A globalista baloldal, az általuk finanszírozott magyarországi politikusok és sajtótermékek egyre erőteljesebb nyomásgyakorlást fejtenek ki a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel békepárti álláspontját. Hazánk véleménye a háború kitörése óta egyértelmű: ki akar maradni a konfliktusból, nem küld fegyvereket Ukrajnába, nem hajlandó megszakítani a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal és azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmaz. Ez nem tetszik azoknak, akik a háború folytatásában érdekeltek – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jelenlegi baloldali amerikai vezetés szövetségesektől szokatlan lépéseket tesz Magyarországgal szemben, ami nem szükségszerű az amerikai-magyar viszonyban, hiszen például a békepárti Donald Trump vezette amerikai kormány az akkor hazánkba akkreditált nagyköveten keresztül jelentősen javította a két ország kapcsolatát.
Már több mint egy éve tört ki az orosz–ukrán-háború, amelynek következtében két részre szakadt a világpolitika: a háború folytatását támogató, illetve az azonnali tűzszünetet és békét szorgalmazó országokra. Magyarország a háború kitörése óta következetes álláspontot képvisel: ki akar maradni a konfliktusból, nem küld fegyvereket Ukrajnába, nem hajlandó megszakítani a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal és azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmaz – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: emiatt hazánkat rengeteg támadás érte az utóbbi időben és egyre erőteljesebb nyomásgyakorlást fejtenek ki a háborúpárti politikai körök annak érdekében, hogy adja fel ezt az álláspontját Magyarország. Ennek talán a leglátványosabb eleme az amerikai baloldal üzengetése, amelynek keretében a jelenlegi amerikai nagykövet egy tegnapi sajtótájékoztatón azt üzente a magyar kormánynak, hogy nem nézik jó szemmel, hogy hazánk nem adja fel a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.
Mindeközben nemcsak Magyarországot, hanem Emmanuel Macron francia elnököt is élesen támadták az Amerikai Egyesült Államokból amiatt, hogy vasárnap arról beszélt: Európának nem szabad vazallusként mindenben követnie az amerikaiakat.
Az elemző szerint ez az amerikai viselkedés nem vezet jó útra, hiszen rombolja a nyugati szövetségesi rendszert. „Ha valóban barátként és szövetségesként tekintenek az európai országokra, akkor úgy is kellene viselkedniük” – fogalmazott, majd kiemelte: lehetne ezt jól is csinálni, ugyanis például a Donald Trump vezette amerikai kormány az akkor hazánkba akkreditált nagyköveten keresztül jelentősen javította a két ország kapcsolatát. A magyar kormány azóta nem változott, sokkal inkább a mostani amerikai vezetés változtatott negatív irányba a kapcsolatokon – tette hozzá.
A magyar viszonyra visszatérve elemző elmondta, abból a szempontból érthető az amerikai nyomásgyakorlás, hogy a jelenlegi demokrata vezetés a háború folytatásában érdekelt, így igyekeznek minden országot rávenni arra a világban, hogy hozzájuk hasonlóan gondolkodjon az orosz–ukrán háború ügyében. Azonban nincsen ez minden amerikai politikus esetében így, Donald Trump korábbi amerikai elnök például többször élesen kritizálta Joe Biden háborúpárti politikáját és azt mondta, hogy ha ő lesz ismét az Egyesült Államok vezetője, akkor békét teremt – emlékeztetett Deák Dániel. Mindezek fényében szerinte nem meglepő, hogy Orbán Viktor is egy 2024-es republikánus győzelmet tartott kedvező fejleménynek Magyarország számára az évértékelő beszédében.
Az elemző érdekesnek nevezte a magyarországi balliberális politikusok magatartását a kérdésben, ugyanis ők a globalista politikai körök elvárásainak megfelelően ugyancsak háborúpárti álláspontot képviselnek – fogalmazott az elemző. Kiemelte: ez nem indokolható belpolitikai szempontokkal, ugyanis a magyar választópolgárok elsöprő többsége – a Századvég kutatása szerint 91 százaléka – a kormány álláspontját osztja a háború ügyében és azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmaz és csupán 7 százaléka mondja a magyaroknak azt, hogy addig kell folytatni a háborút, amíg valamelyik fél nem győz.
Nincsen tehát társadalmi elvárás, a baloldali politikusok álláspontját csakis külföldi elvárásokhoz való igazodással lehet magyarázni – mondta Deák Dániel.
A téma kapcsán felhívta a figyelmet a XXI. Század Intézet kedden megjelent elemzésére, amelyben körbejárták, hogy bár a háború kezdete óta gyakran hallható narratíva volt, hogy az egész világ összefogott Oroszország ellen, egy év után már teljes biztossággal kijelenthető, hogy a valóság ettől eltér. Ez persze nem jelenti azt, hogy a világ országai Moszkva mellé álltak volna: saját érdekeikből kiindulva a mielőbbi békét szorgalmazzák, ennek eléréséhez pedig a konfliktusok tompítását, és nem kiélezését tartják megfelelő eszköznek. A Nyugat makacs hozzáállása pedig ahhoz vezethet, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló igyekezetében saját maga zárkózik el a „Többiektől” – zárta a videóelemzését.
