A politikai frontvonalak megmerevedtek: a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon pedig sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta. A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen. Dobrev Klára árnyékkormánya új választókat nem vonzott be, de átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat, Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A következő hónapokban a Momentum Donáth Anna reaktiválásával próbál majd felzárkózni, miközben Gyurcsány az elaprózódott ellenzék darabjaiból folytatja az építkezést.
A XXI. Század Intézet elemzése az ellenzéki erőviszonyok átrendeződését, illetve a Demokratikus Koalíció növekedését vizsgálja, miközben választ ad arra, hogy milyen korlátjai vannak a baloldal erősödésének.
Dermedtség tapasztalható a belpolitikában
Az országgyűlési választások óta tovább fragmentálódott az ellenzék: Jakab Péter mozgalmat alapított, Márki-Zay Péter pártja zászlóbontás előtt áll, miközben a közvélemény-kutatások szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt átlépte az öt százalékos küszöböt. A rendszerváltoztatás óta ez idáig sosem volt ilyen sok ellenzéki frakció a parlamentben, illetve sosem versengett még ennyi baloldali szervezet a szavazók bizalmáért, s mivel a megújulás a választási bukás után ismét elmaradt, így szükségszerű volt, hogy az egykori szövetségesek egymás ellen forduljanak.
A baloldal történelmi töredezettsége, továbbá az ellenzék szervezeti-intézményes és intellektuális lemaradása miatt 2022-ben egy olyan domináns pártrendszer alakult ki, amit Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója a stratégiai aszimmetria fogalmával ír le, és amely jól láthatóan tartósan fenntartja az aránytalanságot a kormány és a baloldal között. Éppen ezért egyfajta „belpolitikai ellensúly nélküli helyzet valósult meg” (Gerő András), így a jobboldalnak jelenleg „csak” külső nyomásgyakorlással (brüsszeli bürokrácia, európai baloldal, nyugati progresszív csoportok, Soros-hálózat) kell szembe néznie.
A politikai frontvonalak tehát a tavalyi választások óta megmerevedtek: a kormány külső erőkkel folytat szuverenista állóháborút, az ellenzék pedig belső pozícióharccal van elfoglalva.
Érdemben nem képes erősödni az ellenzék
A háború negatív hatásai, illetve az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális gazdasági válság potenciális kockázatot jelent az Orbán-kormány stabilitására, továbbá minden közvélemény-kutatás enyhe elbizonytalanodást mér a kormánypárti szavazók körében, ám mindezek ellenére az ellenzék érdemben nem tud erősödni, a jobboldal pedig tartja a domináns pozícióját. Ennek okai az ellenzéki oldalon a következők: 1) nincs politikai stabilitás, ami egy válságban felértékelődik, 2) továbbra sincsenek érvényes politikai válaszok, így hiányzik a kormányzóképesség, 3) nem történt megújulás, a tavalyi választásokon vereséget szenvedett pártelit regnál, 4) a pártok magukkal vannak elfoglalva, illetve egymással is versengenek, 5) rossz taktikát választottak az EP-ben, a társadalom többsége ugyanis elutasítja a dekonstruktív magatartást.
Az ellenzék megítélését tovább rontja az a taktika, amivel a baloldali politikusok igyekeznek megakadályozni, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.
Az ellenzéki pártok ráadásul az uniós szankciók esetében is szembe mennek a társadalmi elvárásokkal (ezt támasztja alá a nemzeti konzultáció eredménye is), ami miatt a baloldal támogatottsága még a 2022-es választásokon elért történelmi mélypontnál is alacsonyabbá válhat a következő hónapok során – mutat rá év eleji prognózisában Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Gyurcsány a szétesett ellenzék darabjaiból építkezik
Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum vív dominanciaharcot az ellenzék vezető szerepéért, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP csupán a túlélésben bízhat, a Párbeszéd pedig továbbra is mérhetetlen. A megmerevedett politikai frontvonalak ellenére jól kitapintható egy lassú átrendeződés az ellenzéken belül. Gyurcsány Ferenc már az árnyékkormány megalakításával egyértelművé tette, hogy a Demokratikus Koalíció nem az összefogásra, hanem a baloldal leuralására készül. Az azóta eltelt időben – a közvélemény-kutatások szerint – a Demokratikus Koalíció fokozatos erősödésbe kezdett.
Gyurcsány Ferenc pártja jelenleg a többi ellenzéki szereplő kárára növekszik, miközben a Momentum is lépéshátrányba került.
A belső erőviszonyok átrendeződése miatt a Demokratikus Koalíció vonzó alternatíva lett azon politikusok számára, akik sikeresen akarnak szerepelni a 2024-es helyhatósági választásokon, de településükön, vagy a kerületükben nincs jól megszervezett ellenzéki erő vagy stabil baloldali együttműködés. Az elmúlt három hónap során éppen ezért igazolt át tucatnyi politikus a Demokratikus Koalícióba. A Párbeszédből Szücs Balázs, a VII. kerület alpolgármestere és Erdősi Éva, aki 2019-ben még az ellenzék közös polgármesterjelöltje volt Csepelen, a Jobbikból pedig Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő.
Gyurcsány Ferencék 2019 óta a szocialista pártból csábítottak át számos vezető politikust, tavaly november óta pedig már a Momentumból is elindult az átáramlás.
Így Újpest polgármestere, Déri Tibor, majd Bodrozsán Alexandra, kecskeméti önkormányzati képviselő, legutóbb pedig Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja és Juhász Béla sződligeti polgármester is Gyurcsányt választotta.
Donáth Annával erősítene a Momentum
2023-ban egyedül a Momentumnak lesz esélye arra, hogy felzárkózzon a Demokratikus Koalíció mellé és egy, az MSZP–SZDSZ-koalícióhoz hasonló együttműködést hozzon létre, habár erre addig nincs esély, míg komoly lépéshátrányban vannak.
Gelencsér Ferenc mint pártelnök elbukott, hisz nem tudott új impulzust adni a mozgalomnak, a szervezetet pedig sorra hagyják el vezető pozícióban lévő politikusok.
Vélhetően ez áll annak hátterében, hogy Donáth Annát, aki a Momentum legújabb kampányának arca lett, idő előtt reaktiválják.
A kis pártok számára a következő év kulcskérdése a megkülönböztethetőség-elve lesz. Amelyik szervezet nem tudja magát megkülönböztetni a Demokratikus Koalíciótól, vagy a Momentumtól, annak nincs esélye a megmaradásra. Amelyik párt nem tud megfelelő alternatívát és keretet kínálni egy-egy politikus karrierjének, az tovább fog zsugorodni. Gyurcsány Ferenc ugyanis a Demokratikus Koalíciót „gravitációs erővé” kívánja formálni, így folytatódni fognak az átigazolások.
