Mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat.

A koronavírus-járvány alapjaiban írta át a politikai közbeszédet, így a pandémiát megelőző időszakhoz képest jelentősen háttérbe szorult az ellenzéki pártok között végbemenő dominanciaharc, sőt sokáig a pártok belső konfliktusairól sem lehetett hallani – fejtette ki Deák Dániel a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. A XXI. Század Intézet vezető munkatársa rámutatott: a veszélyhelyzet megszűnésével szinte azonnal újra arról kezdtek el beszélni az ellenzéki politikusok, hogy miként kellene nekifutniuk a 2022-es országgyűlési választásnak.

A korábban meghatározó Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik jelentősen meggyengült, a Lehet Más a Politika (LMP) eljelentéktelenedett, míg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum átvette a baloldal vezető szerepét – adott helyzetjelentést az ellenzéki pártok jelenlegi helyzetéről Deák Dániel. Közülük a legnagyobb bajban a Jobbik van, ugyanis a párton belüli folyamatok azt vetítik előre, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is belső botrányoktól lesz hangos a párt, és mivel Jakab Péter nem konszenzusteremtő személy, így ezek az ellentétek tovább fognak erősödni. Ennek hatására nem várható, hogy ki tud majd törni a párt a parlamenti bejutási küszöb környékén mozgó támogatottsági szintről: az egykori középpárt egyre inkább kispárti jelleget ölt magára, jelentősége az ellenzéki együttműködés kialakításában elenyésző lesz – mutat rá az elemző.

Deák Dániel teljes interjúja a Magyar Nemzet oldalán olvasható.