A közelgő, június 9-i önkormányzati választás nagy csatatere Budapest, ahol Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra személyében nem csak a paktummal összegründolt Gyurcsány-lista és a Fidesz–KDNP megfiatalodott névsora küzd meg egymással, hanem a 2010 előtti múlt árnyai és a Tarlós-korszak folytatását ígérő jövő. A modern kampányeszközök, a lendületes politikai közösség és a budapestieknek jövedelmező együttműködési képesség egyaránt a jobboldali főpolgármester-jelölt mellett áll, míg a baloldalon korszerűtlenség, kiszolgáltatottság és konfliktuskeresés tapasztalható.

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a 2024-es budapesti főpolgármester-jelölti kampányküzdelmeket értékeli. Nagy Milán elemző írása emellett magasabb dimenzióba helyezi a fővárosi kampányt.

Offline helyett online kampány

2019 óta jelentős változások történtek a választási kampányok felépítésében. Öt évvel ezelőtt Tarlós István főpolgármester kizárólag az offline-térben folytatott kampányt. Természetesen a klasszikus kampány eszközei is sokfélék, hiszen a reklámtáblák és óriásplakátok elhelyezésétől a rádióhirdetések és tévéreklámok igénybevételén át egészen a közvetlen személyes kapcsolaton alapuló kampánytevékenységig terjednek. Azonban jól bizonyítja korlátozottságát napjainkban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság még 2019 év végén készült piackutatási adatai alapján megállapította, hogy „az internetezők fele már lényegében egyáltalán nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik”. Ennek megfelelően a kampányok során is felértékelődött az online térben való jelenlét.

Öt évvel ezelőtt Karácsony Gergely számára még kifejezetten előnyt jelentett a közösségi médiában való jelenlét, ugyanakkor a social media jelentette lehetőségeket felismerve a polgári oldal is felzárkózott: 2020 nyarán elindult a Megafon Központ, melynek deklarált célja volt a jobboldal hangjának felerősítése és a balliberális mainstream uralmának ellensúlyozása az interneten. A Megafon fordulatot hozott a politikai vélemények és üzenetek közösségi médiában történő megjelenítése terén. A rendelkezésre álló know how nem csupán a központ partnerei, de aktív politikusok médiahasználati szokásainak megváltozásában is tetten érhető. A kitűzött céllal összhangban egyre több véleményvezér és politikus vált a social media különböző platformjainak, mindenekelőtt a Facebook, majd ezt kiegészítve a TikTok aktív használójává és szereplőjévé.

A közösségi média fejlődése a politikai kampányok természetét is alapvetően megváltoztatta. 2024-re a polgári oldal behozta lemaradását és a social media platformok Szentkirályi Alexandra kampányában központi szerepet kapnak. Szembesítő kampányban mutatja be a Fidesz–KDNP jelöltje a főpolgármester be nem tartott ígéreteit, amely kampányújításnak számít. Ebből következik, hogy az idei választás alkalmával nem csupán a jelöltek személye, de az új kampányeszközök sikeressége is megmérettetik. Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt oldalain tartalmainak elsődleges célja a főpolgármester tevékenységének kritikája és hibáinak bemutatása, valamint saját programjának megismertetése. Ehhez látványos akciókat, például szemétszedést vagy épp fűkaszálást bemutató videókat, illetve a főpolgármester hibáit kidomborító, szembesítő tartalmakat használ. Az öt évvel ezelőtti online Karácsony-kampány a múlté, Szentkirályi Alexandra anyagai gyorsabbak, frissebbek, viccesebbek. 

Szembesítőkampány

A kormánypárti főpolgármester-jelölt választási kampányában egy új, az eddigi megmérettetések során kevéssé használt eszköz tűnt fel: a szembesítés. Szentkirályi Alexandra szembesítőkampányban hívja fel a budapestiek figyelmét a 2019-ben Karácsony Gergely által vállalt, azonban ötéves regnálása alatt meg nem valósított ígéretekre. Nincs nehéz dolga a kormánypárti politikusnak, ugyanis a főpolgármester 2019-ben megfogalmazott 135 ígéretéből 93 nem valósult meg. A be nem tartott Karácsony-ígéretek bemutatásának eszköze a Szentkirályi által Kamuméternek elnevezett videósorozat, illetve a már említett látványos és a politikai kampányok során eddig talán szokatlannak számító akciók.

A politikai kampányok során gyakran használt stratégia, hogy egy politikus nem mondja ki az ellenfele nevét. Ugyanakkor vannak esetek, amikor kifejezetten indokolt és célszerű a vetélytárs néven nevezése. Ilyen eset, amikor a jelölt neve egybeforr bizonyos botrányokkal vagy éppen a mindennapokat megnehezítő problémákkal. Az ezekkel való szembesítéshez elkerülhetetlen a probléma forrásának megnevezése. Tekintettel arra, hogy Karácsony neve ma egyet jelent a budapesti dugókkal, a koszos utcákkal, a megoldatlan hajléktalan-kérdéssel, illetve az elmúlt évek során rendre felbukkanó korrupciógyanús ügyekkel, indokolt a jelenlegi városvezető rendszeres emlegetése, illetve megjelenítése a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltjének videóiban és kiadványaiban.

A bemutatott hibák és hiányosságok, illetve a polgári közösség által támogatott főpolgármester-jelölt kampányvideóiban használt megfogalmazások és üzenetek artikulálása jól illeszkedik azon narratívába, miszerint Karácsony Gergely nem a budapestiek érdekében tölti be a főpolgármesteri tisztséget. Itt kell rátéri arra, hogy a bal- és a jobboldali főpolgármester-jelöltek mellett kik állnak, milyen politikai közösséggel identifikálhatók, milyen közeget képviselnek. A különbség itt is ég és föld.

Múlt kontra jövő

A 2024. évi önkormányzati választás Budapesten a múlt és a jövő közötti választásként is értelmezhető. Ez egyrészt a főpolgármester-jelöltek személyisége és kompetenciái, másrészt pedig a jelöltek mögött felsorakozó politikai közösség összetétele alapján is kijelenthető. Ami a személyek kompetenciáját illeti, a 21. században elvárható, hogy a nemzet fővárosának első embere tudjon vezetni, ha már ő felel egy csaknem kétmilliós város közlekedéséért; illetve tudjon angolul, ha egy világváros vezetéséhez kéri a polgárok bizalmát. A jelenlegi városvezető történetesen egyik elvárásnak sem felel meg. Ezért nem meglepő, hogy a kormánypárti kihívója következetesen világít rá e hiányosságaira. kidomborítva ezzel egyúttal saját kompetenciáit. Ráadásul energikus és fiatalos stílusával, a videóiban bemutatott aktív, tettre kész hozzáállásával a főváros számára lendületet és a változást elhozó női politikus karaktere rajzolódik ki.

Bár a politika egyre inkább perszonifikálódik, azaz a politikus személye kerül a középpontba, továbbra is jelentős befolyással bír a jelöltek megítélésére az őket körülvevő politikai közösség természete, összetétele. Karácsony Gergelyt a baloldal pártjai veszik körül. Karácsony pártja, a Párbeszéd, illetve szövetségese, az MSZP, önállóan mérhetetlen támogatottsággal bírnak, a városházán sincs többségük. Következésképp a főpolgármesterség újbóli elnyeréséhez, valamint a közgyűlési többség biztosításához szüksége van a Gyurcsány Ferenc dominálta baloldal legerősebb pártjának, a Demokratikus Koalíciónak a támogatására. A Gyurcsány–Karácsony-paktum középtávon rendezni látszik a baloldal szerepkiosztását: Karácsony támogatásáért cserébe 2026-ban a DK–MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a múlt embere, Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára lesz.

A baloldal főpolgármester-jelöltje mellett Gyurcsány emberei sorakoztak fel, amelyet jól mutat, hogy a Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP fővárosi listája első 15 helyének mintegy felén Gyurcsány-párti politikus szerepel. A közös listát alkotó politikai közösségek esetében értékközösségről egyáltalán nem lehet beszélni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy maga Karácsony Gergely nyilatkozott úgy még 2014-ben, hogy néhány Unicumot meg kellett innia ahhoz, hogy el tudja fogadni a Gyurcsánnyal közös listán való szereplést. Tekintettel arra, hogy egy évtized elteltével továbbra is a korábbi miniszterelnök a baloldal meghatározó alakja, így érdemi változás nem történhetett a politika azon térfelén. Ezzel szemben Szentkirályi Alexandra egy több évtizedes múltra visszatekintő valódi értékközösség jelöltjének mondhatja magát, ezért magától értetődő, hogy főpolgármester-jelölti kampányában a miniszterelnök, miniszterek és a polgári oldal számára meghatározó személyek is szerepet vállalnak. Tarlós István korábbi főpolgármester a kampánynyitó rendezvényen tartott felszólalásával korteskedett Szentkirályi Alexandra mellett, a miniszterelnök két alkalommal is kampányolt a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltjével közösen: először a Batthyány téren, majd a Belvárosban tett látogatása során. A főpolgármester-jelölt a miniszterelnökkel való találkozásokat követően előbb Lázár János építési és közlekedési miniszterrel találkozott, majd Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett a főváros és a Belügyminisztérium közötti viszony szorosabbra fűzésének lehetőségeiről.

A megújulás sikerre vitelében oroszlánrész hárul Szentkirályi Alexandrára, akit a Fidesz budapesti választmányának elnöksége április 11-én megválasztott a párt budapesti elnökének. A kormánypártok Budapesten teljes sorcserét hajtottak végre a megújulás érdekében, amelynek eklatáns bizonyítéka, hogy a Fidesz–KDNP fővárosi listája biztos befutó helyein a korábbi polgármesterek és a közgyűlési tagságukat listán elnyerő politikusok helyett új, fiatal szereplők kaptak helyet. Tekintettel arra, hogy a főpolgármesterrel együtt 33 fős fővárosi közgyűlésbe a választási törvény módosítása következtében immár kizárólag pártlistákról kerülhetnek be a képviselők, még inkább jelentőségteljessé vált, hogy kik szerepelnek a kormánypártok fővárosi listájának első 10-15 helyén.

A nagyobbik kormánypárt azon döntésének legfőbb jelentősége, hogy Szentkirályi Alexandra vezetésével megfiatalítja a budapesti Fideszt, közép- és hosszútávon értékelendő. A polgári oldal e döntésének eredményeként a közgyűlés Fidesz–KDNP-s tagjai javarészt a főváros különböző kerületeiből, illetve a budapesti politika különböző szintjeiről érkező, ambiciózus fiatalok lesznek, akik képesek újfajta szemléletet és új lendületet adni a jobboldali budapesti politikának. E lendület lehet a legnagyobb értéke és hozadéka a sorcserének, amelyre mind a közgyűlés, mind a kerületek szintjén nagy szükség van. Ebből fakadhat a kerületi és a fővárosi politikai közösségbővítés, valamint a társadalmi változások eredményezte igényekre agilis módon való reagálás képességének megerősödése is. Mindemellett öt év fővárosi közgyűlésben eltöltött idő megalapozza a fővárosi politikát érdemben alakítani képes, új politikusi generáció megerősödését, melynek tagjai ez idő alatt mélységében megismerik a fővárosi politikát, politizálást, valamint a pártpolitikai csatározások és az érdemi munka eredményeként felvérteződnek a megfelelő tudással, tapasztalattal.

A politikai közösségek, szövetségek érzékelhetően eltérő stratégiát követnek tehát. A polgári közösség a megújulás, a fiatalok bevonása és előtérbe helyezése mellett döntött. A jövőbe való befektetés a párt stratégiai gondolkodásáról tesz tanúbizonyságot. Ezzel szemben a baloldal esetében egészen más folyamat figyelhető meg. Valódi támogatottsággal nem rendelkező baloldali pártok és politikusaik politikai alkuk révén, az elmúlt évtizedek legelutasítottabb politikusának kegyeit keresve igyekeznek hatalmi pozícióban maradni. 

Együttműködő főpolgármester

2019-ben, amikor Karácsony Gergely hivatalba lépett, Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a kormány kész együttműködni a fővárossal. Az első néhány hónapban konstruktív munka is látszott kibontakozni a kormány és a városháza között, amelynek színtere a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa volt. Azonban 2020 nyarán Karácsony lemondta a tanácskozásokon való részvételét és a főpolgármester részéről a párbeszédre törekvést felváltotta a destruktív üzengetés. Ennek vélelmezhető oka, hogy a főpolgármester valójában ugródeszkaként tekintett a főpolgármesteri székre, és sokkal inkább miniszterelnök szeretett volna lenni, mintsem városvezető. Utólag kijelenthető, Budapest járt a legrosszabbul azzal, hogy Karácsony miniszterelnök(jelölt)i álmait az a bizonyos villamos szertefoszlatta. Ugyanis – a kormánnyal való együttműködésre-készség hiányában – fejlődő világváros helyett pártpolitikai csatározások színhelyévé vált a főváros.

2023 márciusában a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc üzent Karácsonynak. A Spirit FM-nek adott interjújában a volt miniszterelnök rámutatott, hogy Karácsony nem felel meg várakozásainak, mivel „a főpolgármester nem hajlandó azt a hazafias kötelezettséget teljesíteni, hogy ebbe a [kormánnyal szembeni] küzdelembe beleviszi a várost”. Gyurcsány Ferenc szavai értő fülekre találtak: a főpolgármester a Gyurcsány által kijelölt irányvonalhoz igazodva dacos és konfliktuskereső testtartást vett fel. Alig három héttel a Gyurcsány-interjút követően megüzente, hogy „a főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását”. A hangzatos szólamot követően egyfajta Kállay-kettős típusú politizálás jellemzi a főpolgármestert: a Gyurcsány-párt támogatásának nélkülözhetetlensége okán egyszerre van jelen a megfelelési kényszer, illetve a támogatottságvesztés minimalizálása érdekében szükséges visszakozás egy-egy kormányzati beruházással, fejlesztéssel szemben megfogalmazott álláspontból. Ezt figyelhetjük meg jelenleg a városligeti Új Nemzeti Galéria építése, valamint a médiában Maxi-Dubaj néven ismert projekt kapcsán, ez történt az év elején a fővárosi közösségi közlekedés jegy- és bérletrendszer ügyében, de ugyanez a folyamat játszódott le a budapesti rendezésű atlétikai világbajnokság megrendezése, valamint a Lánchíd felújítása körül is.

Az említett példákban közös, hogy valamennyi, a nemzet fővárosa számára nagy jelentőséggel, illetve magas presztízsértékkel is járó beruházás, fejlesztés, amelynek megvalósítását a városháza átmenetileg vagy tartósan blokkolta, blokkolja. Ezen lépések mögött meghúzódó politikai szándék feltehetően a kormány(pártok) kedvezőtlenebb helyzetbe hozása, de valójában nem a politikai ellenfél, hanem Budapest, illetve a budapestiek a valódi vesztesei a városfejlesztés folyamatos akadályozásának. Mindenesetre Karácsony hintapolitikája Gyurcsány Ferenc számára elégségesnek bizonyult: a 2026-ig szóló baloldali paktum megköttetett. Az eddigi tendenciákat figyelve megállapítható, hogy ez az alku középtávon lehetetleníti el a kormánnyal való együttműködést. Márpedig az elmúlt időszak két látványosabb projektje, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér fejlesztése – a Gulyás Gergely által Budapest aranykoraként hivatkozott Tarlós-éra hozománya – sem tudott volna megvalósulni, ha a kormány és a városháza nem partnerként tekint egymásra.

Lényegi különbség van a fővárosi érdekek és a pártpolitikai érdekek mentén történő konfrontáció között. Míg Tarlós István Budapest számára értéket teremtő projektek kapcsán vállalt konfliktust, addig a jelenlegi városvezető sokkal inkább pártpolitikai, mintsem fővárosi érdekek mentén kerül összetűzésbe a kormánnyal. Példaként említhető főpolgármestersége kezdeti időszakából származó „stadionstop” programpontja, amelynek kis híján a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság is áldozatául esett. Kevésbé szerencsésen végződő szimbolikus ügy volt 2021-ben az akkor a világ 34. legjobb egyetemeként nyilvántartott Fudan Egyetem első, Kínán kívüli campusának Budapesten történő kialakításának megakadályozása. De a főpolgármesternek a legmeghökkentőbb, a kormány álláspontja tökéletes ellenpontozásaként leírható megnyilvánulása az volt, amikor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy azért nincs az M3-as metróban klímaberendezés, mert Magyarország háborúban áll Oroszországgal.

Azonban, amíg a főpolgármester mögött csupán egy állampolgári támogatottsággal nem rendelkező párt áll, a baloldal legerősebb pártját vezető Gyurcsány Ferenc elvárásai és érdekei szerint kell a fővárosi politikáját alakítania. A destruktív baloldali városvezetéssel ellentétben Szentkirályi Alexandrának már a választási kampánya is igazolja, hogy a főváros érdekében a kormánnyal együtt tudna működni. Míg Karácsony hibájából majdnem megszűnt a vonatokon és a volánbuszokon használható Budapest-bérlet, addig Szentkirályi Alexandra kijárta Lázár János építési és közlekedési miniszternél, hogy a jövőben a BKV–BKK 15 ezer dolgozója is kedvezményes áron igényelhessen országbérletet. Június 9-én a budapestiek arról dönthetnek, hogy a nemzet fővárosának vezetését a múlt embereire vagy a jövőt képviselő, Szentkirályi Alexandrára bízzák.