Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
CIKKEK
Csak fokozná a zűrzavart egy brüsszeli „ellenbürokrácia”
Az Európai Unió előbb esik szét, mielőtt a „francia forradalom” bekövetkezhetne. Most bizonyosodik be, hogy Európa 20.századi lejtmenete az 3.évezredre felgyorsult, szinte minden nemzetközi összehasonlításban szembetűnően kullog a nagy erőközpontok mögött.
Sosem volt látványosabb az emberélet semmibevétele
Az EU-politikusok nem vérgőzösek, sokkal inkább pénzéhesek, hiszen mindezekből nekik is „csurran-cseppen” valami. Persze, hogy dühödten szitkozódnak, ha valaki eme olajozottan üzemelő privát bevételi forrásaikat veszélyezteti.
Ez a háború ellenünk már jó ideje folyik
A regnáló neoliberális atlanti irányvonal Európát az USA engedelmes segédcsapatává alakítaná, ennek az „építkezésnek” része, többek közt, a népvándorlás ide irányítása.
Infantilis erőlködés a közvetlen elnökválasztás sürgetése
A fojtóhurkot lehetőleg még az idén szeretnék szorosabbra húzni, mert ki tudja, mit hoz majd a nyár eleji európai parlamenti, illetve a novemberi amerikai elnökválasztás.
Az Állatfarm logikája érvényesül az EU-ban
Franciaországot miért nem figyelmeztetik, ha átlépi az előírt számokat?– kérdezte egyszer az akkor még bizottsági elnök Junckertől valaki. Elkerekedett a szeme:- Hát…, mert ők a franciák – válaszolta…
Washingtonnak jó Ukrajna EU-tagságának meglebegtetése
Washington gazdasági és geopolitikai érdekei egyelőre az ukrán háború fenntartását célozzák, anélkül persze, hogy Ukrajna NATO-tagsága komolyan felmerülhetne, hiszen avval direkt háborúba keverednének az oroszokkal. Sokkal jobb megoldás az EU-tagság meglebegtetése.
Uniós hapták
Ha a tűzszünet örvendetes fejlemény Gázában, miért ne lehetne az Ukrajnában is? Avagy van jó és rossz fegyvernyugvás, aszerint, hogy éppen mit diktálnak az USA érdekei?
Jön a valóság
Geert Wilders pártjának győzelme csak azoknak meglepetés, akik az európai magországok valóságát a neolib média szűrőjén keresztül érzékelik, s készpénznek veszik az általa sulykolt, rózsaszínűbb sztereotípiákat. Csakhogy ezek a társadalmak régóta súlyos letargiában vannak, Shakespeare-rel szólva, saját „rosszkedvük tele” igen hosszan tartóan nehezedik rájuk.
USA-EU – birodalom-provincia
Az USA és az EU viszonya egy idő óta már a birodalom-provincia típusú mintázat alapján működik, a jelenlegi brüsszeli vezetés többsége mint Washington helytartósági hálózata veszi át és teljesíti is a parancsokat.
Szegény Henry
A szép korú Kissinger megmondta megint az őszintét. Az orosz-ukrán háborúról nemrég például azt, hogy a Nyugat, miközben hektószámra pazarolja az ukránok vérét, azért az orosz agresszió geopolitikai hátterét is beszámíthatná. Hiába olyan jó befektetés nyugati fegyvereket önteni Ukrajnába, az arzenál-biznisz geopolitikailag nem vezet sehova.
Az EU a hiteltelenség mocsarában fog tapicskolni
Ha az unió nem rendezi át belső mechanizmusát, nem cseréli le vezető gárdáját, valóban tartósan a hiteltelenség mocsarában fog tapicskolni. Jelenlegi formájában, jelenlegi vezetésével csak arra alkalmas, hogy eszköze legyen az Európát végleg a másodrangú gazdasági és politikai szereplők sorába süllyesztő birodalmi törekvéseknek.
Még alakul
A világ újrafelosztása – optimistább hangszerelésben egy új világrend kialakítása – a napokban fontos stációhoz ért. Az idei G20-csúcson deklarált USA-EU-India-Közel-Kelet gazdasági tengely jól jelzi, milyen szakadatlanul folyik a globális helyezkedés. Minden jelentősebb játékos keresi a saját legmegfelelőbb pozícióját, hogy ha – és ez alighanem elkerülhetetlen – még komolyabbra fordul a dolog, akkor jókor, jó időben, jó helyen maximálhassa az új tortaszeletelés hozadékait.
Spóra, teli önbizalommal
Sporadikusan szaporodnak a megélhetési ellenzék szereplői: kívülről keményen szponzorálják őket, de ez jottányit sem javít politikai impotenciájukon.
A Prigozsin-eset
A tisztázatlan politikai halálesetek száma kötetekre rúg, a hatalomittas moho sapiens az ősidők óta gyakorolja ezt a műfajt. Tudjuk, annak idején Attila is tisztázatlan körülmények közt hunyt el, sőt neki még a sírja sincsen meg, azt is olyan jól konspirálták. Boldogult ifjabb koromban pedig az volt a globális talány, hogy „Ki ölte meg Kennedyt?”.
A felbérelt ellenzék sem kap tehetséget a dollárokkal
A politikailag célzatos pénz útjai meglehetősen kacskaringósak, így vagy úgy eljutnak az érintettekhez. Más kérdés, hogy önmagában a pénz sem képes politikai tehetséget teremteni, amint az érintettek példájából ez igen jól látható.
Ki fizeti Prigozsint?
Az alábbi véres librettó zenéjét tankok zúgása, s egyéb harci zajok szolgáltatják, talányos cselekményének vázlatát pedig a következőképpen foglalhatjuk össze.
Dollárért, euróért aggat ránk jelzőket a szélsőség
Lehet-e egy ilyen heterogén – eltérő fejlettségű, geopolitikai érdekű, történelmi identitású, kulturális hátterű – szervezetet, mint az unió egyáltalán hatékonyan s egyben demokratikusan működtetni, anélkül, hogy be ne darálnák a tagországok szuverenitását? Nem lehet.
Erőszakra szakosodva
Brüsszel erőszakkal akar bevándorló országot csinálni, többek közt hazánkból is, mondják fölháborodva sokan – és igazuk van. A főáram korifeusai ezt persze bürokratikus szemérmességgel az unió belügyi reformjának nevezik – de nincs igazuk. Az erőszak, az erőszak, ha fennkölt lózungok és száraz szakszavak csomagolópapírjába burkolják is, avagy pénzzel megváltható kötelezvénnyé „enyhítik”.
Fojtóhurok
Elevenítsünk föl egy régi, elvileg idejétmúlt kifejezést, a protektorátust. Nota bene, belátható ideig ez lesz a jövő kulcsszava, noha a neoliberális főáram serényen munkálkodik azon, hogy e fogalom tényleges tartalmát progresszív szóvirágok mögé rejtse. De most, hogy bizonyos alapvető döntéseknél az EU immár eltörölné a vétójogot, egyre nehezebb kivitelezni ezeket a kommunikációs trükköket. Mert ha vétójog nincs, akkor protektorátus van, ez ilyen egyszerű.
Éva örök
Mármint Eva Kaili. Olvasom, hogy a hölgy, miután kevesellte ideiglenes fogva tartásának luxuskörülményeit, immár házi őrizetének feloldását is kérvényezi. Mielőbb folytatni szeretné gyümölcsöző brüsszeli tevékenységét, gondolom, körülbelül ott, ahol nemrégen abbahagyta.
Az atlanti fősodor-politika a legnagyobb rizikó
A gerjesztett és immár nagyon túldimenzionált hangulat Oroszország ellen azt mutatja, Washingtonban Moszkvát ki akarják golyózni a világjátszmából, de ez aligha sikerülhet. Pontosabban, ha sikerülne, az egyben világkatasztrófa lenne.
Kína beszállt
Szaporodnak a jelek, hogy Kína tevőlegesen is kézbe veszi az ügyeket, már ami az orosz-ukrán háború lehetséges kimenetelét illeti. Fokozódó aktivitását talán a márciusi Putyin és Hszi Csin-ping közötti csúcstalálkozón egyeztették is, talán nem. Valószínűbb, hogy Peking egyedül döntött úgy, hogy megmutatja a világnak: Kína nélkül nincsen reális esélye a rendezésnek. Nem véletlen, hogy éppen a csúcs előtt tették közzé 12 pontos béketervüket.
Gyurcsány mindig mindenkit körbetáncikál
A Demokratikus Koalíció ezzel a javaslattal Gábor Zsazsa-i magasságokba emelkedett, mi szerint mindegy, hogy mit beszélnek valakiről, csak az a lényeg, hogy beszéljenek. De nem kell minden izzadságszagú próbálkozásukat komolyan venni, azt meg kiváltképpen nem, amikor az egér szeretné letartóztatni az elefántot.
Győztél, ha mondom
A közeljövő politológiai doktoranduszainak igencsak remek témája lenne az orosz-ukrán háború mediatizációja. (Értsd: alárendelése a médialogika kívánalmainak.) Remek, mert állatorvosi lóként demonstrálható rajta civilizációnk számos információs hullafoltja.
Kína ráér
Kicsit előreszaladva, egyszersmind kicsit felületesen is, sok elemző veszi készpénznek, hogy az ukrán háború miatt Kína, Oroszországgal karöltve, lázasan egy új, immár multi-poláris világrend kialakításán dolgozik. Ez persze kétségtelenül lehetséges opció, mégis jobb, ha szem előtt tartjuk: a kínai stratégiai gondolkodás soha nem volt, még véletlenül sem, egyoldalú. Most sem az.
Tolsztoj is bűnös
A Nyugat „(…) nem ismeri Oroszországot, mert nem akarja ismerni; vagy jobban mondva olyannak ismeri, amilyennek ismerni akarja, azaz úgy, ahogy az megvetésével összhangban áll.” Nyikolaj Danyilevszkij orosz szociológus eme 19. századi szavai megint egyre aktuálisabbak: az orosz „különleges katonai művelet” az „európai értékeket védő” Ukrajna ellen immár nem csak politikai, de kulturális értelemben is fölélénkítette a ruszofóbiát.
Csak egy trükk
Pillanatnyilag a pénzek mobilizálására, az illúzió prolongálására Donáth mutatkozik alkalmasabbnak. De a végén Gyurcsányék nélkül úgyse jön ki majd az ellenzéki matek. Ellenzékváltás? Velük? Ugyan. Ez csak egy trükk. Káder-trükk.
Mattra játszanak
Raymond Aron szerint a hidegháborúnak az a lényege, hogy a háború lehetetlen, a béke pedig valószínűtlen benne. A sakkban erre mondják azt, hogy patt. Ilyenkor kell fölállni az asztaltól, és új játszmába fogni.
Két rekviem
Nehéz ügy, hogy egy idő után meg kell halni, de ki mondta, hogy az élet igazságos?
Könnyű pénzek
Ne firtassuk, mi állhat az Európai Unió legújabb korrupciós botrányának hátterében. Lehet, hogy gazdasági, lehet, hogy politikai számítás. Valószínűleg ez is, az is, megspékelve némi titkosszolgálati segédlettel. Volt már ilyen, s ha az uniós struktúrák nem változnak, minden bizonnyal lesz is.
Sok kockázat van abban, ha külföldről próbálnák megdönteni a Fidesz-kormányt
Oroszország presztízse katonai szempontból megkopott a háború elhúzódása miatt, viszont az USA-nak nagyon nehéz lesz végleg legyőznie Putyint, majd ráfordulnia a fő ellenfélre, Kínára. A háború kihatott a 2022-es választásokra, miközben Márki-Zay Péter személyében olyan jelöltje lett az ellenzéknek, amely kritériumaiban megfelelhetett az Orbán-kormányt megdönteni szándékozó külföldi erőknek, azonban nem sikerült ezt győzelemmel megkoronázni. Köszönhetően Márki-Zay politikai inkompetenciájának is a külföldi kampányfinanszírozási botrány egyik tanulsága, hogy a Fideszre veszélyes ellenfél jelenleg külföldön keresendő.
Katonás szerep a Fehér Házban, a Kongresszusban
Az amerikaiak ebben a katonai fazonírozásban sokat tanultak a kubaiaktól: Castróék egy egész világra hatást gyakoroltak az olajzöld egyenruhájukkal. Fidel Castrón, Che Guevarán persze jobban állt a „gerillaöltöny”, macsósabbak voltak, mint Zelenszkij.
Gin vagy borovicska
Pohár gint gurított le Rastislav Káčer, szlovák külügyminiszter, amikor észlelte, hogy magyar kollégája, Szijjártó Péter két napos hivatalos útján Robert Fico, egykori pozsonyi miniszterelnökkel is találkozott.
Págerre gondoljatok
A művészet szabadelvű, nem liberális. A szabadság az elve, nem az ideológiája. Utóbbi gátolja a kreativitást, az előbbi az előfeltétele.
H, mint háború, illetve Haszon
Egy háború gazdasági befektetés is, persze csak a győztesek számára. Kiváltképpen akkor, ha más országok területén s nem saját katonákkal vívják, nincsenek nemzeti romok, honfitárs katonai és civil áldozatok.
Amerikáról másképp
Az amerikai külpolitikai gondolkodás a 20. század eleje óta egyben a világpolitikáról való gondolkodás, miután a 19. században gyakorlatilag megvalósult James Monroe elnök elve, miszerint „Amerika az amerikaiaké”.
Csányi összegez
Nem a színész, nem az üzletember Csányi, hanem az akadémikus. Nem a Sándorok, hanem a Vilmos.
A forró drót süket
Minap múlt hatvan éve, hogy fellélegezhetett a világ: John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov rájöttek, egyiküknek sem érdeke, hogy kirobbanjon a harmadik világháború.
Kis magyar, és nagy kínai pornográfia
Két „baloldali” kongresszus is volt a múlt héten, egyik árulkodóbb, mint a másik.
Washington diktál, Von der Leyenék szóvirágokkal lepleznek, Európa meg didereghet egész télen
Tényleg „tüdőn lőtte magát” az európai gazdaság, mint azt Szijjártó Péter állítja? Valós jelenség a Fidesz által emlegetett „szankciós infláció”? Mit akar Joe Biden, és mi köze van az orosz-ukrán háborúnak a Pax Americana eszméjéhez?
Ursula gyógyszere
Ursula kemény, katonás asszonyság, aligha véletlen, hogy uniós funkciója előtt a német védelmi tárcát vezényelte. A khaki szín legalább úgy illett hozzá, mint mai, hideg tónusú, uniós kiskosztümjei.
Mussolini, Hitler, stb.
Már megint a fasiszták és persze a nácik, kinek éppen melyik jön a szájára. De persze mindegy is, az a fő, hogy e stigmákkal – pontos képzavarral élve –, jól oda lehessen az ellenlábasokra sújtani, hiszen kétségtelenül a 20. század szörnyszülöttje mind a kettő.
Hosszú az árnyéka
Lendüljünk át azon, vajon egy diktatúrában szokványos faktum-e az árnyékkormány, avagy ez utóbbi létrejötte eleve árnyékot vet a minősítés igazságtartalmára. Vagy-vagy.
A gyerek nem érti
Nézzük a tévéhíradót. A nyolcéves kislány betéved a szobába, pedig ilyenkor nem szokott. (Nincs tiltás, csak szoktatás van.) A német kancellár éppen azt magyarázza, ezt a telet majd át kell vészelni valahogy.
Gorbacsov halott, Teng él
Ha egyszer a jövő történészei is szemügyre veszik majd a létezett szocializmusok (ha tetszik, a kommunista kísérletek) történetét, aligha úszhatják meg a nagy figurák párhuzamos életrajzainak megírása nélkül. Plutarkhosz annak idején jól tudta, az összehasonlító szemlélet /a szünkrészisz/ nemcsak az érdekesebb meseszövés miatt gyümölcsöző, tényleg közelebb is visz a folyamatok pontosabb megértéséhez.
Akarhat-e békét Washington?
Kinek érdeke az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezése, s kinek nem? Ágbogas kérdéskör ez, most csupán egyetlen ágát szeretném „letörni”.
Már Scholz sem elég
Az orosz-ukrán háború miatt szétrázódó európai hatalmi architektúra az amerikai progresszorok szájíze szerint épül újra.
Nem egy Soros
Figyelemre méltó interjú olvasható a magyar származású Klaus von Dohnanyival az egyik hetilapban. A kilencvennégy esztendős egykori szociáldemokrata politikus, Willy Brandt és Helmut Schmidt közeli munkatársa lényeglátóan pontos szavakkal világítja meg, mi is Európa igazi dilemmája.
Sajog az idő
A címet idézőjelbe kellett volna tennem, mindjárt kiderül, miért.
Progresszív testszag
Nem tudom, fölfigyeltek-e rá, de mostantól kezdve korunk nagy ideológiai törésvonala, amely a haladárok (értsd: progresszívek, globalisták) és a maradárok (értsd: populisták, szuverenisták) közt húzódik, a végletekig leegyszerűsödhet.
Legalább őszinte
A küszöbön álló világrecessziónak három oka van. A talányos eredetű pandémia, az USA és Oroszország szubjektív geopolitikai játszmája Ukrajnában, valamint a kapitalizmusnak ama általánosan objektív „szokása”, hogy időről időre kevesek javára újraolajozza magát, s ilyenkor szeret világromboló, recessziós üzemmódba kapcsolni.
Férfi a gyep szélén
Marco Rossit sem a kudarc, sem a világraszóló diadal nem készteti üresen kongó mondatokra. Mindig mond valami lényegeset, s ettől van az, hogy már a névelői is hitelesek.
A 3. világháború
Az orosz-ukrán háborút a harcoló felek – pontosabban az oroszok és a Zelenszkij mögött álló külföldi erők – homályos célképzetei teszik igazán veszélyessé.
Kissinger tudja, Soros nem
Az aluszékony Joe Biden nemrég éber üzletemberek előtt kikottyantotta a lényeget.
Egyelőre
Mélenchon pártjának, az Engedetlen Franciaországnak „szélsőbalos” engedetlenjei engedelmeskedtek a globalista multiknak, amikor az elnökválasztás második fordulójában jelentős (42 százaléknyi) mértékben átszavaztak Macronra.
És jött a farkas, Pista
Egy süllyedő hajó sorsát, képletesen szólva, mindig a menekülők pecsételik meg.
Április 4.
Vége a kampánynak, az ellenzéki pártirodákból nem szűrődik már ki zaj.
Érzékenyítek
Már nincs karácsony, de még van Karácsony, torlódunk hát a nagykörút minden órás csúcsforgalmában, három kisgyerekkel a hátsó ülésen, két furgon közé szorulva. Előre-hátra tapodtat sem mozdul a kocsisor.
A szociáldemokrácia átolvad neoliberalizmusba
A fősodor sajtó elsődleges tettestárs. Ma a hír nem szent, hanem fake, a vélemény nem szabad, hanem agit.prop. Agyő sajtószabadság, agyő sajtóetika, csak a hasznosság számít, mint a „régi szép” bolsevista időkben, csupán az ideológiai szósz lett más.
Birodalmi észjárások
Ez a háború fekete-fehér: aki támad, az a fekete, aki védekezik, az a fehér – ilyen egyszerű.
Elefántok talpa alatt
Mindenki nyitott az őszinte párbeszédre, mindenkinek vannak mögöttes céljai, amiket verbálisan illik elrejtenie. Beethoven „Örömódája” csodálatos himnusz, ám nem szokta volt moderálni a politikusok cselekvési ingerét.
Az ellenzéki kígyó a saját farkába harap, s közben még büszkén sziszeg is
Az ellenzéket – nota bene, a rendszerváltozás óta eltelt idő intellektuálisan leggyengébb ellenzékét – minden eddiginél erősebb külföldi hátszelek mozgatják, kívülről ezek irányítják. Ennek az a célja, hogy a jelenlegi magyar kormányt akkor is destabilizálja, ha az a helyén marad. Szoros eredmény esetén rögtön működésbe lépnének a káoszteremtés forgatókönyvei. A választási csalás előzetes vádjai már ezeket készítik elő.
Sub rosa
Ki elől rejtegethette Márki-Zay, hogy Londonban Bajnaival is találkozik?
Lapát
Sajnálom szegény asszonyt, Bangóné Borbély Ildikót, hogy így, télvíz idején, a nagy csata előtt bő két hónappal, lapátra tették.
Célegyenes
Márki-Zay Péter nem balra, és nem jobbra akar menni, hanem felfele. Oké, menjen csak fel. Ott aztán rángathatná is a kormányt, de itt lent, azt nem. Országot vezetni ezeknek? Bele is bolondulnánk.
Legyen káosz
Ha nem megy demokratikusan a kormányváltás 2022-ben, akkor jöjjön a forradalom, természetesen „némi” külföldi segítséggel.
Biblikus tévedésem
A nagy klasszikusok (Shakespeare, Dante, s más effélék) píszi cenzorálása után, naivul úgy gondoltam, egyre aktuálisabb lesz a Könyvek átírása.
Cápajárat
Amit Márki-Zay Péter energiabarát közlekedési megoldásként javasol, pompás ötlet, mert nemcsak takarékos, egyszersmind biztonságos is. A kollégák egymás közt beosztják, ki melyik nap szedje föl a másikat, lehetőleg minél többet, attól függően, hány üléses a járgány.
Karácsonyra kiderül
Business as usual, vagyis a nehézségek ellenére minden a megszokott bulimenet szerint halad.
Ideje búcsúzkodni
Pár éve „A halottkém jelenti” címmel írtam néhány blogot erre a fórumra, az MSZP hosszú agóniájáról. Merészeltem megelőlegezni azt a végeredményt, aminek előbb-utóbb nyilvánvalóan be kell következnie.
Az ájtatos
„Szeressük egymást gyerekek”, kivéve persze Orbánt – az ellenzéki kommunikációban megint ez lett a fő panel, miután a kampány kölcsönös kígyó-béka hangzavara elcsendesedett.
Térfélcsere
Az energia alapvető hatalmi kérdés, ha a falból egyszer csak nem jön meleg víz, ez a legrosszabb fejlemény, amit egy komoly politikus el tud képzelni. Éppen csak valamivel jobb, ha jön ugyan, de az árát egyre kevésbé lehet megfizetni.
Családban marad
A Szemlőhegyen úgy döntött a kupaktanács, hogy Dobrev Klára, pestiesen szólva, bevállalja.
Megölni a zsarnokot
Ripp Zoltán, politikatörténész és obsitos elemző – annak idején ő jelentette ki, hogy az MSZP-nek nincs más alternatívája, mint Gyurcsány – immár irodalmi műfajra váltott. Miután megírta első, szerecsenmosdató káder-ponyváját („Vezeklés nélkül”), második őszikéjében még ennél is merészebbet alkot.
Nem finnyásnak való vidék
Némi elégedettséggel hallom, hogy néhány finnyásabb ellenzéki most már sopánkodik Gyurcsány szívósságán, olyanok is, akik pár évvel ezelőtt még legyintettek rá. Gyurcsány? Ugyan. Kész. Nincs több dobása. Nedves puskapor.
Bravó, Mr. Southgate
Boris Johnson kétségbe vonja az angol szövetségi kapitány és jó néhány játékosa szavahihetőségét, akik a Puskás Arénában a maguk helyszíni alulnézetéből semmiféle rasszista támadást nem tapasztaltak a magyar-angolon.
Vákuum-buli
A neoliberális főáram illetékesei az afgán menekültek globális osztatú befogadásáról tárgyalnak. Az ENSZ-et is bevonva, nyilván fölöttébb felelősen számolgatják, kinek, hol és hány embert kellene befogadnia.
Érzékenyítés, Diétával
Pár kilométerre Sátoraljaújhelytől, ahol a Rákóczi Szövetség szervezésében most zajlik az egyébként Tusványoson szokásos, évi rendes magyar-magyar találkozó, a minap Széphalmon, a kies Kazinczy-kúrián is történt valami. Szerényebb méretben, kisebb létszámban ott is magyarok találkoztak magyarokkal, hogy megpróbálják egymást – trendiesen szólva – „érzékenyíteni”.
Még brummog
Összeesküvések pedig nem léteznek, csupán összecsiszolt érdekegyeztetések.
Emberistenek
A 21. századi emberistenek vagyona nem csupán pénzben, s javakban, de a társadalmilag ellenőrizetlen, korlátlan adatbirtoklásban is mérhető, sőt leginkább abban releváns csak igazán – elkülönülésüknek ez a fundamentuma. Ők az adat-trilliárdosok.
A buzgó hollandi és a többiek
Bizonyos nyugati politikusok fejében sajnos nem ment végbe a rendszerváltás, noha rájuk fért volna. Szembetűnően hiányzik belőlük a fölismerés, hogy a szabadságot errefelé a szélrózsa minden irányában muszáj értelmezni.
Bókolni veszélyes
Gondban vagyok. Nem tudom, hogyan kell ma korrekt módon csinosnak nevezni egy hölgyet.
Soros szétverné Spanyolországot. Is.
Soros elszántságának diszkrét bája, hogy határtalan globalistaként úgymond szimpatizál a számára kapóra jövő katalán nacionalizmussal; úgy tetszik, e kis „ízlésficam” nem nagy ár azért, ha Európát tovább sorvasztva építhetné be a „nyitott” (valójában persze nagyon is zárt, felülről irányított) világmodelljébe.
Pódium vagy…
Nagy átrendeződések idején az első kérdés: megúszhatjuk-e a háborút?
Majdnem 100
Jó, jó, kiszemeltjük az angolt bensőleg „hiperpassziválja”. Továbbá, istenem, valahol (trehány diák volt?) elkallódtak némely fontos kvalifikációs papírjai. Mással is megeshet ilyesmi.
Őszöd örök
Gyurcsány, ezt legelvakultabb fanjai kivételével mindenki láthatja, politikusi féltehetség. Kavarni tud, vezetni, építkezni nem.
Az angol betege
Az viszont nagy baj és közügy, hogy idestova már kádárnyi időtartammal a rendszerváltás után, egy magát komoly pozíciókra ambicionáló politikus képtelen munkaeszközként használni a kommunikáció szempontjából mindenképpen legfontosabb nyugati nyelvet.
Az uniós csúcsbürokrata szemellenzői
Borrell úr azért kapja a fizetését, hogy minden identitását alárendelje a folyó uniós küzdelmeknek, persze a main-stream oldalán. Ami a migrációt illeti, ez szinte állatorvosi lova a sajátos ténykezelésnek.
Taszítópróba
Nem muszáj politikusnak lenni, elegendő annak látszani – sokak számára ez ma a látszat törvénye.
Vakcina-barátság
Mennyivel más ez a mai Covid-helyzet, mint az annak idején elszabaduló atom?
Például a dánok
Dániában megvalósulni látszik, ami a hazai „szociáldemokratáknál” elképzelhetetlen. Dán kollégáik fölfedezték, sőt ápolják és óvják a nemzeti identitást. Valaha Európában ez egykor magától értetődő szocdem értéknek számított ugyan – és egyben persze rút „árulásnak”, miként azt a proletár internacionalizmustól hevülő kommunisták folytonosan a fejükre olvasták. Igazi proletárnak csak osztálya van, hazája nincs, és nem is kell, hogy legyen, netán még elmaradna a világforradalom…
Visszajött, ami el se ment
A Joe Bident mozgató érdekcsoportok most úgy szakítanak Donald Trump külpolitikájával, hogy ugyanazt a szlogent írják cégérükre: „America first”.
Mit üzen a vírus
Legfőképpen azt, hogy van is globalizáció, meg nincs is. A vírus globális, a védekezés ellene lokális.
Kivel van a Covid
Tudásunk mindig a másik ember ellen irányul, egymás ellen is tudjuk, amit tudunk, ez aligha szorul történelmi bizonyításra. E szimpatikus faji vonásunk a zajló pandémia során is megmutatkozik, most éppenséggel a vakcina-háború formájában.
Pénelopé se píszí
Hát igen, ha Noéminek lett volna GPS-e, mindig tudhatta volna, hol jár Tímár Mihály, amikor nincsen a Senki szigetén. S ha történetesen éppen ott időzik nála, akkor meg Tímea SMS-ezhetett volna Komáromból Kacsuka Imre főhadnagynak, hogy Mihály megint kódorog valahol, szabad a pálya, nyugodtan jöhetsz, epedve vár rád egy férjes asszony. Szerencsére „Az arany ember” nem erről szól.
Lesz-e igazi szocdem párt az MSZP? – Galló, Mráz és Paár a Mandinernek
Aktuálpolitikai értelemben Magyarországon mindenekelőtt tagolatlan Orbán-fóbiát jelent a baloldaliság. Minden „baloldalinak” gyűlölnie kell Orbánt, de nem minden Orbán-gyűlölő „baloldali”. Az idézőjel nem véletlen: 2004 óta csak ebben a negatív értéktartományban létezik nálunk pártszerű baloldaliság.
Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
Az elmúlt három országgyűlési választás és a három alkalommal is kétharmados parlamenti vereség egyértelmű szegénységi bizonyítvány az ellenzék számára és az ördög falra festése helyett éppen ideje lenne (és lett volna) némi önkritikának, mert ennek elmulasztása – miként a vizsgált tíz év is bizonyítja – egyben mindig a következő vereség megalapozása is.
Fordul a világ
Fontos geopolitikai szemléletet hagyott ránk, úgy értem, az egész világra, a pár napja elhunyt Zbigniew Brzezinski. Illúzióktól menteset, de valóságosat. Érdekközpontút, mégsem érték- és ideológiamenteset. Tudta, hogy az értékek, ideológiák nemcsak fedőszínek, de olykor meg is határozhatják az érdekeket, lásd például többek közt az egykori vallásháborúkat. Életművének egészével lehetőleg minél pontosabb világérzékelést ajánlott nekünk ez a híres lengyel amerikai stratéga. A „van” és a „legyen” közötti különbség állandó mérlegelését. Egyszóval realistát.
Mit keresett Szili Katalin az MSZP-ben?
A szociáldemokráciát kereső Szili Katalin sem találta meg az MSZP-ben politikusi otthonát – a miértről szól Galló Béla politológus könyve. Fájóbb az, hogy mi, választók sem lelünk a hazai pártpalettán valódi szociáldemokrata csoportosulást.
VIDEÓK
Tiszán túl – A hosszú kormányzás gyakorlata
5259 nap. Ennyi ideig volt Magyarország regnáló miniszterelnöke Tisza Kálmán 1875 októbere és 1890 márciusa között. Október 21-én az ő rekordját döntötte meg Orbán Viktor. Így ő az egyhuzamban leghosszabb ideig hatalmon lévő kormányfő a magyar történelemben. De milyen politikai következményekkel jár a hosszú kormányzás és milyen lehetőségek rejlenek benne?
Jöhet a digitális posztkapitalizmus korszaka
Fogalmi lomtalanításra lenne szükség a 21. században, mert azok a fogalmak, amelyek a 19. és 20. századi tapasztalatainkon alapulnak, már nem képesek leírni azt a jelenséget, amit régen kapitalizmusnak neveztünk.
Fukuyama, Harari, Klaus Schwab – Korunk antikánon
A felsorolt szerzők nagyobb hatással vannak a közgondolkodásra, mint a politikai filozófia legnagyobb klasszikusai.
A nyugat erkölcsi válsága
Buckingham Palota, Parlament, Mozart Kis éji zenéje és Erkel Hazám, hazám áriája– ezekben az a közös, hogy évszázadok óta az európai és nemzeti művészeti kánon részei, mindenki ismeri őket. De hogyan határozza meg a társadalmat az épített környezet és a zene, és milyen, önmagán túlmutató küldetése lehet művészetnek?
Klímaterrorizmus és gondolatháborúk
Azzal mindenki egyetért, hogy a környezetet védeni kell, ám az már erős kételyeket ébreszt, ahogyan a radikális klímaaktivisták teszik ezt. Egyrészt nincs ok-okozati összefüggés a múzeumi rongálások és a klímaváltozás között, másrészt az emberekkel is nehéz megértetni azt, hogy Leonardo da Vinci műalkotásainak mi köze van a mai klímahelyzethez. Lehet, hogy ezek a demonstrációk jó célok érdekében történnek, de nagyon rossz eszközökkel és hatásfokkal.
Meddig emelkedhet a BRICS-csoport?
A feltörekvő Dél országainak különböző platformokon történő együttműködése még nem feltétlenül jelent alternatívát a nyugati világrenddel szemben, azonban az kétségtelen, hogy ennek halvány kontúrjai már mutatkoznak. Ezáltal nem meglepő, hogy a saját hegemóniáját féltő Egyesült Államok tudatosan próbálja meg bomlasztani a vele szemben alakuló érdekvédelmi együttműködéseket.
Merre tart Európa?
Az Európai Uniónak a Balkánon történő béketeremtéshez és a folyamatok befolyásolásához kevés köze volt, már ebben az esetben is az Amerikai Egyesült Államok osztotta le lapokat. Az már régen eldőlt az európai elit részéről, hogy be kell állni az Egyesült Államok mögé, a mostani ukrajnai konfliktusban is ez érhető tetten.
Színes forradalmat akarnak Magyarországon?
Azok, akik ezt a politikai szisztémát működtetik, ha elvégzik a költséghaszon-elemzést azt láthatják, hogy a céljaik nem teljesülnek, tehát kidobott pénz a támogatásuk. Márki-Zay Péter hiába kapott milliárdokat a választási kampányban, a tehetsége nem nőtt meg a pénztől és a valóságérzéke sem kifinomultabb.
Mi lett veled, szociáldemokrácia?
Az MSZP története során mindig inkább a neoliberális irányzat felé tendált. Horn Gyula még ebben a tekintetben skizofrén volt, hiszen őneki még voltak azért lelkifurdalásai vagy álmatlan éjszakái ez ügyben, de utána, amikor Gyurcsány Ferenc színre lépett, teljesen egyértelművé vált, hogy az MSZP végleg elveszítette szociáldemokrata karakterét.
Ellenzéki útkeresés
Posztkommunista hálózatok Magyarországon
A nómenklatúra helyzeti előnyben van, ami annak is köszönhető, hogy a generációk között átívelő szocializáció zökkenőmentesen folytatódik, nagyapáktól az unokákig adják át egymásnak a stafétabotot és hozzák egymást helyzetbe.
Kommentár Klub – Visszatérés a normalitás világába
BLM-szobor Magyarországon – kultúrharc a köztereken. Liberalizmus és demokrácia konfliktusa a 21. században. A liberalizmus, szociáldemokrácia és a nemzet viszonya.G. Fodor Gábor, Galló Béla Nagy Ervin és Pogrányi Lovas Miklós.
Kitörhet-e valaha a kultúrbéke?
Kitörhet-e valaha a kultúrbéke? Ezt a kérdést járta körül a konferencia keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetés, amelyen Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, G. Fodor Gábor politológus és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója vett részt. Abban mind egyetértettek, hogy a kultúrbéke nem lehetséges, a küzdelemben nem lehet kompromisszumra jutni.
A 21. századi baloldal nem tud válaszokat adni a 21. század problémáira
Napjainkban meghatározó tendencia a baloldali politikai erők meggyengülése. Ennek legfőbb oka, hogy a baloldalon alapvető stuktúrális és szemléleti problémák vannak, így sem a globalizációra, sem a migrációra, sem a 2008-as gazdasági válságra nem tudnak 21. századi választ adni.
Felfüggesztés
A Fidesz és az Európai Néppárt elnöksége közösen nyújtotta be a felfüggesztésről szóló javaslatot, amely azt is tartalmazza, hogy vizsgálatot indítanak a Fidesszel szembe. Manfred Weber a kommunikációs csatát elveszítette, a Fidesz pedig jól jött ki a meccsből.
A ’68-asok és a ’90-esek ellentétének okai – Tegnapi történelem
Idén májusban sorsdöntő jelentőségű lesz az európai parlamenti választás. Marad uralmon a jelenleg is vezető szerepet játszó ultraliberális ’68-as elit, akik megvalósíthatják a nyílt társadalom Európáját, vagy leváltja őket a nemzeti elkötelezettségű ’90-es nemzedék, és egy új, felívelő korszak köszönt be a kontinensen, a káosz és az önfeladás helyett? Az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Ferkó Dániel vendégeivel, Fricz Tamás és Galló Béla politológusokkal a ’68-asok kontra ’90-esek ellentétének okait, világnézeti különbségeit és az esélyeket elemezte.
Mi lesz az MSZP-vel, és a Jobbikkal?
Beszélgetés a magyar ellenzéki pártok országos támogatottságáról, válságairól és jövőjéről.