A WHO sok bírálója szerint a koronavírus-járványra adott válasz volt az utolsó csepp a pohárban.

Nehéz leküzdeni azt a benyomást, hogy a WHO vezetése sokkal nagyobb erővel igyekezett fedezni a járvány kínai félrekezelését, mintsem azon fáradozott volna, hogy az emberéletek védelmére mozgósítsa erőforrásait. A mai válsághelyzetben az Egészségügyi Világszervezettel kapcsolatban elsősorban az aggasztja a megfigyelőket, hogy szemlátomást készséggel alakul át a kínai állam propagandanyúlványává. Pedig akadna más, fontosabb ok is, éspedig az, hogy politikai elképzelési sokkal inkább életünk megváltozását célozzák, semmint a globális egészség ügyét.

A mostani járvány kellős közepén különösen éles fény vetült a WHO-nak arra a rögeszméjére, hogy az emberek életmódját vegye célba. A múlt héten ugyanis körlevelet bocsátott ki, s ennek már címében így fogalmazott: „Az alkohol nem véd a COVID-19 ellen: a kijárási korlátozások idején korlátozni kell a hozzáférést.(1) Ez a körlevél – tudatja velünk a WHO – a COVID-19-re adott közegészségügyi reagálás keretében került nyilvánosságra. Azt képzelhetnénk, hogy egy világméretű válság idején a WHO közegészségügyi reagálás címén mindenekelőtt nyomon követi a pandémia fejleményeit, tanácsokkal szolgál a megfékezése érdekében, és összehangolja a védőoltás kifejlesztését célzó erőfeszítéseket. Márpedig a WHO a jelek szerint azt tartja a rendelkezésére álló korlátozott erőforrások leghatékonyabb felhasználásának, ha az alkoholfogyasztás ügyében teszi közkinccsé bölcs megfontolásait.

Frank Füredi teljes írása a Látószög blogon olvasható.