Hankó Balázs

miniszter, Kulturális és Innovációs Minisztérium

A gödöllői Török Ignác Gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott gyógyszerészként. 2005-ben summa cum laude minősítéssel PhD-fokozatot szerzett. Az évek során szakvizsgát szerzett gyógyszerügyi szervezésből, igazgatásból, gyógyszerellátásból, kórházi-klinikai gyógyszerészetből, valamint gyógyszerészi gondozásból.

Rezidens gyógyszerészként kezdett dolgozni a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, később osztályvezető gyógyszerész és főgyógyszerész lett, majd stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes. Az igazgatás és szervezetfejlesztés mellett két évtizedes oktatói tapasztalattal is rendelkezik, 2023-ban egyetemi tanári fokozatot szerzett.

2010 és 2014 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának gyógyszerészeti tanácsadója. 2011 és 2016 között a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, később Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyógyszerészeti főigazgatói tanácsadója. 2017 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.

2020 és 2022 között az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, 2022 decemberétől felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára.

2024. július 1-től kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Nős, négy gyermek édesapja.

Schmidt Mária

Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens, 2010 és 2024 között egyetemi tanár. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett. 1985-ben három éves kutatási ösztöndíjat kapott a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universität Zentrum für Antisemitismusforschung intézetében, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és az MTA-Soros Alapítvány támogatásával a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója volt. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002–2013 között a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. 1999 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja, 2008 óta pedig részt vesz az Európai Történelem Háza elnevezésű projekt szakértői tanácsának munkájában, szintén ettől az évtől a Médiaunió kuratóriumának elnöke. 2015-től a Gulág Emlékbizottság állandó tagja. Alapító tagja a 2018-ban létrejött Nők Magyarországért Klubnak. 2015–2017  között az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos, az emlékbizottság társelnöke. 2013–2018 között A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) Tudományos Tanács tagja. 2013–2020 között az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja, 2018-tól az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos. 2019-től a  "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos. Fő kutatási területei: a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt. Eddig tizenkét önálló könyve jelent meg, a legutóbbi 2022-ben. Munkájáért számos hazai és külföldi elismerést kapott, 2014-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2023-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetésben részesült. 2024-ben vehette át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Pro Facultate-díját.

Lánczi András

Széchenyi-díjas filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, az MCC Politikai Filozófiai Európai Centrumának vezetője

Lánczi András (1956) egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora (2016-2021), korábban a Politikatudományi Intézetének igazgatója. A Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke (2011-2016). A Mathias Corvinus Collegium és a Corvinus Egyetem kuratóriumának tagja. A Center for European Renewal International Advisory Board elnöke. 2012-ben Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést kapott, 2022-ben Széchenyi-díjat. Főbb kutatási területe a politikai filozófia, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései, politika és morálfilozófia, politikai teológia, a konzervativizmus elméleti problémái. Számos kötet szerzője, szerkesztője vagy fordítója. Legutóbbi kötetei: Politikai megváltás (2023), Antikok és Modernek vitája (2019), Political Realism and Wisdom (2015), A politikai tudásról (2012), Sors-hagyaték (2009), A XX. század politikai filozófiája (2007), Az utópia mint hagyomány (2005). 2023-tól a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Colin Wright

evolúcióbiológus

Colin Wright evolúcióbiológus, a Manhattan Institute munkatársa, valamint a Reality's Last Stand vezérigazgatója/főszerkesztője. Elsősorban a tudományról, a nem és a nemi különbségek biológiájáról és a nemi identitás ideológiájáról ír. Írásai a Wall Street Journalban, a Newsweekben, a New York Postban, a Quillette-ben és más tekintélyes felületeken jelentek meg.

Elismerések:

A Pennsylvania Állami Egyetem (State College, PA): Eberly doktori  kutatói ösztöndíj (2018–2020) Nemzeti Tudományos Alapítvány: NSF diplomás kutatói ösztöndíj (2015 - 2018): 102 000 dollár összegű három éves juttatás.

UC Santa Barbara (Santa Barbara, Kalifornia): Charles A. Storke 2500 dollár összegű diplomás kutatói ösztöndíj (2017) (kiemelkedő tanulmányi és kutatási eredmények elismeréseként).

Pittsburghi Egyetem (Pittsburgh, PA): A Mary P. Edmonds díj (2014): kiemelkedő kutatói tanulmány elismeréseként.

Tudományos publikációk: Hilton, E.N. és Wright, C.M. „Két nem”. Sex and Gender, 16-34. old. Routledge (2023). The Wall Street Journal, 2022. szeptember; Wright, C.M. Egy biológus megmagyarázza, miért bináris az emberi nem. The Wall Street Journal, 2023. április.

Francesco Giubilei

a Fondazione Tatarella elnöke

Francesco Giubilei konzervatív olasz kiadó, publicista és író. A Nazione Futura agytröszt és a Fondazione Tatarella alapítvány elnöke. Az Il Giornale című újság rendszeres szerzője. Tíz könyve jelent meg, éspedig fordításban az USA-ban, Spanyolországban, Magyarországon és Szerbiában is. A beneventói Giustino Fortunato Egyetem adjunktusa, az olasz kulturális miniszter különleges tanácsadója és az olasz kormány Európa jövőjével foglalkozó tudományos bizottságának tagja. A közelmúltban az olasz jobboldal fő politikai alapítványának, az Alleanza Nazionale Alapítványnak tudományos igazgatójává nevezték ki.

L. Simon László

József Attila-díjas író, kultúrpolitikus

1972-ben született Székesfehérváron. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. A 2010-es választáson Fejér megyében egyéni országgyűlési képviselővé választották. 2011 és 2014 között a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 2012–2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, évekig az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Majd két évig a Miniszterelnökség államtitkáraként elsősorban kulturális örökségvédelemmel foglalkozott. A Várbazár felújítását kormánybiztosként irányította. 2021-ben a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosként dolgozott, majd 2021 és 2023 között a múzeum főigazgatója. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Eddig 16 könyve és számos más publikációja jelent meg.

Baczoni Dorottya

történész, a XX. Század Intézet Igazgatója

Alapszakos diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–francia szakán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok szakán szerezte. Mesterszakos tanulmányait 2012 és 2014 között az ELTE BTK történelem szakán, modernkori magyar történelem szakirányon végezte. Doktori disszertációját 2024 januárjában védte meg az intézmény Történelemtudományi Doktori Iskolájában. 2009-ben kezdett el a Terror Háza Múzeumban dolgozni: történész-asszisztensként, történészként, majd csoportvezető történészként. 2017-től 2018-ig a tematikus városi sétákat szervező Hosszúlépés tartalomfejlesztési vezetője, 2018 és 2019 között a Külgazdasági és Külügyminisztérium Stratégiai Tervező-elemző Főosztályának vezetője. 2019 óta történészként és szerkesztőként újra a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársa. 2021-től a XX. Század Intézet igazgatója.

Fekete Rajmund

történész, Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója

1987-ben, Hatvanban született. A Debreceni Egyetemen szerzett alap- és mesterszakos diplomát történelem – nemzetközi kapcsolatok története szakon, majd 2021-ben történelemből summa cum laude minősítéssel szerzett PhD-fokozatot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A berlini ICD (2009) és a washingtoni CEPA (2018) ösztöndíjasa. 2020-ban a Batthyány Lajos Alapítvány doktori ösztöndíjasa, 2021-ben pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet ösztöndíjas vendégkutatója. 2022-től az Intézet tudományos munkatársa. Ugyanebben az évben elnyeri az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága Fiatal Kutatói Ösztöndíját. 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban sajtóreferens, 2012-től osztályvezető. 2013 és 2015 között a Terror Háza Múzeum sajtófőnöke. 2015-ben a Miniszterelnökségen politikai tanácsadó, 2015 és 2022 között főosztályvezető, majd kabinetfőnök a Miniszterelnöki Kabinetirodán. 2019 és 2022 között az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kommunikációs igazgatója, majd tanácsadója. 2020 óta a Látószög blog szerkesztője. 2022 és 2023 között a Sándor-palota kommunikációs igazgatója. Jelenleg a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Megadja Gábor

eszmetörténész, a Századvég Politikai Gondolkodás Kutatóintézetének igazgatója

Megadja Gábor (1985) eszmetörténész, a Századvég Politikai Gondolkodás Kutatóintézetének igazgatója, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán doktorált politikatudományból. Eddig három kötete jelent meg, Az utópia hegemóniája (2014), A szabadság reakciós harcosai (2019) és a Dac: kézikönyv eretnekek számára (2020).

Csepregi Gábor

az MCC Vezetőképző Akadémia tanácsadója, az MCC vendégoktatója

Jelenleg a kanadai Manitoba Egyetem St. Paul's College-ának vendégkutatója. Korábban az Université de Saint-Boniface (Winnipeg) valamint a Dominican University College (Ottawa) vezetője volt. A The Clever Body és az In Vivo: A fenomenology of Life-Defining Moments című könyvek szerzője. A játékhoz való viszonyulásról szóló legújabb könyve 2022-ben jelent meg a McGill-Queen's University Press kiadónál. A Laval Egyetemen (Quebec City) szerzett teológiából mesterdiplomát és filozófiából doktori fokozatot. Tudományos pályafutása előtt olimpiai szintű vízilabdaedző és játékos volt. Az MCC Vezetőképző Akadémia tanácsadója.

Békés Márton

történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója

Békés Márton (1983, Szombathely) történész PhD, politológus, diplomáit az ELTE bölcsész- és társadalomtudományi karán szerezte. 2009 és 2014 között a HírTV műsorszerkesztőjeként dolgozott, 2010 és 2014 között a Jobbklikk portált szerkesztette. 2014 óta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, 2018 óta a Kommentár folyóirat főszerkesztője, 2019 óta a XXI. Század Intézet igazgatója. Eddig nyolc önálló és három társszerzős kötete jelent meg, tizennégyet szerkesztett. A Kommentár Alapítvány és a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi tagja. Családjával Budapesten él.

Ugron Zsolna

író, újságíró, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója

József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró. Kolozsváron született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett jog- és politikatudományi szakon. A Tv2 majd a Magyar Televízió munkatársa, szórakoztató műsorok szerkesztője, felelős szerkesztője, hírműsorok, bel- és külpolitikai műsorok szerkesztő-riportere volt, majd a MOL kommunikációs tanácsadójaként dolgozott.

2010-ben jelent meg első regénye, az Úrilányok Erdélyben, amely hónapokig vezette a magyar sikerlistákat. Történelmi regénysorozatának első kötete, az Erdélyi menyegző 2013-ban jelent meg, ezt követte a 2014-ben jelent meg az Úrasszonyok trilógia második kötete: A nádor asszonyai. Mindkét regény hetekig vezette az eladási listákat. 2016 őszén jelent meg Hollóasszony című kisregénye Szilágyi Erzsébetről.

2021-ben jelent meg novelláskötete Nincs egy férfi címmel, amelyet az író saját rajzai illusztrálnak.

Több dokumentumfilm forgatókönyvírója, társrendezője. „Az utolsó nagyasszony” és a „Maga természete szerint, szabadon” című dokumentumfilmjei elsősorban ismeretterjesztő történelmi portrék. Az Aranyok Aranya és a Petőfi, a szerelmes utazó című műsorok író-műsorvezetője.

Gasztronómiai műsora, a Kastély a Kárpátokban az egyik legsikeresebb magyar gyártású gasztronómiai műsor lett. Recepteskönyve Hét évszak címmel 2013-ban jelent meg.  Rendszeresen publikál folyóiratokban.

A Duna Televízió Nagyok című televíziós portréműsorának szerkesztő-műsorvezetője és a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatójaként dolgozik.

Horváth Oszkár

producer, műsorvezető

Horváth Oszkár 1979-ben született, rádiós műsorvezető, szoftverfejlesztő; közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, 2003 óta a Mensa HungarIQa tagja. Az online térben 1999 óta 20 különböző blogot hozott létre vagy üzemeltetett, amelyek közül négyet díjaztak (Hétköznapi helyesírás, Bünti társadalmi kerekasztal blog, Modorosblog, B-oldal Zenei Magazin). Munkáját díjazták Az Év Honlapja pályázaton, kormányzati kategóriában (egykori emagyarorszag.hu), az ITB Berlin kiállításon (Legjobb Európai Kiállító díja: Magyarország standja), és részt vett a dubaji EXPO2020 magyar pavilon koncepciójának kialakításában is. A nyugati kulturális és szabadságelvek mellett meghatározó buddhista törekvése, ennek megfelelően a közéletet inkább kívülről és a szélsőségektől eltávolodva, a szándék-szemlélet-szenvek-gondolat-szó-tett láncon keresztül, ok-okozaton, motiváción, viselkedéskultúrán, és humánus tényezőkön keresztül vizsgálja. Önkényes Mérvadó című napi rádióműsoruk Puzsér Róberttel 2015 óta fut, amely egyúttal az ország egyik vezető podcastja; ezen kívül rendezvénysorozatokban és televízióműsorokban találkozhattak vele, mint A Hét Mesterlövésze, Sznobjektív, Élőben Jófej és a Csatt.2.

Kovács „KOVI” István

négyszeres pornó Oscar-díjas producer, rendező

Kovács István a nevem. 1957. január 24-én születtem Budapesten. Középosztálybeli polgári családban nevelkedtem fel.

Az általános iskola után a Széchenyi István gimnáziumban érettségiztem, 1975-ben. Az érettségim után az MVM alá tartozó OVIT-nál dolgoztam, beruházási előadóként.

1979-ben vonultam be katonának és Ferihegyen szolgáltam útlevélkezelő határőrként.

1981-ben nősültem, azóta is boldog házasságban élek drága feleségemmel. Gyermekünk nincsen.

A leszerelésem után szabadúszó fotóriporterként dolgoztam, más munkáim mellett a Vasárnapi Hírek külsős munkatársa voltam. Egészen az 1990-es rosszul elvégzett térdműtétemig, amikor is a térdem elfertőződött. Azóta mozgássérült vagyok.

Ezt követően lettem a LUXx Video producere, rendezője. A 23 éves munkásságom alatt 4 felnőttfilmes Oscar-díjal (AVN) és összesen 28 hazai és nemzetközi díjjal ismerték el a munkásságomat.

2016 óta független terméktanácsadóként dolgozom. A tapasztalataim alapján segítek olyan embereknek, akik szeretnének egészségesen élni.

Szabó László

kommunikációs szakember

1994-ben közlekedésmérnöki, 1996-ban igazgatásszervezői diplomát szerzett, PhD abszolutóriumát légiközlekedési tudományokból szerezte. 1999 és 2002 között ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár volt.

Kommunikációs ügynökségét 2002 óta vezeti, számtalan sikeres produkció, kampány, esemény megalkotása fűződik a nevéhez. Számtalan színházi, sport és közéleti témájú beszélgetés, talk-show műsorvezetője.

2016 óta kreatív producere az M4 Sport – Az Év Sportolója Gáláknak. Rendezője és/vagy producere volt a Focifesztiváloknak, a budapesti Birkózó Világbajnokság megnyitó gálájának, a Magyar Teátrum Díjátadó Gáláknak.

A Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnöke, a BEAC alelnöke. Gyermekkora óta sportol, jelenleg is igazolt labdarúgó.

Rétvári Bence

miniszterhelyettes, Belügyminisztérium

1979-ben született, Budapesten. 1998-ban a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát. 2008-ban jogi szakvizsgát tett. Dolgozott ügyvédjelöltként, jogi referensként, ügyvédként.

2002-2011 között az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, majd a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke.

2006-2010 között fővárosi képviselő. 2008-tól országgyűlési képviselő. 2010-2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

2014-2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

2022-től a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

Nős, négy gyermek édesapja.

Szalai Zoltán

az MCC főigazgatója, kultúrtörténész

Dr. Szalai Zoltán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója, valamint a Mandiner hetilap lapigazgatója. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Pécsett és Heidelbergben folytatta, német nyelv és irodalom szakos bölcsész és nyelvtanári végzettségét és doktori fokozatát az ELTE-n, az emberi erőforrás tanácsadói mesterszakos diplomáját pedig a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Számos magyar, német és angol nyelvű könyv és tanulmány szerkesztője és szerzője.

Obianuju Ekeocha

író, előadó és orvosbiológus

Obianuju Ekeocha az Egyesült Királyságban élő és dolgozó nigériai orvosbiológus. Az elmúlt évtizedben fáradhatatlanul dolgozott az élet kultúrájának előmozdításáért Afrikában, és kampányolt az ideológiai neokolonializmus ellen. Ez tette őt nemzetközileg elismert életpárti előadóvá, stratégává és szerzővé. Ő  az “A célpont Afrika: 21. századi Ideológiai neokolonializmus” című könyv szerzője. Obianuju a világ több mint húsz országában számos törvényhozó, diplomatá és vallási vezető tanácsadója volt. Szenvedélye, hogy az élet szentségének és méltóságának védelme elnyerje méltó helyét az emberi kultúrában.

Paweł Lisicki

író, a konzervatív Do Rzeczy hetilap főszerkesztője

Paweł Lisicki (sz. 1966) újságíró, esszéista, író, a Do Rzeczy főszerkesztője. 2006-től 2011-ig a Rzeczpospolita című országos napilap főszerkesztője volt, majd az Uważam rze című hetilap alapító főszerkesztője (2011). 2013-ban megalapította a Do Rzeczy magazint, jelenleg Lengyelország egyik legnagyobb és legbefolyásosabb konzervatív magazinja. Ennek főszerkesztője, társszerkesztője és társtulajdonosa. Számos esszégyűjtemény, történelmi, vallási és filozófiai könyv fűződik a nevéhez. Valamennyi könyve vitákat, polémiákat váltott ki Lengyelországban. Több újságírói és irodalmi díj nyertese. Néhány könyvét lefordították franciára, magyarra és csehre. Rádiós és televíziós műsorok rendszeres résztvevője.

Jan Bentz, PhD

filozófiaprofesszor, az MCC vendégoktatója

Dr. Jan C. Bentz (1986) Németországban született és nevelkedett, a Pápai Athenaeum Regina Apostolorumban (Róma, Olaszország) szerzett filozófiai doktori címet (PhD), valamint szakrális művészetből, építészetből és liturgiából, illetve egyház- és vallástudományból szerzett mesterdiplomát. Dr. Bentz az oxfordi Blackfriars Studium (Blackfriars Hall) előadója és oktatója. Pályája során az Amerikai Katolikus Egyetem római programjának adjunktusaként, a Christendom College római programjának vendégprofesszoraként, valamint az IES Study Abroad tanáraként működött. Bentz professzor a The European Conservative című folyóirat rendszeres szerzője. Korábban az EWTN videoproducereként dolgozott, valamint írásai megjelentek a Catholic News Agency, a Jüdische Rundschau, a Zenit és a H2O News hasábjain. Szakterületei közé tartozik a metafizika, a filozófiatörténet, a tomizmus és a művészetfilozófia, különös tekintettel a keresztény szakrális művészetre. Filozófiai kutatási területe a létfilozófia, a 17. és 18. századi német idealizmus, a tomizmus, az utópia és a transzhumanizmus. Legutóbb egy Molnár Tamás filozófiaprofesszorról szóló könyvet szerkesztett.

Bajusz Orsolya

kutató, egyetemi oktató

Bajusz Orsolya a kortárs művészet határterüleit próbálja megérteni és alkalmazni. Médiatudományt, vizuális kommunikációt, képzőművészetet, filozófiát, szociológiát tanult. Azt keresve, hol van értelme és tétje művészettel, poszthumán médiaelméletekkel foglalkozni, éveket töltött a londoni kreatív iparban, aztán a magyar politika hátországának számító álcivil közegben. Rendszeresen publikál műkritikát, volt vendégkutató a Louisiana State University-n, és részt vett kutatási szoftver fejlesztésében a Birkbeck College-ben. A BCE Corvinuson volt óraadó, most a MOME-n van egy kurzusa (vizuális kutatásmódszertan, és művészeti kutatás), illetve tervezés kurzusokon, konzultációkon vesz részt. A Tokaj-Hegyalja Egyetemen adjunktus, művészettel és vizuális kommunikációval kapcsolatos tárgyakat oktat. Phd-je a tudománykommunikáció és a kortárs művészet határterületeivel foglalkozik, az első könyve (Patkánykirály, teória-fikció) 2024-ben jelenik meg. Munkái különféle konstellációkban (beleértve fantázianeveket) szerepeltek – a Bécsi Museumsquartierben, a pozsonyi Kunsthalle-ben, Calafou-ban, különféle Európai galériákban és fesztiválokon, a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) éves fórumán, a South by Southwest fesztiválon, a Vice magazinban, az Opendemocracy-n, a Kunstforum-on, magyar mainstream sajtóban és politikai bulvárban, angol és magyar nyelvű tudományos folyóiratokban, – és jogi tanulmányokat inspiráltak. Jelenleg ásványgyűjtőket kutat és egy tanösvényt tervez, amely geológiai energiákat mutat be.

Fodor-Horváth Zsófia

pszichológus

Pszichológusi munkája során kiemelten foglalkozik veszteségfeldolgozással, amely nem kizárólagosan haláleseti gyászkísérést jelent, hanem váláson, életciklusváltáson vagy krízisen átesők megsegítését is jelenti. Tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen (okleveles pszichológus), a Grief Recovery Institute-on (Gyászfeldolgozás Módszer Specialista), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (gyógypedagógus pszichopedagógia és tanulásban akadályozottak szakirányon) végezte. Elvégezte a Századvég Alapítvány Politikai Iskola és a Budapesti Metropolitan Egyetem közös Politikai kommunikációs szaktanácsadó szakirányú továbbképzését.

Munkája során tevékenykedett az addiktológia területén (HOPE Program, OPAI Nyírő Gyula Kórház), dolgozott szakújságíróként, projektmenedzserként a Mindset Pszichológai Magazin Politikai pszichológia rovatánál, diagnosztikai és terápiás munkát végzett Pedagógiai Szakszolgálatnál, jelenleg a Pszichofészek Magánrendelőben folytat magánrendelést. Tudományos konferenciák rendszeres résztvevője, Abúzusprevenciós Kiadvány (FSZK - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, 2017.) szerzője, Az Én Történetem Alapítvány kuratóriumi tagja.

Nagy Feró

Kossuth-díjas énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere

A hatvanas évektől kezdve énekel, zenél rock- és punkzenekarokban, a magyar új hullám egyik vezéregyénisége. 1963 és 1970 között a Richmond Heads és a Zárvatermők zenekarok tagja volt. 1970-ben alapította meg a Beatrice zenekart Csuka Mónikával közösen, ez az együttes volt akkor az ország egyetlen női beatzenekara. 1985-től 1987-ig szólista volt, Bergert alakította a Rock Színház Hair című musicalében, majd 1986-ban átdolgozta a Hamletet, amelyet az Egyetemi Színpadon tűztek műsorra tíz napon keresztül. Ugyancsak 1987-ben alakította újra a Beatrice zenekart, amely ezután már, mint sikeres együttes több slágerlistás dalt is magáénak tudhatott. 1989-től vezette a Garázs című rádióműsort, amely a problémákkal küszködő fiatalok számára nyújtott segítséget, valamint amatőr zenekarok számára is bemutatkozási lehetőséget kínált a nagyközönség előtt. 1989-ben Állami Díj kitüntetésben részesült. Ekkoriban Feró a Musica Hungarica könnyűzenei fesztivál, és a Rockkalapács című tévéműsor munkatársaként és műsorvezetőjeként is dolgozott. 1992-ben megválasztották a Magyar Rockszövetség társelnökének. A 2010-es években zenei műsorokban vállalt mentor szerepet.

Székely Levente

az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezetője

Szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője. Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója. Tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Karán valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte.

Korábban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Információs Társadalom és Trendkutató Központban (ITTK) dolgozott kutatóként. Együttműködött neves piackutató intézettel, civil kutatóhelyekkel, ad-hoc kutatócsoportokkal egyaránt. Több mint egy évtizedig volt a Kutatópont kutatási igazgatója, ahol évi kb. félszáz, zömében piackutatási projekt menedzseléséért felelt.

2012-ben vette át a nagymintás ifjúságkutatás szakmai irányítását. Vezetésével zajlottak le a 2012-es, 2016-os és 2020-as kutatások. A legutóbbi kutatások 12 ezer fős, a 15-29 éves magyar fiatalokra vonatkozó reprezentatív mintával készültek jelentős médiafigyelmet is generálva.

Több mint száz tudományos publikáció (folyóiratcikkek, könyvfejezetek, jelentések) önálló, vagy társszerzője és számos konferencia-előadást tartott elsősorban az ifjúságügy és az információs társadalom tématerületein. Legutóbbi monográfiája a Szürke hattyúk. [Székely, L. (2020): Szürke hattyúk. Enigma, 2001, 200p. ISBN 978-615-81136-1-8]

Kutatási érdeklődése: médiafogyasztás, új média, információs társadalom, ifjúságügy, generációk, oktatásügy, kultúrafogyasztás, pénzügyi kultúra, civil szervezetek.

Kovács 'Kokó' István

olimpiai, világ-és Európa bajnok ökölvívó

1970. augusztus 17-én született Budapesten. A sporttal fiatal korában ismerkedett meg: 1985-ben kezdett el bokszolni Kőbányán. 1988-ban már junior európa-bajnok. Évről évre megnyerte a magyar bajnokságot. 1991-ben a világbajnokságon és az európa-bajnokságon sem talált legyőzőre.

1992-ben a barcelonai olimpián bronzérmet nyert. 1993-ban felnőttek között bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon, Bursában. 1996-ban megnyerte az Európa-bajnokságot és az atlantai olimpiát 54 kg-os súlycsoportban. 1997-ben a budapesti világbajnokságon felálhatott a dobogó legfelső fokára. 1997-től profi versenyzőként szállt a ringbe. 2001-ben profi vilagbajnoki címet szerez, majd Julio Pablo Chacóntól vereséget szenved és elveszíti világbajnoki övét. Egy évvel később bejelentette visszavonulását.

A sportkarrier felhagyása óta több területen is tevékenykedik. Sportműsorok házigazdája, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Jószolgálati Nagykövete, a WBO alelnöke, két éven keresztül az IBA főtitkára és különböző feladatokat lát el a MOB-ban.

Több filmben is feltűnt már, szerepelt az Üvegtigris trilogiában, majd 2006-ban az Idegölőben. Szerepelt az Immigrants - Jóska menni Amerika című animációs filmben, ahol az oktató portás hangjaként találkozhattunk vele 2008-ban.

G. Fodor Gábor

politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett politológus diplomát 1999-ben. Az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében doktorált 2003-ban, valamint habilitált 2011-ben. Közel másfél évtizedig tanított az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében, három évig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében, négy évig fiatal kutatói ösztöndíjas volt a MTA Politikatudományi Intézetében. Több ízben volt kutatási ösztöndíjjal Ausztriában (2000, 2003, 2007), vendégelőadó volt az Aoyama Gakuin Universityn Tokióban (2010), több alkalommal is ösztöndíjasa volt a XXI. Század Intézetnek (2000-2001, 2003-2004). 2005-ben Akadémia Ifjúsági Díjat nyert, 2007-ben az év legjobb politikatudományi publikációjáért Kolnai Aurél-díjban részesült, 2008-ban Bezerédj-díjas, 2009-ben kimagasló kutatási tevékenységért MTA Bolyai-plakettben részesült. 2007-től a Századvég munkatársa, 2011-től stratégiai igazgató, 2016-tól elnökhelyettes, 2018-2021 között pedig az Alapítvány elnöke. 2015-től a 888.hu internetes hír- és véleményportál főszerkesztője. Könyvet írt többek között a polgári radikálisokról, Eric Voegelin politikai filozófiájáról, a kormányzásról. Legújabb könyvei: Az Orbán-szabály (2021); Politikai virológia – Kormányozni a vírust (2021); A „késes” ember – Gondolatháború (2023); Orbán kontra Soros (2024).