A Demokratikus Koalíció 2020-ra egyértelműen a hazai ellenzék vezető erejévé vált, az EU-ban pedig folytatódtak a nemzetállami szuverenitást támogató politikai erők és a globalisták összecsapásai.

A járvány márciustól minden országban a politikai napirend legfontosabb kérdésévé lépett elő, így a politikai ellenfelek is a koronavírus ügyében kezdték el támadni egymást – világított rá Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek adott belpolitikai évösszegző elemzésében, hozzátéve: míg a legtöbb európai országban a járvány első hullának kezdetén megvalósult a nemzeti összefogás és legalább erre az időre félretették az aktuálpolitikai szembenállást, addig Magyarországon a baloldali pártok még ezekben a rendkívül nehéz időkben is a pitiáner politikai csatározásokkal voltak elfoglalva.

Az etnikailag és politikailag is rendkívül megosztott Belgiumban például politikai törésvonalakon átívelő válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban még a szélsőjobb is megszavazta a baloldali kormány járvány elleni intézkedéseit, a szintén megosztott Romániában pedig az ellenzék is támogatta az új kormány létrejöttét a járvány elleni sikeres fellépés érdekében – sorolta a vezető elemző, rámutatva, hogy Magyarországon a baloldali politikusok még a legalapvetőbb intézkedéseket sem támogatták szavazatukkal a parlamentben.

Sőt, szavai szerint a járvány megjelenése óta minden fronton támadják a járvány elleni védekezést, az annak alapjait megteremtő koronavírus-törvényt illetően még vitanapot is rendeztek az Európai Parlamentben, emellett álhíreket terjesztettek a nemzetközi sajtóban, egyfajta sajtóhadjáratot indítva ezzel Magyarország ellen. – A mélypont mindenképpen Korózs Lajos kamuvideója volt, amelynek mind a mai napig nem lett következménye, az MSZP országgyűlési képviselője továbbra is a népjóléti bizottság elnöke maradhatott. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője pedig egy kiszivárgott videófelvételen el is ismerte, hogy még ők sem gondolták komolyan az akkoriban hangoztatott vádakat, csupán politikai számításból kiáltottak sokadszorra diktatúrát – idézte fel az elemző.

Nőtt a kormánypártok támogatottsága

Mindennek meg is lett a politikai következménye, a koronavírus-járvány első hullámát követően a Fidesz–KDNP támogatottsága jelentősen nőtt a sikeres válságkezelés hatására, míg a baloldali pártok veszítettek népszerűségükből, hiszen rájuk ezekben a nehéz időkben sem számíthatott az ország – véli a politológus. A Fidesz–KDNP társadalmi támogatottságát szinte példa nélkülinek nevezte Európában, csupán a máltai Munkáspárt rendelkezik magasabb népszerűségi index-szel.

Az is meglepő volt – folytatta –, hogy a Fidesz népszerűsége még a kormányzati ciklus közepén sem zuhant be, támogatottsága jóval ötven százalék felett volt a biztos pártválasztók körében, miközben általában ebben az időszakban mindig mélyponton szoktak lenni a kormányzó pártok. Hangsúlyozta: ez a politikai stabilitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lépett fel a járvány ellen.

– A politikai helyzet most, a koronavírus-járvány második hulláma során a tavaszihoz hasonló, hiszen az ellenzéki politikusok ismét álhírek tucatjait terjesztik, és a nemzeti összefogásra törekvés helyett politikai számításból ismét abban reménykednek, hogy a lehető legnagyobb lesz az egészségügyi és gazdasági válság – fejtette ki Deák Dániel, aki szerint ezt állítani egyáltalán nem túlzás, hiszen számos balliberális véleményformáló a nyilvánosságban is beszélt már arról, hogy a mostani válság hatására hosszú idő után végre meg lehet dönteni a Fidesz–KDNP kormányzását.

Deák Dániel teljes interjúja a Magyar Nemzet oldalán olvasható.