A rendszerváltás után 2010-ig a liberális elit szoros kézzel fogta a kulturális hatalom gyeplőjét – mondja Békés Márton.
Épp most van a 150 éves évfordulója annak, hogy létrejött a Német Birodalom, amelyhez kötik a modern kori kultúrharc megszületését. A Bismarck és a pápa közötti konfliktus a politikai és a spirituális hatalom közötti küzdelem új korszakát jelentette. Mennyiben változott ez meg a jelenkorra?
– A német Kulturkampf, azaz „kultúrharc” az 1870-es évek folyamata volt, és arról szólt, hogy a protestáns porosz elit, amely a Német Birodalom magállamát uralta, vissza akarta szorítani az ultramontánnak tekintett katolikus egyház kulturális befolyását. Ez a konfliktus felekezeti jellegű volt, de valójában szuverenitáskérdést vetett fel, mégpedig azt, hogy honnan uralják a szíveket és elméket: Berlinből vagy Rómából? Az Egyesült Államokban a Clinton-adminisztráció idején indult el a culture war, vagyis a „kulturális háború”. Ez erősebb kifejezés, és manapság már középtávú következményeit is láthatjuk a BLM-mozgalomban, a progresszív woke („újfelvilágosult”) kultúra és a metoo-kampány tekintetében vagy a genderkérdéssel összefüggésben. Ez nem elsősorban az állam, hanem az egyén és a közösségek kultúrájáról szól, s igen veszélyes folyamat.
A Békés Mártonnal készült teljes interjú a Hetek legújabb számában olvasható.