdult el az amerikai–orosz kapcsolat, az elmúlt hetekben a legmagasabb szinteken is tárgyalt a két fél – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel, aki kiemelte: ezek a tárgyalások az ukrajnai helyzet normalizálása, a béke és a fegyverszünet mellett üzleti kérdésekről is szólnak, azok a jövőbeli gazdasági együttműködéseket is tartalmazzák Oroszország és Amerikai Egyesült Államok között. A sajtóban kiszivárgott például az Északi Áramlat újraindításának terve, de az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett az oroszországi ritkaföldfémekkel kapcsolatos együttműködésről is. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart – tette hozzá.

Mindeközben Európa továbbra is hibás stratégiát képvisel, ugyanis a nagy európai országok és a brüsszeli vezetés még mindig háborúpárti álláspontot képvisel és teljesen elzárkózik attól, hogy tárgyalásokat kezdjenek Oroszországgal – emelte ki az elemző, majd hozzátette: ez alól kivétel Magyarország, hiszen a magyar kormány a háború alatt is fenntartotta a pragmatikus kapcsolatokat az oroszokkal, a múlt héten pedig Szijjártó Péter Moszkvába utazott a MOL vezetőjével közösen, ahol a gazdasági és egyéb kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaltak.

Az elemző szerint jól mutatja a képmutatását a nyugat-európai országoknak, hogy miközben szavak szintjén elutasítják a gazdasági együttműködést Oroszországgal, addig az EU 2024-ben 18 százalékkal több földgázt importált Oroszországból mind vezetékes, mind cseppfolyósított formában, mint az előző évben. Különösen Olaszország, Csehország és Franciaország növelte gázvásárlásait Oroszországtól, és az import várhatóan 2025-ben is tovább fog nőni – emelte ki. Magyarország ezzel szemben nyílt álláspontot képvisel, amit várhatóan több európai ország is követ majd, így például a szlovákok, de az olaszok esetében is hasonló lépések várhatóak.

Deák Dániel az orosz gazdaság jelentősége kapcsán elmondta: a 2022-es háború kitörése előtt, 2021-ben Magyarország importjából Oroszországról 1,2 ezer milliárd forintos részt tett ki, ami a teljes importunk 3 százalékának felel meg, így Oroszország a kilencedik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk volt. Ami a kivitelt illeti, az Oroszországba 580 milliárd forintnyi volt, ami a teljes kivitelünk 1,5 százalékát tette ki. Oroszország Magyarországra irányuló exportjában kimagasló részarányt, több mint 87 százalékot képviselt az energiahordozók árucsoportja. A nyersanyagokon kívül hazánk gépeket, szállítóeszközöket és feldolgozott termékeket importált Oroszországból vegyi áru formájában.

Magyarország oroszországi exportjának mintegy 48 százalékát pedig a feldolgozott termékek, azon belül is elsősorban a vegyi áruk (gyógyszerek, gyógyszerkészítmények) tették ki. A második legjelentősebb export termékcsoportunk majdnem 40 százalékos részesedéssel a gépek és szállítóeszközök. Bár a 2014-ben bevezetett élelmiszeripari embargó erősen visszavetette Magyarország kivitelét ebben az ágazatban, az élelmiszerek és az élő állat termékcsoport exportja növekedett, így több mint 9 százalékos volt a részaránya. Az ágazatokat tekintve tehát elsősorban a mezőgazdaság–élelmiszeripar, a gyógyszer és egészségipar, a járműgyártás, az ICT-szektor, a bank- és pénzügyi szféra dominál a két ország kapcsolatában. Kiemelt orosz–magyar projekt a Paks–2 beruházás, a nagy magyar cégek közül pedig hagyományosan számottevő az orosz piaci jelenléte a MOL-nak, az OTP-nek és a Richter Gedeonnak, de szintén fontos piac a magyar építőipari, orvosi protéziseket gyártó vagy takarmánykiegészítőket gyártó cégek számára is – mondta el Deák Dániel.