Elemzések

A múlt hétvégén a DK magabiztosan megnyert egy egyéni körzetet az időközi választáson, a Momentum pedig felkarolta a Pride témáját és tüntetéseket szervez Hadházy Ákossal közösen. Ez Magyar Péter számára több szempontból is kellemetlen: a politikai napirend nem róla szól, emellett 2026-ban vagy össze kell fognia a régi ellenzéki szereplőkkel vagy az ellenzéki győzelmet kockáztatja több budapesti körzetben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az adatokból emellett az látszik, hogy mindeközben a Fidesz erősödni tudott a 2024-es választáshoz képest. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

Egyértelműen a Fidesz diktálja a tempót, Magyar Péter továbbra sem tudja visszavenni a politikai napirend irányítását – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: onnan lehet tudni, hogy Magyar Péter bajban van, hogy lassan már napi rendszerességgel rendel valamelyik ellenzéki közvélemény-kutatótól olyan felmérést, ami az előnyét vizionálja. Hozzátette: Magyar Péter mind Ukrajna, mind a Pride ügyében kisebbségi álláspontot képvisel, ezért inkább nem kommunikál ebben a témákban, ugyanakkor ezt egyre nehezebben tudja megtenni. (tovább…)

A Magyar Péter és képviselőtársai által benyújtott közös állásfoglalásra irányuló indítvány, bár elvileg az európai védelem jövőjéről szól, valójában nem más, mint egy rendkívül súlyos háborús állásfoglalás. Míg az USA, Oroszország és Kína is nyitottak a békére, ráadásul az Egyesült Államok elnöke épp tűzszüneti megállapodást próbál tető alá hozni, addig Brüsszel további fegyverszállítmányokkal eszkalálná a háborút. A globalista elit demokratikus „elköteleződését” jól szemlélteti, hogy annak érdekében, hogy egyetlen tagállam véleménye se szabhasson gátat az akaratuknak, akár az unió alapító szerződéseivel is hajlandóak szembehelyezkedni. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

Ukrajna elfogadta az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatát, hogy azonnali, harminc napos, teljeskörű fegyverszünetet léptessen életbe a front teljes szakaszán, amennyiben Oroszország is megteszi azt. A javaslatokat az amerikaiak képviselői továbbítják Oroszország felé: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Moszkvába utazik, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztethet majd a tűzszünetről, de telefonbeszélgetésre is sor kerül majd Donald Trump és orosz kollégája között. A tűzszünet az első lépés lehet a béketárgyalások felé vezető úton, így a vérontás megállításán túl a konfliktus tartós lezárását is közelebb hozhatja. (tovább…)

(tovább…)

Miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol, addig a brüsszeli vezetésnek egyre rosszabb a viszonya még Washingtonnal is, múlt héten például Kaja Kallast, az EU külügyi főképviselőjét meglehetősen megalázó módon nem fogadta az amerikai külügyminiszter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen rendezni akarja a viszonyát Oroszországgal, amelynek csak egy eleme az ukrajnai háború. Az EU ugyanakkor nem reagál a megváltozott geopolitikai helyzetre, amivel azt kockáztatja, teljesen kimarad a rendezési folyamatból. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

Trump-tornádó – többnyire ezzel a plasztikus kifejezéssel írják le azt, ami Donald Trump megválasztása óta történik. Érett már a vihar, a forgószél feltámadásához a beiktatását sem kellett megvárni, ugyanis megválasztott elnökként is tett olyan lépéseket, amelyek gyökeres változásokat ígértek. Azóta pedig minden nap történik valami. Ezúttal azonban nem csak az Egyesült Államokban következett be a fordulat, hanem szerte a Nyugaton, sőt globális méretekben is érezteti hatását. Ennek leglátványosabb amerikai, de világszerte hatást kifejtő döntése a USAID megszüntetése volt, aztán jött az orosz–ukrán háború lezárására tett rijádi erőfeszítés, amely megváltoztatta a világpolitikát, új jaltai megállapodást körvonalazva. Trump második elnöksége egyszerre amerikai rendszerváltás és a világrendszerváltás felgyorsítója. (tovább…)

Az utóbbi hetekben Magyar Péter lendületet vesztett és csak reagál, miközben a kormányoldal láthatóan felszívta magát és ismét átvette a kezdeményezést, Orbán Viktor az évértékelő beszédében pedig számos olyan témát jelölt ki, ami hónapikig meghatározza a belpolitikai napirendet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a bejelentett gazdasági intézkedések alkalmasak arra, hogy a hétköznapok szintjén is érezzék az emberek, vége van a háború és szankciók okozta gazdasági válságnak. (tovább…)

Az Európai Parlament is perbe száll hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A jogszabály uniós jog-ellenességére hivatkozással még tavaly indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Kérdés, hogy miért épp most érzi úgy a plenáris testület, hogy csatlakoznia kell az eljáráshoz. A miértre az álcivil szervezetek amerikai finanszírozásának felszámolása és azok Brüsszel általi pótlása környékén keresendő a válasz. (tovább…)

Noha a várakozások jelentősek voltak a vasárnapi szövetségi választással kapcsolatban Németországban, elégedett aligha lehet bármelyik párt az AfD-n kívül. Miközben a CDU pürrhoszi győzelmet aratott, a progresszív zöldek és szociáldemokraták a várakozásoknak megfelelően gyengén szerepeltek, és miután az AfD-vel való koalíciókötést a CDU-t vezető Friedrich Merz továbbra is kizárja, a kormányalakítási tárgyalások tere rendkívül szűkké vált. A választás eredményeként minden korábbinál világosabbá vált, hogy nem „a demokratikus közép” áll szemben „az autoriter jobboldallal”, hanem az országot túszul ejtő hatalmi kartell a népakarattal. Matematikailag létrejöhet a CDU–SPD nagykoalíció, ám ez pusztán annak köszönhető, hogy a BSW 0,03% híján kimaradt a parlamentből, az ún. centrumpártok soha nem értek el ilyen gyenge együttes eredményt. Kérdéses, hogy a világra köszönő új geopolitikai korszak árnyékában mire lesz képes egy minden korábbinál gyengébb nagykoalíció, amelynek egyszerre kellene megoldania az ország strukturális problémáit, és adott esetben élesen szakítani az ország külpolitikai hagyományaival a transzatlanti viszonyok leértékelésén keresztül. (tovább…)

Ez valójában egy orosz–amerikai proxyháború, amit kizárólag Amerika és Oroszország tárgyalása zárhat le, Európa pedig, ha nem változtat álláspontján, kimarad a béketárgyalásokból – ezekre figyelmeztet már évek óta Orbán Viktor, akit az elmúlt hetek eseményei egyértelműen igazolnak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Zelenszkij ukrán elnök rossz taktikát választott Orbán Viktor és Donald Trump kritizálásával, ugyanis most már az amerikai elnök is élesen bírálja őt, szerdán már egyenesen diktátornak és középszerű komikusnak nevezte. (tovább…)

Viharos körülmények, kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások, pedig ez a közös tervezés hétköznapi körülmények között is próbára teszi az európai szereplők együttműködési készségét. A körülmények nem sok jót sejtetnek, a hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás és recesszió, illetve a költségvetési keretek közé erőltetett politikai ügyek. Miközben a hírek szerint a jogállamisági kritériumok még ez eddigieknél is erősebben átpolitizálhatják az uniós pénzek elköltését, az eddig ismert tervek alapján az európai versenyképesség helyzete továbbra is rendezetlen marad. (tovább…)

2017-ben Európában okkal keltett komoly visszhangot Sadiq Khan, London polgármesterének azon megnyilvánulása, hogy „a terror a nagyvárosi élet része”, azonban az elmúlt évek eseményei tragikus módon támasztották alá az Európában kialakult új realitást. Németországban és Ausztriában hetente történnek olyan iszlamista motivációjú terrorcselekmények, amelyeket bevándorlók követnek el, míg Belgiumban, Franciaországban és Svédországban a migráns hátterű, egymással rivalizáló bűnbandák háborújában az utcai lövöldözések válnak mindennapos esetté. Mindeközben a nyugat-európai politikai elitek nemcsak bénultan figyelik az ártatlan emberek életét követelő tragédiákat, de súlyosbítják is azáltal, hogy a szigorúbb migrációs politikát hirdető pártokkal való kiegyezés helyett a kartellpolitika szolgálatába állított látszatintézkedéseket foganatosítanak. Az emberek türelme azonban egyre fogy, ami sorra mutatkozik meg választások során Európa-szerte. (tovább…)

Elképesztő számú, 6200 újságírót és 707 médiumot pénzelt a USAID világszerte, melyek között több magyarországi sajtótermék is megtalálható. Mindezek fényében már érthető, miért képviseli a külföldről fizetett sajtó minden fontos kérdésben a globalista álláspontot – támogatják a migrációt, a genderőrületet és a háborút –, ugyanis pontosan ezért fizetik őket, mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az amerikai költségvetési finanszírozás csak egy eleme ezeknek a pénzeknek, a Soros-hálózat és Brüsszel is számos erőforrást biztosít nekik. (tovább…)

A világ mozgásban van, a változások pedig a politikai eszmék és világnézetek területét sem hagyják érintetlenül. Elon Musk és a Szilícium-völgy techóriásai nem csak politikai és gazdasági befolyásuk révén, de nézeteikkel is jelentős hatást gyakorolhatnak a következő évek, évtizedek alakulására. Úgy tűnik, érdemes lehet megismerkedni olyan fogalmakkal, mint a longtermism, protópia vagy éppen a termodinamikából származó entrópia, a távoli jövőn túl azonban a messzi múltra is pillantást kell vetnünk, korunk Amerikájára ugyanis a római köztársaság hosszú árnyéka is rávetül. (tovább…)

Mark Zuckerberg bejelentette: felszámolja a platformjain a tényellenőri rendszert, ami évek óta a jobboldali, szuverenista hangok cenzúrázására szolgál. Az új amerikai adminisztráció ehhez minden bizonnyal meg fogja teremteni a jogi kereteket, Brüsszel azonban számos kötelező érvényű uniós norma révén intézményesítette a véleménydiktatúrát. A pálfordulását követően Zuckerberget a teljes globalista elit össztűz alá vette, ami kiváló bizonyítéka annak, kiknek is kedvez a régóta fennálló digitális cenzúra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kész átverés show Németországban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével, volt európai parlamenti képviselővel beszélget, a közelgő németországi előrehozott választások kapcsán.  (tovább…)

Donald Trump kritikusai az amerikai elnök vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépéseknek tálalják, azonban teljesen világos: érvényesíteni akarja az országának érdekeit, ami a jelek szerint be is jön neki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindeközben az Európai Unió továbbra sem képviseli az európai érdekeket, sokkal inkább a globalista politikai erők túszaként viselkedik. (tovább…)

A brüsszeli intézmények továbbra is tévúton járnak az uniós zöldpolitika jövőjének kérdéskörében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a néhány nappal ezelőtt bemutatott versenyképességi iránytű csomagban csak a zöldügyi előírások adminisztrációjának egyszerűsítését helyezte kilátásba, miközben az iparági érdekeltek átfogó felülvizsgálatot követelnek. A kialakult patthelyzetben a konzervatív összefogás hozhat változást, a Patrióták Európáért frakciócsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek egyesült erővel igyekeznek meggyőzni az Európai Néppárt józanabb politikusait, hogy az európai versenyképesség megmentése érdekében közös erővel lépjenek fel az Európai Unió korábbi ésszerűtlen és erőltetett zöldpolitikai intézkedéscsomagja, a Zöld Megállapodás ellen. Amennyiben az összefogás a Néppárt demokrácia ellenes hatalmi manőverei miatt elmarad, az egyértelmű jelzés az európai emberek számára: a brüsszeli elit nem tanult az európai választások eredményéből és az állampolgárok elvárásai helyett továbbra is öncélú hatalmi érdekeit követve jár el. (tovább…)

Az ellenzéki oldal gúnyosan fogadta, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy a 2025-ös év a gazdasági növekedés éve lesz, ugyanakkor a friss GDP-adatok azt mutatják, hogy bejött a magyar kormányfő várakozása és tényleg repülőrajtot vett a magyar gazdaság, ismét növekedni tudott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a várakozásokat felülmúló gazdasági növekedésnek politikai hatásai is lesznek, ugyanis Magyar Péter a háború miatt kialakult nehéz gazdasági környezetet kihasználva politizál, de egy kedvező gazdasági környezetben már sokkal kevésbé tud a protesthangulatra és a hergelésre építeni. (tovább…)

A néppárti–szociáldemokrata–zöld–liberális tengely által felállított politikai kordon Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Svédországban átszakadt, Franciaországban és Németországban pedig törésközeli állapotba került. Azonban a bevándorlásellenes pártok hiába nyerték meg a 2015-ös válság keretezési diskurzusát, mégis választásról választásra lépéshátrányba kerülnek Európa demográfiai átalakulása miatt. Mindebből hiába következhetne akár az is, hogy az idő és a kontinens demográfiai transzformációja, valamint az Európára nehezedő permanens migrációs nyomás a bevándorláspárti formációkat segíti hosszútávon, a jelen és a jövő politikai küzdelmei számukra egyaránt bővelkednek megoldhatatlannak tűnő csapdahelyzetekben. (tovább…)

Január 20-án beiktatták Donald Trumpot az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségébe, amely mind az amerikaiaknak, mind a világ többi részének jelentős változásokat ígér. Ezen változások iránya ma még persze nem teljesen látható tisztán: az új elnök nem a világ megváltását, hanem az amerikai érdekek kérlelhetetlen érvényesítését tűzte zászlajára, amely a körülményektől függően jót és rosszat is jelenthet egy számtalan ellentétes érdeket felvonultató, ugyanakkor a globalizáció által összekapcsolt világban. Európa számára a Trump-elnökség esélyt jelenthet, kérdéses azonban, hogy a kontinens jelenlegi állapotában tud-e élni vele. (tovább…)

Donald Trump győzelme és az amerikai demokraták hatalmas veresége a leglátványosabb példája annak, hogy megváltozott a korszellem és a globalisták liberális politikájára egyre kisebb a fogadókészség. Ezen kívül ugyanakkor más meghatározó országokban is hasonló folyamatoknak lehetünk a szemtanúi: Kanadában történelmi mélyponton a Liberális Párt népszerűsége, Justin Trudeau liberális kormányfő megbukott; Németországban előrehozott választás lesz a balliberális koalíció bukása miatt; míg Franciaországban kormányválság van, Emmanuel Macron a belpolitikai káosszal van elfoglalva – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a globalista politikai körök utolsó fontos bástyája Brüsszel, ahol továbbra is kézben tartják az uniós intézményrendszert. (tovább…)

Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 2024-ben a magyar európai uniós elnökség tétje még nagyobb volt, mint 2011-ben, mivel Európa annak ellenére válságban maradt, hogy az európai választópolgárok tavaly júniusban a változás mellett foglaltak állást. A brüsszeli elit és az európai baloldal egyaránt foggal-körömmel ragaszkodik az elmúlt évtized hatalmi gyakorlatához és igyekezne bebetonozni a korábbi status quo-t. Eközben az európai együttműködés alappillérét jelentő két országban, Franciaországban és Németországban a korábbi baloldali kormányok összeomlása felbontani látszik a régi rendet. Az elmúlt félév során a magyar uniós elnökség a változás katalizátora kívánt lenni és egy olyan patrióta programot kínált, amely a nemzetállamok szerepének megerősítésére és az európai emberek jólétére helyezi a hangsúlyt. A francia–német irányítás megingása akadályozza az Európai Unió válaszkészségét, az új helyzet azonban előnyökkel is járhat. (tovább…)

Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat. Éppen ennek a megelőzése érdekében még „egy nagyon pici szuverenitásról” sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat. (tovább…)

2025 ebből egy sokkal könnyebb év lesz Magyarország számára: Donald Trump január 20-i beiktatása erősíti a patrióta erőket Európában is, a magyar gazdaság növekedésnek indul, miközben Európában is pozitív változások álltak be. Mindez Magyar Péter politikai lehetőségeit jelentősen korlátozza – mondta évkezdő videóelemzésében Deák Dániel, amelyben a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról a hétfői elemzéséről beszélt, ami azt járta körbe, mi várható 2025-ben belpolitikai és külpolitikai téren. (tovább…)

Ausztriában néhány nap leforgása alatt 180 fokos fordulatot vettek a politikai események, miután először a koalíciós tárgyalások jutottak zsákutcába a liberális NEOS egyeztetésekről történő kivonulása miatt, majd a Néppártot (ÖVP) vezető Karl Nehammer nemcsak kormányfői, de pártvezetői pozíciójáról is lemondott. Alexander Van der Bellen szövetségi elnök – az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) további erősödésétől félve – végül kénytelen volt előre menekülni és a kormányalakítási megbízást adni annak vezetőjének, Herbert Kicklnek, aki annak ellenére csak most kapott erre felkérést, hogy pártjával magabiztosan nyerte meg a szeptember végi választásokat. Nagy valószínűséggel tehát kijelenthető, hogy kudarcot vallott a fősodor azon hatalomtechnikai alkukon alapuló stratégiája, amely az FPÖ-t kizárta volna a hatalomból, ami egyben demonstrálja azt is, hogy a Patrióták megkerülhetetlenné váltak Ausztriában. (tovább…)

(tovább…)

Lezárulhat az orosz–ukrán háború, erősödhetnek a patrióták az Európai Parlamentben, növekedésnek indul a magyar gazdaság, jelentős reálbéremelkedés lesz – egyebek mellett ezeket emelte ki évzáró videóelemzésében Deák Dániel a 2025-ös év várakozásai kapcsán, hozzátéve: Donald Trump január 20-i beiktatása fordulópont lesz a világpolitikában. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint minden jel arra mutat, hogy 2025 jóval könnyebb év lesz az ideinél, a hátunk mögött hagyhatjuk a koronavírus-járvány és a háború okozta negatív környezetet. Mindez jelentősen csökkentheti a protesthangulatot, ami az azt meglovagló Magyar Péter számára kedvezőtlen fejlemény. (tovább…)

Miközben néhány nappal ezelőtt újabb, magas szintű uniós vezetőt érintő korrupciós botrányra derült fény Brüsszelben, az Európai Bizottság szinte egyidőben a nemzeti kormányokat megkerülő pénzosztási rendszer kidolgozásába kezdett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben bejelentette, hogy javaslatokat dolgoznak ki az „intelligens feltételességről”, vagyis arról, hogy miként oszthatják ki a jogállamisági okokra hivatkozva felfüggesztett uniós támogatásokat anélkül, hogy a nemzeti kormányokat bevonnák a pénzek célba juttatásába. Az elképzelés nemcsak intézményesítené az egyre növekvő brüsszeli korrupciót, de a jogállamiság elvét is súlyosan sérti. (tovább…)

Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot. (tovább…)

Donald Trump győzelmével belátható közelségbe került a tűzszünet Ukrajnában, már az ukrán elnök sem a harcok folytatásával szerezné vissza a megszállt területeket, míg az orosz elnök pozitívan nyilatkozott Trump béketörekvéseiről és meghívta őt Moszkvába tárgyalni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta és míg korábban teljesen egyedül volt az álláspontjával, most már a nyugati világ egyre inkább ebbe az irányba mozdul, ami a bevándorlási válsághoz hasonlóan a magyar kormányfő igazát igazolja. (tovább…)

Változik az Európai Ombudsman személye, mivel lemond pozíciójáról az ír Emily O’Reilly, aki 2013 óta felelős az uniós intézmények hivatali visszásságainak kivizsgálásáért. Két olasz, egy portugál, egy észt, egy holland és egy osztrák–német pályázik a következő európai ombudsmani posztra. Nem véletlen a személyváltás, mivel ismét aktuálissá vált a pozícióhoz tartozó hatáskörök szűkítése. Az új von der Leyen-Bizottság ugyanis minden eddigieknél erőteljesebben törekszik arra, hogy az uniós intézmények számonkérésének minden lehetséges módjától megszabaduljon, O’Reilly működése pedig az elmúlt bő egy évtized során számos igen kellemetlen pillanatot szerzett az Európai Bizottság aktuális vezetése számára a szabálytalan és korrupciós ügyekben. Az Ombudsman hatáskörének szűkülésével Brüsszel az ellenőrzés egyik utolsó, puha eszközét is lerázná magáról, pedig a jogállamiság elveinek betartása, a szabályszerű működés, az elszámoltathatóság kötelezettsége továbbra is vonatkozik az EU működésére. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója címlapos cinterjút adott a Magyar Demokratának abból az apropóból, hogy idén október 21-én Orbán Viktor megdöntötte Tisza Kálmán 1875 és 1890 között felállított, egyben kormányzási rekordját. Innentől kezdve ő a magyar történelem leghosszabb ideje egyhuzamban hivatalban lévő kormányfője. Mindez szó szerinti és átvitt értelemben is történelmi eredmény, hiszen politikai, társadalmi, sőt kulturális súlyánál fogva korszakos jelentőségű. (tovább…)

Míg korábban legalább a látszatra ügyelt, az utóbbi hetekben Magyar Péter egyre világosabban állt ki a globalista politikai oldal mellett: az EP-képviselői ukrán színekbe öltözve tapsolták felállva Zelenszkij ukrán elnök háborúpárti beszédét, ő maga pedig az azonos nemű párok örökbefogadása mellett foglalt állást, míg az európai pártcsaládjuk paktumot kötött a balliberális oldallal az Európai Parlamentben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kiszivárgó hangfelvételek alapján egy olyan politikus képe rajzolódik ki, aki lenézi az embereket és kizárólag a hatalom és a pénz érdekli. (tovább…)

Az Amerikai Egyesült Államokra „a világ első demokráciájaként” is szoktak hivatkozni, azonban az elmúlt években a demokrata párti adminisztráció és a baloldali-liberális sajtó ténykedése okozta anomáliák számos ponton zárójelbe teszik a jogállami működést. Donald Trumpnak talán még soha nem látott ellenszélben kellett megvívnia az elnökválasztási csatát, ahol egyetlen szövetségese az amerikai nép volt. Mindennek következtében nemcsak, hogy (az elektorok számát tekintve) 312–226 arányban megverte a hivatalban lévő alelnököt, de a szavazatok számát (popular vote) tekintve is súlyos vereséget mért Kamala Harrisre. A megválasztott 47. elnök feladata pedig nem kisebb, mint helyreállítani az USA alkotmányos működését úgy, ahogy azt az alapító atyák elképzelték. (tovább…)

Az elmúlt napokban tovább eszkalálódott a háborús helyzet, ugyanis a békepárti Donald Trump január 20-i beiktatása előtt a háborúpárti politikai erők még egy utolsó próbát tesznek a háborús helyzet fokozására – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a még hivatalban lévő Joe Biden ennek megfelelően a napokban több, eddig tabunak számító lépést is tett Ukrajna kapcsán, amelyre Oroszország a nukleáris doktrínájuk változtatásával reagált. Több európai országban is figyelmeztetéseket adtak ki, Orbán Viktor is összehívta a védelmi tanácsot. Mindeközben Magyar Péter EP-képviselői látványosan kiálltak a háborúpárti álláspont mellett és ukrán színekbe öltöztek az Európai Parlamentben. (tovább…)

November 6-án összeomlott a német kormánykoalíció, miután Olaf Scholz kancellár az adósságfékszabály és azzal összefüggésben a német költségvetés körül kialakult heves viták miatt kirúgta Christian Lindner pénzügyminisztert, aminek hatására a Szabaddemokrata Párt (FPD) is kilépett a kormányból. Németország hivatalosan is kormányozhatatlanná vált, a szociáldemokrata–zöld kabinet kisebbségi pozícióba szorult, a 2025-ös költségvetés egy részére viszont még mindig nincs meg a fedezet, a gazdaság húzóágazatai mélyrepülésben vannak, a nagyvállalatok tömeges elbocsátásokat helyeznek kilátásba, a gazdaság pedig 2023 után várhatóan az idei évben is recesszióban marad. Ilyen körülmények között kerül sor tehát 2025. február 23-án előrehozott választásokra. (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

Miközben Orbán Viktor Európa összes vezetőjét fogadta Budapesten, az amerikai elnökkel telefonált és a nemzeti érdekeket képviselte a világban, addig Magyar Péter az ex barátnőjével hadakozik, akivel titokban rögzített hangfelvételekkel támadják egymást – emelte ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: tehát míg Orbán Viktor egy szuverén államférfiként viselkedik, addig Magyar Péter sokkal inkább egy valóságshow celebjeként. Egy ilyen bizonytalan időszakban felértékelődnek a kormányzóképes politikusok. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere átlépett a tizenötödik esztendejébe, ennek kezdetén úgy készülhetünk a szűk másfél év múlva esedékes országgyűlési választásokra, hogy leszűrjük a PiS bukásához vezető lengyelországi tanulságokat. Erre azért van szükség, mert teljesen világos, különösen a 2024 októberében tartott európai parlamenti ülésből ítélve, hogy a brüsszeli körök jelöltje Magyar Péter. Az október 9-én tartott plenáris ülésen, amelyen Orbán Viktor a magyar féléves EU-elnökség programját mutatta be, Manfred Weber egyenesen kijelentette, hogy a Tisza Párt ellentmondásos elnöke jelenti a jövőt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök eközben merőben szokatlan módon tisztségét az egyik tagállam, mégpedig hazánk megbélyegzésére használta fel. A lengyel modell forgatókönyvét tavaly ősszel már láttuk működés közben, mégpedig Brüsszel ottani jelöltje, Donald Tusk hatalomra juttatása érdekében. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a Bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja. (tovább…)

A járvány és a háború gyökeresen megváltoztatta a körülöttünk a világot, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ennek az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait szükség van a nemzeti konzultációra – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nemzeti konzultáció eszközével már 2005 óta él a Fidesz, amely annyira sikeressé vált, hogy már ellenzéki pártok, sőt az ellenzéki főpolgármester is lemásolta. (tovább…)

Az október 23-i rendezvények az ünnepi megemlékezésen túl természetesen mindig mozgósítási versenynek is számítanak, ebből a szempontból fontos, hogy kinek a beszédén vesznek többen részt. Ezt a versenyt Orbán Viktor egyértelműen megnyerte, hiszen míg a Millenáris és a környező utcák megteltek, addig Magyar Péter a jóval kisebb Bem térre, majd a Széna térre szervezte a rendezvényét, ahol hézagosak voltak a sorok, utóbbi teret meg sem tudta tölteni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a baloldalhoz köthető kutatóintézetek éppen ezért próbálnak reményt táplálni az ellenzéki szavazókba az olyan mérésekkel, amelyek a 2022-es választás előtti időszakhoz hasonlóan ismét ellenzéki előnyt mutatnak. (tovább…)

Miközben néhány hónapot várni kell még az új Európai Bizottság felállására, Ursula von der Leyen a Bizottság elnökének prioritásai már néhány hónapja ismertek. Az Európai Unió 2029-ig tartó, a tervek szerint egy jelentős uniós reformot is magába foglaló időszakának meghatározó témája az európai szuverenitás. A nemzeti önazonosság, a tagállami cselekvőképesség és önrendelkezés védelmének kérdése azonban továbbra sem képezi részét az európai együttműködés jövőjéről szóló kincstári gondolkodásnak. Az Európai Patrióták pártjának és frakciójának megalakítása történelmi jelentőségű fordulat, mert a Fouchet-terv után bő hat évtizeddel most újabb lehetőség nyílik arra, hogy egy politikai erő a szuverén nemzetállamok érdekeire támaszkodó új Európa-programot kínáljon, amely újragondolja az EU működését a csúcstól a talpazatig. E felfogás lényege, hogy az Európai Unió szuverenitását nem a tagállamok önrendelkezésével szemben, hanem arra építve lehet csak megvédeni. (tovább…)

Orbán Viktor a rendszeres péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjújában világossá tette, hogy a külpolitikát hátrébb tolja és a fókuszt a gazdaságpolitikára irányítja. Ennek megfelelően Kötcsén, a parlamenti szezonnyitón, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében és a kihelyezett frakcióülésen is főként az új magyar gazdaságpolitikáról beszélt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az új magyar gazdaságpolitikáról nemzeti konzultáció is indul, ami a 2010-es kormányváltás utáni konzultációhoz hasonlít, amely lefektette az elmúlt évtized gazdaságpolitikai alappilléreit, mint például a multik bevonása a közteherviselésbe. Az elemző arról is beszélt: természetesen a külpolitikai dimenzió megmarad, hiszen Brüsszelben egy bábkormányt szeretnének Magyar Péter vezetésével, amellyel kapcsolatosan a miniszterelnök kiemelte: küzdeni fog ellene. (tovább…)