Az utóbbi hetekben egyre több jel utal arra, hogy az ősz beköszöntével a koronavírus-járvány újabb hulláma söpör végig Európán. Ezzel párhuzamosan, a folyamatosan emelkedő esetszámok miatt a kontinens országai az elmúlt időszakban ismételten sorra hoztak meg több szigorító intézkedést, amitől a járvány terjedésének lassulását várják. A vírus láthatóan azokban az országban terjed leginkább, amelyekben a lassú és akadozó oltási programnak köszönhetően a lakosság döntő többsége csak a nyár elején, vagy épp pár hete kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországon ezzel szemben annak köszönhetően, hogy az ország vezetése már a kezdetektől fogva nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, a lakosság nagy része már a tavaszi hónapok végére megkapta a védőoltást, ami miatt sokkal több emberben tudott kialakulni kellő mértékű védettség a vírus különböző variánsaival szemben. Emiatt hazánkban a nyugat-európai országoknál továbbra is enyhébb esetszám emelkedést tapasztalhatunk, ami az esetleges szigorító intézkedések meghozatalát és azok mértékét is pozitívan befolyásolhatja.
A XXI. Század Intézet elemzése ezúttal az aktuális európai járványhelyzet okait és annak súlyosságát vizsgálja meg.
Több országban is rossz a helyzet
Az elmúlt hónapokban egyre több európai országban kezdett el ismételten emelkedni a koronavírusban megfertőződött személyek száma. Ennek köszönhetően a nyáron több nyugat-európai országban is szigorító intézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a járvány következő hulláma már a környező országokban is erőre kapott.
Spanyolországban és Portugáliában például már július végén rekordokat döntött a koronavírusban megfertőződöttek száma, ami miatt mindkét ország több nagyvárosában is éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, valamint újfent korlátozni kezdték a családi és baráti összejövetelek létszámát. Hasonló a helyzet azonban Franciaországban és Németországban is.
Mindkét nyugati országban nagymértékű esetszámnövekedés volt tapasztalható az elmúlt hetekben, aminek következtében kormányaik újabb szigorító intézkedések bevezetése mellett döntöttek.
Ennek részeként a francia kormány minden nagyobb intézménybe, étterembe és bevásárlóközpontba történő belépéshez kiterjesztette a koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentum használatát, aminek hiányában a belépést friss, negatív koronavírusteszthez kötik a hatóságok. Az intézkedések miatt több nagyvárosban is tüntetésekre került sor, amelyeken több ízben is kisebb összecsapások alakultak ki a demonstrálók és a rendőrök között. Németországban szintén szigorító intézkedések bevezetésével próbálják megakadályozni a vírus terjedését, ezek azonban szintén nem érintik azokat, akik már megkapták a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját. Ennek értelmében az oltással nem rendelkezők csak 24 óránál nem régebbi PCR-teszt birtokában látogathatják az éttermeket, idősotthonokat, bevásárlóközpontokat és a különböző sport- és kulturális eseményeket, de az esetszámok növekedésével további intézkedések bevezetését is kilátásba helyezte a német szövetségi kormány, ami nemrég az eredetileg szeptember 11-ig érvényes rendkívüli állapotot is három hónappal meghosszabbította.
A Benelux-államok közül a nyáron különösen Hollandiában és Belgiumban volt a rossz a járványhelyzet, ahol nyár végén már a kórházak folyamatos telítettségéről szóltak a hírek, az ország pedig ismételten az úgynevezett „vörös zónába” került a fertőzöttek számának emelkedése miatt. Ennek ellenére a belga kormány szeptember 1-től enyhített a korábbi szigorítások nagy részén, a nyilvános szórakozóhelyek és éjszakai bárok azonban továbbra is zárva vannak, míg a tömegközlekedési eszközökön és a zárt terekben továbbra is kötelező a maszk viselése. Hollandiában szintén nyáron szigorodtak ismét a járványügyi szabályok, miután július közepére napi 8-9 ezerre emelkedett az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, ami miatt Mark Rutte miniszterelnök is nyilvános bocsánatkérésre kényszerült. Bár a szigorú intézkedéseknek köszönhetően az új fertőzöttek aránya jelentősen lecsökkent, a korlátozások enyhítésére várhatóan csupán szeptember 25-e után kerülhet sor, amivel a holland kormány egy újabb hullám elkerülését igyekszik megakadályozni.
A környező országok közül Szlovákiában és Romániában is folyamatosan romlik a járványhelyzet, amelynek köszönhetően mindkét szomszédunknál szigorodtak a járványügyi szabályozások. Romániában több étterem és szórakozóhely is bezárhat a következő napokban, de a kormány a kijárási tilalom és a karantén bevezetését is újra elrendelheti, amennyiben az új fertőzöttek száma a következő napokban is emelkedni fog. Eközben Szlovákiában nemrég ismét módosítani kellett a Covid-automatának elnevezett regionális járványtérképet, aminek értelmében már csupán négy járás kaptam meg a járványügyi szempontból biztonságos zöld jelzést. Az ország többi járása már narancssárga, vörös és bordó besorolással rendelkezik, ami automatikusan a korlátozások fokozatos szigorítását eredményezi ezeken a területeken. Ezzel párhuzamosan az ország oktatási intézményeiben is folyamatosan romlik a járványhelyzet, például csak Kassán közel 800 diák került karanténba az elmúlt napokban koronavírus fertőzés miatt.
Későn jöttek az oltások
A járvány gyors terjedése elsősorban azokban az országokban figyelhető meg, amelyekben a lakosság átoltottsága a nyár elején még az 50 százalékot sem tudta elérni. Jól mutatja mindezt az alábbi ábra is, amelyen a vizsgált országok és Magyarország május 31-i, lakosságarányos átoltottságát láthatjuk:
(Forrás: Ourworldindata.org)
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy míg Magyarországon már május 31-én meghaladta a legalább egy védőoltással rendelkezők aránya a lakosság 50 százalékát, addig a többi vizsgált országban ez az arány jócskán elmaradt ettől.
A legrosszabb helyzet Romániában volt, ahol mindössze a lakosság 22 százaléka rendelkezett legalább egy oltással, de hasonlóan rossz volt a helyzet Szlovákiában is, ahol ez az érték mindössze 32 százalék volt. Noha ennek ellenére augusztusig mindkét országban sikerült alacsonyan tartani a fertőzöttek számát, a továbbra is alacsony oltási kedvnek, valamint a külföldi nyaralásokon megfertőződött személyeknek köszönhetően mára mindkét szomszédunk komoly esetszámnövekedést kénytelen elkönyvelni.
A nyugat-európai országok esetében szintén elmondható, hogy a nyári hónapokhoz közeledve a lakosság átoltottsága jóval elmaradt a magyarországi adatoktól. Látható, hogy a hat ország közül az érték csupán Németország és Belgium esetében haladta meg a 40 százalékot, de még a legjobban teljesítő Németország is (43%) több mint 10 százalékkal maradt el a magyar lakosság átoltottsági adataitól. Ennek ellenére mind Spanyolországban és Portugáliában, mind pedig Franciaországban és Hollandiában is viszonylag hamar feloldották a korábban bevezetett korlátozások nagy részét, ami lehetővé tette a vírus számára, hogy az alacsony immunitásnak köszönhetően szinte akadálytalanul terjedhessen az említett országokban.
Vagyis a koronavírus a nyáron leginkább azokban az országokban tudott ismételten gyors esetszámnövekedést produkálni, amelyekben a lakosság nem, vagy csak nagyon későn kapta meg a védőoltást.
Noha azóta a magasabb átoltottságnak köszönhetően szinte mindegyik országban csökkent az új fertőzöttek száma, az adatokból egyértelműen látszik, hogy egy sikeresebb oltási programmal elkerülhetőek lettek voltak az utóbbi hetekben bevezetett korlátozások.
Magyarország továbbra is jól áll
Más a helyzet azonban Magyarországon, ahol a gyors és hatékony oltási programnak köszönhetően már nyár elejére meghaladta az 50%-ot a lakosság átoltottsága. Miután az Európai Unió vakcinabeszerzése csődöt mondott, a magyar kormány – már 2020 végén – saját kezébe véve az irányítást, államközi megállapodások keretében szerzett elegendő vakcinát a magyar emberek számára, a mihamarabbi védettség kialakításának érdekében. Ennek köszönhetően a magyarországi átoltottság hamar meghaladta az uniós átlagot, és így az ország lakosságának jelentős részében már júniusban kellő mértékű védettség tudott kialakulni a különböző variánsokkal szemben. Emiatt az országban már nyár elején megszüntetésre kerülhetett a korábban meghozott szigorító intézkedések zöme és a többi európai országgal ellentétben az emberek mára szinte teljesen visszatérhettek a járvány előtti életükhöz. Ennek részeként Magyarország egyedüliként tudott teltházas mérkőzést rendezni a nyári labdarúgó Európa Bajnokságon, és a három napos augusztus 20-i ünnepségsorozatot is korlátozások nélkül élvezhették az emberek.
A korlátozások feloldásával a gazdasági életet is hamarabb sikerült újraindítani, ezáltal mára Magyarország Európa egyik legszabadabb és legnagyobb gazdasági növekedést elérő országává vált.
Bár az új fertőzöttek száma az ősz beköszöntével több országhoz hasonlóan itt is emelkedésnek indult, a korai magas átoltottságnak köszönhetően a magyarországi fertőzöttségi adatok továbbra is elmaradnak a nyugat-európai országokétól. Mindez azt is jelenti, hogy sok európai országgal ellentétben Magyarországon a következő hetekben előreláthatólag nem várhatóak komolyabb szigorító intézkedések, azok elkerüléséhez viszont továbbra is elengedhetetlen a lakosság átoltottságának növelése, ami jelenleg az egyetlen hosszútávú és hatékony fegyver koronavírus ellen.
