„Húsz évig tartó következetes építkezés, magasszintű szellemi háttérsugárzás és erőteljes népi felhatalmazás kellett a legutóbbi kétharmados jobboldali győzelemhez, és ahhoz, hogy letisztuljon, megerősödjék a konzervatív eszmerendszer Magyarországon” – ezzel nyit az az interjú, amelyet A harmadik nemzedék cím alatt a Magyar Demokrata közölt. A beszélgetésben Békés Márton, mint a Kommentár folyóirat főszerkesztője beszélt a negyedévente megjelenő lap hivatásáról, de kitért a jobboldali kormányzás konzervatív gondolati hátországára is.
A XXI. Század Intézet igazgatója, Békés Márton történész–politológus, egyben a Kommentár folyóirat főszerkesztője, a Magyar Demokratának adott kétoldalas interjút, amelyet rövidítve és szerkesztve közlünk.
Konzervatív kultúrfölény
A Magyar Demokrata augusztus elejei lapszáma Konzervatív tudásközpontok Magyarországon címmel, a belív bő harmadát kitöltő nagy összeállítást közölt, benne a hazai polgári-nemzeti szellemiség intézményes képviselőivel: alapítványokkal, folyóiratokkal, intézetekkel, kiadókkal és tehetséggondozó iskolákkal. Mint írják, „negyvenévnyi kommunista, majd két évtizedes liberális tombolás után az intellektuális rendszerváltás immár betetőződött […] a konzervatív gondolkodás és tudástermelés talán soha nem volt olyan jó formában, mint napjainkban […] Budapest nemzetközileg számontartott konzervatív intellektuális központtá vált, a magyar szürkeállomány pedig világhódító útra indult”.
Nyolc történeti-emlékezetpolitikai intézményt, köztük a Terror Háza Múzeumot, hét think tanket, köztük a XXI. Század Intézetet, valamint három háttérintézményt sorolnak föl, féltucat minőségi könyvkiadó és két ernyőszervezetként működő alapítvány társaságában. Emellett a nemzetköziesítést egy intézet, két lap és a CPAC Budapest végzi, a tehetséggondozásért az MCC felel. Ebbe a mezőnybe tartozik a Kommentár Alapítvány is, amely a 2009-ben induló Tranzit-konferenciasorozatot szervezni, valamint fenntartja a 2006 óta megjelenő Kommentár folyóiratot. A Kommentár első száma 2006 elején, vagyis az őszödi beszéd előtt fél évvel jelent meg. A kezdetben kéthavonta megjelenő orgánum az első tizenkét évben leginkább eszmetörténeti jellegű volt, hiszen akkor erre volt szükség.
Tisztázni kellett, mit jelent a 21. században a konzervativizmus, kik a konzervatívok, milyen hagyományaink vannak, amelyekre támaszkodva idehaza tovább építkezhetünk.
Az első tizenkét évben a filozófia gyakorlata, az elmúlt fél évtizedben pedig már a gyakorlat filozófiája dominált. A Kommentár az utóbbi öt évben ugyanis a korábbiaknál aktívabb, közéletibb, közérdekűbb lett, ideológiai szempontból pedig rugalmas, de letisztult elképzelésrendszert közvetít. Nem tudományos folyóiratot, hanem negyedévente megjelenő kulturális-közéleti fórum, amely a korábbinál magazinosabb, érveket és ismereteket kínál olvasóinak. Éppen ezért az egyes lapszámok szellemiségét a tematikus blokkösszeállítások adják. A vezérgondolat megjelenik a lap aktuális címében is, komoly sikert arattak mások mellett például a Kulturális hegemónia, a Konzervatív forradalom vagy a Világrendszerváltás és Magyar világ címmel megjelent lapszámok. Olyan hívószavakat választ a szerkesztőség, amelyek képesek diskurzust kelteni, és abból kilépve politikai orientációt is kínálni.
Tihanyi jobboldal
A Tranzit konferencia-sorozat 2009-ben indult el, noha voltak előzményei. Sőt tulajdonképpen az ezredfordulós polgári kormányzás alatt kezdődő kőszegi Fesztivál a határon nevű nyári rendezvénynek az utóda. A Tranzit-rendezvények köré néhány év alatt többezres tábor szerveződött. A legnagyobb eseménye az évenként megrendezett nyárvégi négynapos konferencia Tihanyban. Ezeken a találkozókon formálódott ki az úgynevezett „tihanyi jobboldal”, amelyről tavaly azonos címmel zsebkönyv is megjelent (A tihanyi jobboldal – Közösség, hagyomány, szabadság. szerk. Békés Márton, Kommentár Alapítvány, 2022). A tihanyi konferencia előadói, résztvevői, szervezői a lakitelkiek és a Bibó-szakkollégisták után már a nemzeti-polgári közösség harmadik nemzedékét képviselik, a húszasok-negyvenesek generációját.
Ez nem szembenállást jelent az egyes generációk között, éppen ellenkezőleg, hiszen a konzervatív értelmiség három nemzedéke közös célt követve teljesíti misszióját.
A Kommentár legfiatalabb szerzője alig múlt húsz, a legidősebb túl van a nyolcvanon, nemzeti szabadelvűektől konzervatív forradalmárokig, polgári jobboldaliaktól plebejus népiekig írnak a lapba. A Kommentár a széles nemzeti közép értékeit közvetíti – minden szerző teret kap a hasábokon, aki elfogadja a nemzeti maximumot. A cél az, hogy a konzervatív gondolatok a lehető legszélesebb körben utat találjanak az emberekhez, ezért indult el a Kommentár klub az MTVA 5-ös csatornáján. Ez is része annak a húsz éve tartó építkezésnek, benne polgári körökkel és Békemenettel, amely elvezetett a konzervatívizmus megerősödéséhez, a legutóbbi kétharmados jobboldali győzelemhez. A baloldalon, ahová továbbra is ömlik a pénz külföldről, a hajdani SZDSZ által intézményesített urbánus-kozmopolita értelmiség mondta meg a politikának és az embereknek, mit kell gondolniuk a világról. A polgári-nemzeti közegben azonban az értelmiség és a politikusok, a szerzők és az olvasók közös gondolkodásában, a szellemi háttérsugárzás hosszútávon érvényesülő építő erejében hiszünk.
A teljes interjú, A harmadik nemzedék címmel, a Magyar Demokrata 2023. augusztus másodikai lapszámában olvasható.
