A 2015-ös migrációs válság hatására minden eddiginél erősebb lett Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködése, ami mára a bevándorlás kezelése mellett számos egyéb területen is megnyilvánul. A soron következő legnagyobb kihívás a V4-ek előtt a 2021-2027-es uniós költségvetés ügye, amely kapcsán ez a négy ország egységesen lép fel és képviseli az érdekeit. A V4 országok együttműködésének köszönhetően jó esély van arra, hogy a régió szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek a következő hétéves uniós pénzügyi keret kialakítása során. A XXI. Század Intézet mai, „Kitart-e a V4-ek egysége?” című konferenciáján Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a következő fél év legfontosabb tárgyalásai az európai uniós költségvetéshez kapcsolódnak majd. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője pedig azt hangsúlyozta, a V4 egy új minőséget jelent az EU-n belül és reneszánszát éli ez az együttműködés.
XXI. Század Intézet: sikeres a V4 országok együttműködése
Már a 2004-es uniós csatlakozáskor egyértelművé vált, hogy az uniós tagság megszerzése ellenére az elképzeléseik egyeztetése és közös érdekeik képviselete érdekében a V4 országoknak az Európai Unió keretein belül is célszerű fenntartaniuk az együttműködést. A négy országnak ugyanis számos kérdésben közösek az érdekei és képesek egységes álláspontot kialakítani az Unió egészét érintő külső és belső ügyekben. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködésének a 2015-ös bevándorlási válság komoly lökést adott. A tömeges migráció és a nyugat-európai országok kötelező betelepítési kvótákat erőltető politikája arra sarkallta a V4 országokat, hogy közösen lépjenek fel a külső határok védelme érdekében, illetve együttes erővel szálljanak szembe a föderatív uniót támogató politikai erőkkel.
Jól jelzi, hogy a V4 együttműködést a régió hosszútávú érdekei és nem pedig pártpolitikai vagy aktuálpolitikai álláspontok tartják össze, hogy annak ellenére ilyen sikeres ez az együttműködés, hogy a kormányok vezetői különböző pártcsaládokban foglalnak helyet.
A bevándorlási hullámot követően kiemelt cél volt, hogy a V4 együttműködést több területen is megerősítsék ezek az országok, minden fontos uniós kérdésben közösen lépjenek fel. Így az egyes szakpolitikák területén szintén aktív az együttműködés, rendszeresen születnek közös állásfoglalások, gyakoriak az egyeztetések szakértői és politikai szinten egyaránt. A soron következő legfontosabb ügy a 2020 utáni hétéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások. Az elmúlt hetek eseményei azt mutatják, hogy a visegrádi négyek ebben a kérdésben is szorosan együttműködnek.
A négy ország érdekei ebben a kérdésben is azonosak: meg akarják védeni a két legfőbb kiadási tétel, a közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika szerepét, finanszírozásának mértékét.
A kohéziós politikát illetően számos kérdésben egyetértenek a V4-ek. Mind a négy állam szerint meg kell őrizni a kohéziós politika kiemelt szerepét, illetve biztosítani kell, hogy a jövőben is az elmaradottabb régiók felzárkóztatása álljon a középpontban, valamint az is igyekeznek elkerülni, hogy a támogatások felhasználói számára növekedjenek az adminisztratív terhek. Szintén közös pont, hogy szerintük a szomszédságpolitika terén igazságosabb forráselosztásra van szükség a déli és a keleti térségek között. Közös törekvésük továbbá, hogy a fejletlenebb tagállamok az eddigieknél nagyobb arányban részesülhessenek a kutatás-fejlesztési támogatásokból.
Kijelenthető tehát, hogy a visegrádi országok nem csupán a kohéziós politikát érintő főbb elemekben tudnak egyetérteni, hanem fellépésük kiterjed a többi költségvetési fejezetbe tartozó szakpolitikára is.
A közös érdekérvényesítés része az is, hogy a V4-ek folyamatosan keresik azokat a partnereket, akikkel közösek a szempontjaik és bizonyos kérdésekben össze tudják hangolni a lépéseiket. Ilyen fontos partner többek között Franciaország, amely országnak a V4 államokhoz hasonlóan fontos szempont a KAP forrásainak megtartása. November 29-én például a visegrádi országok, valamint Franciaország közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek mellett a 2020 utáni hétéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások tekintetében kijelentették, hogy egy erős, önálló, biztonságos és virágzó Európának megfelelő szintű finanszírozásra van szüksége. Jól példázza a V4-ek és Franciaország együttműködésének sikerességét, hogy az Európai Bizottság elnökének kiválasztása során is képesek voltak összehangolt lépésekre és meg tudták akadályozni a számukra előnytelen csúcsjelöltek győzelmét.
Gyakori az is, hogy a V4 országok bővített körben egyeztetnek, Románia és Bulgária vagy Szlovénia bevonásával, alkalmanként a balti tagállamokkal kiegészülve. Szintén fontos a V4-ek számára az úgynevezett Kohézió Barátai elnevezésű együttműködés, amely spanyol kezdeményezésre jött létre a 2007–2013-as többéves keret tárgyalása során.
A csoport alapvető célja, hogy ellensúlyozza a nettó befőzető országok kohéziós politikára irányuló törekvéseit és meggátolja a kohéziós politikára szánt összegek csökkenését.
Steiner Attila: cél a kohéziós források megtartása
A XXI. Század Intézet „Kitart-e a V4-ek egysége?” című rendezvényét Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója nyitotta meg. Békés elmondta, a visegrádi együttműködés államainak gazdasági növekedése jóval meghaladja az európai uniós átlagot. A V4-ek azonban nem csak gazdasági értelemben erősek, hanem emellett egységes, szuverenista álláspontot képviselnek a migráció és a kötelező kvóta elutasításának ügyében is.
Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára előadásában kiemelte: a magyar kormány számára a jelenleg is zajló tárgyalásokon prioritás, hogy a kohéziós alapok ne ürüljenek ki. A kormány mérsékelni kívánja az Európai Bizottság által javasolt és a finn EU-s elnökség által szorgalmazott költségvetési keretszám csökkentést. A magyar álláspont szerint az új, globális kihívásokkal való szembenézés nem lehetséges a költségvetés csökkentése esetén – tette hozzá. Az államtitkár elmondta, a költségvetés csökkentésében elsősorban a nettó befizetők érdekeltek, az ő érvelésük szerint a régi, tradicionális politikák, mint például a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika helyett új területekre kellene koncentrálni.
Ez az érvelés azonban nem helytálló szerinte, mert a hagyományos költségvetési politikák számos olyan fejlesztést finanszíroznak, amelyek a legújabb kihívásokra reagálnak. Így például fenntartható mezőgazdaság nélkül nem lehet elképzelni a klímavédelmet sem. Kiemelte: a regionális sajátosságok és a történelmi háttér okán e kérdésekben a V4 államok Magyarország természetes szövetségesei. A közösségi agrárpolitika finanszírozásának kérdésében természetes szövetségesünk továbbá Franciaország, ahol a mezőgazdaság ugyancsak húzóágazat. Az államtitkár hozzátette: a kohéziós célokra szánt keret csökkentését ellenző EU-tagállamoknak, az ún. „Kohézió Barátai” csoportnak olyan országok is tagjai, mint Spanyolország vagy Románia, így e csoporton belül is hatékonyan tudják képviselni a V4-ek a kohéziós források megtartatására irányuló törekvéseiket az államtitkár szerint.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a rendezvényen elmondta, visszatérő észrevétel, hogy a V4-es együttműködés szakítópróba előtt áll. Ez természetes dolog, hiszen a nagyhatalmak régóta a térség megosztottságában érdekeltek, azonban a visegrádi együttműködés ma éppen hogy reneszánszát éli. A történelmi helyzet kovácsolta össze ezeket az államokat, és az aktuálpolitika nagy kihívásai erősítik az érdekközösségüket – hangsúlyozta. Hozzátette: az előző EU-s vezetés Junckerrel az élén nem tűrte a sokféleséget, de ma abban bízhatunk, hogy az új vezetők belátják, hogy ez hiba volt, és visszatérnek a „Nemzetek Európája” koncepciójához. A fideszes EP-képviselő szerint a V4 államok ma új minőséget jelentenek Európán belül. Hozzátette: az EU-n belüli nézetkülönbségek alapja valójában egy döntéshozatali, szuverenitási vita, hiszen Közép-Európában sokkal nagyobb a szabadsághoz való ragaszkodás, mint nyugaton.
Galló Béla, a XXI. Század Intézet főmunkatársa kifejtette, a V4 államok egysége kellemetlen a magországok számára, így megpróbálhatják egymás ellen fordítani őket. A szuverenitáshoz való ragaszkodáson és a bevándorlással kapcsolatos álláspontján túl az EU-s vezetés szemében Orbán Viktor egyik fő bűne éppen az, hogy összekovácsolta a V4 államokat. Ma pedig úgy tűnik szerinte, a szövetség megosztására irányuló törekvések nem fognak működni.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, a V4 egy pragmatikus szövetség, amely minden résztvevő ország számára rendkívül hasznos. A négy állam együtt Németország legfontosabb gazdasági partnere, ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös, így az Európai Unió által finanszírozott fejlesztésekben a németek is érdekeltek. A jövőben arra lehet számítani szerinte, hogy a koalíciós együttműködések fontossága az EU-n belül egyre nő majd, így furcsa szövetségek is létrejöhetnek majd.
