Az ellenzéki pártok által megfogalmazott hatpontos alapvetések olyan általános és megfoghatatlan kampányszlogenek, amelyek már önmagukban is jól rávilágítanak arra, hogy ezeknek a pártoknak valójában nincsen közös víziója, a konkrétumokban nem értenek egyet, a dualizmus időszakához hasonló kormányzásképtelen habarékellenzék jött létre – mondta Deák Dániel videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a programalkotás önmagában nem jelent közös víziót is, hiszen az sokkal inkább belső meggyőződésből fakad, nem pedig a tárgyalóasztaloknál megkötött egyezségekből. Hozzátette: a Gyurcsány Ferenccel történő együttműködés hatására a Jobbik, az LMP és az MSZP támogatottsága is jelentősen csökkent, a Momentumra is hasonló sors várhat. Békés Márton legújabb elemzésére utalva megjegyezte, a nemzeti erők – amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel – egy „sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel” állnak szemben.
Deák Dániel a videóelemzésében elmondta, az ellenzéki pártok feladták identitásukat a hatalomtechnikai alkuk oltárán, aminek következményében össze is omlott korábbi támogatottságuk. A leglátványosabb mélyrepülésen a Jobbik ment keresztül, amely 2018-ban még a legerősebb ellenzéki formáció volt. A választást követően azonban a párt új vezetése nyíltan együttműködött Gyurcsány Ferenccel, melynek hatására többen távoztak is a Jobbikból a párt 2018-as szavazóinak a 85 százalékkal együtt.
Jakab Péter például úgy ült most Gyurcsány Ferenc mellett, hogy nem is olyan régen még tolvajnak nevezte – hangsúlyozta.
Ugyancsak árnyéka önmagának az elemző szerint az LMP, mely a Jobbikhoz hasonlóan a korábbi balliberális kormányokkal szemben jött létre. Mint mondta, az LMP 2018-ban még simán bejutott a parlamentbe, ma viszont jóval a bejutási küszöb alatt van a párt támogatottsága amiatt, mert együttműködik Gyurcsány Ferenccel. Az MSZP népszerűtlensége mögött is ugyanez áll, miután a DK több politikust és több százezer szavazót szívott el a szocialistáktól – mondta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
A Momentum kapcsán kifejtette, előbb-utóbb ennél a pártnál is komoly hatással lesz a Gyurcsány-probléma, hiszen elkerülhetetlen, hogy a többi párthoz hasonlóan itt is követkeménye legyen az identitásfeladásnak.
Így – ahogyan azt Békés Márton írta legújabb elemzésében – a nemzeti erők, amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel, egy a „sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel” állnak szemben. Mint ahogyan a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója írta, míg a nemzeti erők egy hosszú történeti és politikai fejlődés eredményeképpen, széles társadalmi felhatalmazással, az elmúlt tíz évben önálló, magyar modellt hoztak létre, addig utóbbiak 2018 óta egyre inkább egy több frakcióból álló „nemzetközi párttá” álltak össze – tette hozzá.
Az ellenzéki pártok által a napokban bejelentett hatpontos alapvetés kapcsán kiemelte, azok olyan általános lózungok, mint amikor a szépségversenyeken világbékét követelnek a résztvevők. A világbékét is támogatja mindenki, ugyanakkor abban már nincs egyetértés, hogy miként érhetjük el azt – mondta, majd hozzátette: ugyanez a helyzet az ellenzéki pártok esetében is, ha a színfalak mögé nézünk, azt látjuk, hogy nagyon fontos szakpolitikai kérdésekben szöges ellenkezőjét gondolják ezek a pártok.
A hatalom ugyan összetartja őket, de valójában kormányzásképtelenek, nincsen közös víziójuk, nincsen közös jövőképük – hangsúlyozta Deák Dániel, aki szerint a programalkotás önmagában nem jelent közös víziót is, hiszen az sokkal inkább belső meggyőződésből fakad, nem pedig a tárgyalóasztaloknál megkötött egyezségekből.
Az elemző szerint ráadásul jelentősen hiteltelennek hangzanak ezek a gondolatok Gyurcsány Ferenc szájából, aki úgy követel „demokratikus jogállamot”, hogy kormányzása idején a rendőrség visszaél hatalmával, illetve úgy szeretne „jövőbetekintő kormányzást”, hogy az ő kormányzása idején saját maga ismerte be, a kampányban tett ígéretei hamisak voltak és saját maga sem tudja, milyen konkrét intézkedéseket kell tennie a kormányának, hiszen az általa megbízott szakértők sem értenek egyet.
Deák Dániel emlékeztetett, a magyar történelemben a dualizmus idején volt már hasonló eset. Az akkori habarékellenzékben is egymással össze nem illő politikusok szövetkeztek, majd a kormányzásképtelen formáció 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérnie.
