Elemzések

Hatalmas a tétje az amerikai elnökválasztásnak, és mivel egy globális nagyhatalomról van szó, annak eredménye a világ minden tájára hatással lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a négy évvel ezelőtti demokrata adminisztráció ideológiai megfontoltságból rendszeresen beavatkozott hazánk belpolitikai folyamataiba, geopolitikai szempontból pedig elhanyagolta Közép-Európát, Joe Biden például alelnökként alig járt a térségünkben. Hozzátette, Donald Trump 2016-os hivatalba lépése óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, amely a demokraták győzelmével könnyen véget érhet, Közép-Európa számára egyértelműen hátrányos lenne Biden győzelme. Megjegyezte továbbá, hogy Soros György már több mint hetvenmillió dollárt költött el a demokraták kampányára, ami majdnem háromszorosa a 2016-os költéseinek. A hazánkat rendszeresen támadó tőzsdespekuláns szervezeteinek meghatározó szerepe lehet Joe Biden Magyarország-politikájában, ha megnyeri a választást – tette hozzá. (tovább…)

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapatávaivá válnak. (tovább…)

Minden kormányzati ciklusban megjelennek azok a politikusok, akik rendre valamilyen megbotránkoztató akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ezek a politikusok olyan lejtmenetben lévő pártokban juthatnak főszerephez, amelyeket a meghatározó, elsővonalbeli politikusok már otthagytak. A botránypolitikusok előtérbe kerülése minden esetben az adott párt szétesését, rövid időn belüli megszűnését jelzi. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a botránypolitizálás jelenségét járja körül. Azt vizsgálja, miként kerülhetnek vezető pozícióba bizonyos pártokon belül azok a botránypolitikusok, akik megbotránkoztató politikai akciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. (tovább…)

Miután súlyos vereséget szenvedtek el a szerencsi időközi választáson a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás pártjai, egyre inkább a „forró ősz” kiprovokálásában láthatják a kiutat, így akarják az elkeseredett szavazóikat felrázni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az elmúlt években a „forradalomcsinálás” nemzetközi receptjeit elsajátították a hazai baloldali csoportok. Erre példa szerinte az SZFE körüli felhajtás, illetve a közmédia épületének október 23-ra tervezett blokádja, amelyet Hadházy Ákos hirdetett meg. Hozzátette, ezeknek az akcióknak a politikai stabilitás rombolása a céljuk. Emlékeztetett, hasonlóra került sor Szerbiában is tavaly decemberben, ahol szintén blokád alá vették a közmédiát az ellenzékiek. Deák Dániel hozzátette, a magyar kormány mindig jól kezelte a Soros-féle szervezetek által is támogatott provokatív akciókat, rövid időn belül kifulladtak ezek az erőszakos próbálkozások. (tovább…)

Az ellenzékben lévő pártok a 2010-ben elszenvedett történelmi vereség óta a magyar politika partvonalára szorultak. Hiába hozott létre a kormányzás ellen szivárványkoalíciót az ellenzék, kormányzásképtelenségük továbbra is nyilvánvaló. Az ellenzék ezért két évvel ezelőtt startégiát váltott: a 2018 közepén elkezdett felforgató taktika alkalmazása mellett olyan összefogást hirdettek, amely külső, uniós segítségben reménykedik és szervezett tüntetésekkel próbálkozik. A 2022-es választásig elkövetkező időszakban nemcsak további „forró őszök” megrendezésére, hanem a másutt már látott „színes forradalom” kirobbantására vállalkozhatnak majd, amelynek főpróbája jelenleg szó szerint a színházi berkekben zajlik. (tovább…)

Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy a baloldal önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát a baloldali összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc. (tovább…)

Nem meglepő, hogy a Soros-hálózat minden eszközt bevetett a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával szemben, hiszen Soros György a közép-európai befolyásszerzésének egyik ékköveként tekintett a Közép-európai Egyetemre – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a Soros Alapítvány vezetői a 90-es évek elején nyíltan beszéltek arról, hogy egy olyan politikai elitet akarnak létrehozni, amely szembeszáll a nacionalizmussal, a nemzeti alapú felfogással. Soros György egyebek mellett a CEU-nak köszönhetően a politika közvetett vagy akár közvetlen befolyásolására nagyszerűen alkalmas kultúra területén kulcspozíciókat szerzett, illetőleg biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára – tette hozzá Deák Dániel. Elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon. (tovább…)

A rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évben három nagy pártpolitikai törésvonal érvényesült Magyarországon. 1989 és 1994 között a pártállami múlthoz való viszony jelölte ki a (poszt)kommunista–antikommunista törésvonalat, majd a rákövetkező időszak balliberális kormányzatai révén ezt felülírta a progresszív és a konzervatív erők közötti törésvonal, de 2010-től egyre inkább egy harmadik érvényesül, amely meghatározóbb az előző kettőnél, miközben integrálja is őket magába. Ez a harmadik törésvonal a nemzeti és a nemzetközi erők között húzódik, másként fogalmazva az ellentét a lokális és globális, a hazafias és kozmopolita pártok között feszül. A magyar pártrendszer e törésvonalak mentén értelmezhető, amikor az 1990-es választás nyomán kialakult, a ’90-es évek közepén megszilárdult, az ezredfordulón pedig rögzült, majd az elmúlt tizenöt évben lassan-lassan átalakult, hogy a mögöttünk hagyott évtizedben végleg átrendeződjön. Ez a folyamat fejeződött be 2018 és 2020 között, amikor véglegessé vált a nemzeti kormányzás mögött álló pártszövetség és a nemzetközi érdekeket szolgáló ellenzéki koalíció körvonala. Az elmúlt tíz évben az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-nek sikerült egy olyan új társadalmi koalíciót kormányzása mögé állítania, amely stabilan a hazai érdekek és értékek képviselete mellett szavaz. (tovább…)

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Szeptember 27-én ismét súlyos összecsapások kezdődtek az örmény és az azerbajdzsáni hadsereg között Hegyi-Karabah térségében. Fennáll a veszély, hogy kiterjedt háborúvá eszkalálódhat a helyzet, ennek megakadályozásában a környező nagyhatalmaké lehet a döntő szerep. A XXI. Század Intézet elemzésében a konfliktus előzményeit, kiváltó okait és lehetséges kimeneteleit foglaljuk össze. (tovább…)

A hazai baloldal a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított Magyarországgal szemben. Úgy tűnik a járvány második hullámában sincsen ez másként, a baloldalra továbbra sem lehet számítani a járvány elleni védekezés során – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a koronavírus tesztek és a kórházi ellátás kapcsán tapasztalható baloldali álhírkeltés alkalmas a járványügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalom csökkentésére, ami rendkívül veszélyes. Megjegyezte, ez a politika ugyanakkor a közvélemény-kutatások tanulsága alapján zsákutca, a kormány támogatottsága nőtt a sikeres válságkezelés hatására. (tovább…)

Másfél évvel a választások előtt kétfrontos küzdelmet vívnak az ellenzéki politikusok. Annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt kinyilvánították szándékukat arra vonatkozóan, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak, továbbra is versenyben vannak saját szervezetük tisztségeiért és a szélsőjobbtól a balliberális oldalig tartó szivárványkoalíción belüli befolyásért. Mindez meghaladja a pártok potenciális erejét, így – a Demokratikus Koalíció kivételével – népszerűségük folyamatosan csökken, valódi politikai alternatíva kidolgozására sem energiájuk, sem intellektuális tőkéjük nem marad. Idén, az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok mindegyike tisztújításon esett át, utoljára az MSZP online szavazását előzték meg vitatott eszközökkel lefolytatott pozícióharcok. (tovább…)

Az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem minden országban megfigyelhető tendencia az, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött. Ez a magas támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csak a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas szintű társadalmi támogatottsággal. (tovább…)

Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma. (tovább…)

Míg korábban – hosszú évtizedeken keresztül – a jószándékú, titokzatos filantróp szerepében tetszelgett Soros György, a 2015-ös migrációs válság óta ő és a hálózata kijött a fényre, megmutatta valódi énjét – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az amerikai tőzsdespekuláns 1984 óta építi a birodalmát a közép-európai térségben és ma már kiterjedtebb szervezeti hálóval rendelkezik a világban, mint amekkora külképviseleti intézményrendszert (nagykövetségeket, konzulátusokat) egy közepes méretű európai ország működtet. Ennek megfelelően Soros György saját külpolitikával is rendelkezik, aktívan beavatkozik egyes demokratikusan megválasztott kormányok tevékenységébe, sőt bizonyos országoknak a teljes gazdasági és politikai elitjét behálózta és irányítja. A vezető elemző szerint annak köszönhetően, hogy ma már nem marad fedve a Soros-birodalom működése, sokkal könnyebben meg lehet akadályozni azt az antidemokratikus befolyásszerzést, amely hosszú évtizedeken át jellemezte ezt a hálózatot. (tovább…)

Augusztus 9-én elnökválasztást tartottak Belaruszban, amelyet a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka, az ország 1994 óta hivatalban lévő elnöke nyert. Az ellenzék azonban, élén Szvjatlana Cihanovszkaja elnökjelölttel nem ismerte el a választások eredményét, és tiltakozó akciókba kezdett, választási csalással vádolva a kormányzatot. A tüntetések kezdeti hulláma csillapodott ugyan, a megmozdulások azonban közel egy hónappal a választások után is folytatódnak. A kibontakozott politikai küzdelemben Belarusz szomszédai és a világ vezető hatalmai is érdekeltek. (tovább…)

A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert a progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. (tovább…)

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak. Azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns több olyan eseményhez is köthető, amelyek komoly politikai válságot okoztak az említett országokban és ezáltal elősegítették az egész régió destabilizálását. (tovább…)

Az elmúlt tíz hónap során kiderült, hogy a főpolgármester által vezetett budapesti városháza politikailag instabil összetételéből és működési logikájából fakadóan képtelen arra, hogy sikeresen irányítsa a fővárost. A járványra adott elégtelen válaszok, valamint a sikertelen, lelassult és félbehagyott fejlesztések alapján már most látszik, hogy a szakpolitikai tapasztalatok hiánya miatt a döntéshozók nem lesznek képesek megvalósítani Karácsony Gergely választási ígéreteit, ahogy a szükséges fejlesztések és felújítások is veszélybe kerülnek. A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka,  megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi. (tovább…)

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

Soros György közép-európai tevékenységének központja kétségkívül Magyarország, ugyanakkor a milliárdos jelenléte az elmúlt harminc évben a környező országokban is folyamatosnak mondható. Bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében Soros tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában és Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján keresztül a milliárdos rendre beavatkozik az említett országok politikai folyamataiba. Soros a szervezetein keresztül alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír az említett országokban. Az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol alig fél év után sorra bomlanak fel az együttműködéseik. Míg korábban egységet tudott felmutatni a baloldal, mára ez egyértelműen a jobboldal sajátossága, megszűnt a baloldal váltópárti jellege. Az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség rendkívül sikeres, már a harmadik választást nyerte meg kétharmados parlamenti többséggel, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Nem ismeretlen a magyar történelemben az a politikai megosztottság, amelytől a mai baloldal már hosszú ideje szenved. A dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó „szövetkezett ellenzéket” a kortársak nem éppen dicsérően „habarék pártnak” hívták. A kormányzásképtelen formáció 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérnie. A térségünkben azonban nem csak magyar sajátosság a habarékellenzék. Szerbiában, Lengyelországban és Szlovéniában is olyan jobboldali kormány van hatalom, amely a belpolitikai viszonyokhoz képest a legstabilabb és legkoncentráltabb politikai táborral rendelkezik, míg megosztott baloldali ellenzékük rendre kormányzásképtelen. (tovább…)

A jobboldal érték, érdek és érzelmi közösség. Az értékek állandóak, az érdekek és az érzelmek azonban sohasem, ezért a jobboldal folyamatosan termékeny feszültségek közepette létezik. Ha meg akarjuk érteni működését, és előre szeretnénk jelezni várható politikai szerepét, akkor olyan kifejezést kell találnunk a jellemzésére, amely egyszerre fejezi ki az összetartozást és az ezzel egy időben fennálló természetes széttagoltságot. Ez a kifejezés a törzsszövetség. A Kommentár folyóirat 2020/2. számában a magyar jobboldalt a törzsszövetség metaforájával írtam le. Alábbi elemzésemben az ott elkezdett gondolatmenetet helyezem tágabb összefüggésbe. A „törzsszövetség” kifejezést hasonló értelemben használom, amint Békés Márton Jobbklikken 2014-ben megjelent Moszkva tér konzervatívok című írásában. (tovább…)

2016 óta először tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. A már több éve a Soros György által támogatott baloldali, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által irányított országban zajló voksolást végül az eddig is kormányon lévő, Zoran Zaev, korábbi miniszterelnök által vezetett SDSM nyerte meg. A macedón választáson kívül azonban a balkáni régióban az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely jelentősen befolyásolhatja az itt található államok jövőjét. A szerb és a bolgár tüntetések, valamint a horvát és szlovén választások mind-mind arra engednek következtetni, hogy a térség országaiban jelentős változásokra lehet számítani. Az önmagában is instabil régió már hosszú idő óta van kitéve a különböző külső hatásoknak, így a mostani események minden bizonnyal újabb alkalommal szolgálnak majd azoknak az erőknek, akik a Balkán instabilitásában érdekeltek. Délkelet-Európa destabilizációja nemcsak a migráció feltartóztatását nehezíti meg, hanem Magyarország és rajta keresztül a visegrádi blokk déli irányból való nyomás alá helyezését is jelenti. (tovább…)

Július 1-jén véget ért az alkotmánymódosítási népszavazás folyamata Oroszországban, amelynek eredményeképpen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. Bár sokan azt emelték ki a módosítások közül, hogy lehetővé teszik Vlagyimir Putyin számára az elnöki tisztségért való indulást újabb két alkalommal, az alkotmánymódosítási reform valójában a hatalmi átmenet és a Putyin utáni időszakra való felkészülés első lépéseként is értelmezhető. Az orosz lakosság számára azonban az ország politikai struktúrájának átalakulása mellett a reformok szociális irányultsága is kiemelt fontossággal bír. A XXI. Század Intézet elemzése az év elején indított Eurázsiai Figyelő-projekt kiemelt témájaként az orosz alkotmánymódosítási folyamatot vizsgálja. (tovább…)

Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége két okra vezethető vissza: egyfelől szétesett a világképük, ami miatt képtelenek válaszokat adni a Nemzeti Együttműködés Rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak, másrészt sem választási, sem kormányzati stratégiájuk nincsen. A két ok szervesen összefügg egymással. Ezt a tíz éve folyamatosan tapasztalható intellektuális-politikai szerkezeti problémát mélyíti el és erősíti meg az önkritika hiánya, a társadalom többségétől elidegenedett problématérkép és nyelvi készlet, valamint az ellenzéki pártokat körbevevő média- és elemzőcég-világ, amely visszhangkamrát képez körülöttük. (tovább…)

A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, politikai tőkét akartak kovácsolni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben lyukra futottak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült hazánk gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az álláskeresők száma Magyarországon. A nemzeti kormány intézkedései több százezer munkahely megmaradásához járultak hozzá, míg a baloldal a megszorító politikájával 2010 előtt csak tovább mélyített az akkori gazdasági és társadalmi krízisen. A közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók büntetik a baloldal valóságtagadó politikáját, a kormánypártok támogatottsága növekedett.

(tovább…)

Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazokat a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavaly kibontakozott kölcsönös beavatkozási botrány hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a legújabb fejlemények tükrében. (tovább…)

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát.   (tovább…)

A Soros György körüli hálózatok befolyásának kérdése főleg az elmúlt egy évben került az ukrajnai sajtó figyelmének középpontjába, azonban az amerikai milliárdos immár harminc éve tevékeny szerepet vállal az ukrán közéletben. Az 1990. április 8-án alapított Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renessaince Foundation, avagy Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya) eddig több mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában is felépítse a „nyílt társadalmat”. Az ukrajnai Soros-alapítvány és partnerei időről időre jelentős befolyáshoz jutottak az egymást váltó ukrán elnökök és kormányok mellett. Más országokhoz hasonlóan a Soros-hálózatok ukrajnai tevékenységét is kettősség jellemzi, amelyben a vitathatatlanul hasznos – például egészségügyi vagy kutatási – projektek finanszírozása együtt jár a politikai küzdelmekbe való olykor egészen nyílt beavatkozással és az országon belüli ellentétek kiélezésének szándékával. (tovább…)

A 2010 óta tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere szervesen illeszkedik a rendszerváltoztatással megkezdődött modern, demokratikus Magyarország történetébe. Egyfelől azért, mert húsz éves késlekedés után befejezi a rendszerváltoztatás folyamatát, amikor véghezviszi annak a nemzeti szuverenitás kibontakoztatásával kapcsolatos misszióját. Másfelől s ezzel szoros összefüggésben pedig azért, mert megszakítja az 1989/90-es fundamentális változások ellenére tovább élő kommunista örökséget, amely ettől kezdve még húsz éven keresztül posztkommunista változatban folytatódott. A 2010 és 2020 közötti időszak ugyanakkor azokkal a világméretű változásokkal is szinkronban van, sőt ezek előőrseként viselkedik, amelyek a hidegháború után kialakuló globális, neoliberális világrend fokozatos széthullását ígérik. A mögöttünk hagyott évtized, amelyet egyértelműen Orbán Viktor stabil kormányzása határozott meg, egyúttal a posztkommunizmusra rákövetkező konzervatív korszak kezdőpontját is jelentheti, de minden bizonnyal már elárul valamit a világnak a posztbipoláris rendszert követő rendjéből is. (tovább…)

Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke, egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. A balkáni országok közül a leglátványosabb befolyásszerzés egyértelműen a mai Észak-Macedónia esetében történt, ahol a tőzsdespekuláns a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva még ma is döntően befolyásolni tudja az ország politikai és gazdasági folyamatait. Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait.   (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője példaként említette Korózs Lajos videóhamisítási botrányát, de szintén a dilettáns ellenzéki politizálás részeként tekint arra, hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Hozzátette: az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincsen jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Szintén rontja az ellenzék megítélését, hogy Budapesten – ahol kicsiben tudnák megmutatni, miként kormányozna egy balliberális kormánykoalíció – még a Lánchíd felújítása is kifog rajtuk. Az ellenzéki térfélen az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. (tovább…)

Június 5-én a Belarusz Köztársaság fővárosába, Minszkbe látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka elnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések fő témája a két ország közötti gazdasági együttműködés volt, amely kapcsán mindkét vezető a belarusz–magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. A XXI. Század Intézet a havonta publikált Eurázsiai Figyelő készítése mellett nagy figyelmet szentel Magyarország kelet-európai, illetve a nyugat-eurázsiai nagytérségbe tartozó államokkal fenntartott és egyre mélyülő kapcsolatainak. A legutóbbi magyar–belarusz találkozó is ebbe a folyamatba illeszkedik. (tovább…)

Habár még mindig a koronavírus elleni védekezésről szóló vita határozza meg a közbeszédet, az ellenzéki pártok körében ismét felmerült a jövőbeni összefogás formájának kérdése. Az érveket, ellenérveket nyilvánosan leginkább a szavazatmaximalizálás, illetve a kormány leváltásának „receptje” szerint fogalmazzák meg, de világosan kirajzolódik a különböző érdekcsoportok közötti versengés is, ami a pandémia elmúltával várhatóan tovább élesedik majd. Miközben minden ellenzéki csoport igyekszik az ideológiai különbségeket elhallgatni, illetve a társulással együtt járó morális és politikai kérdéseket bagatellizálni, addig egy – ma még láthatatlan – közös program mentén való együttműködést ígérnek. Az összefogásra kész ellenzéki pártok (MSZP, Párbeszéd, Demokratikus Koalíció, LMP, Momentum és a Jobbik) abban egyetértenek, hogy minden körzetben egy közös jelöltet kell majd állítaniuk, azonban komoly konfliktus alakult ki a jelöltek kiválasztásának módjáról, de ma már nézetkülönbség van abban is, hogy egy vagy két listával induljanak el 2022-ben. (tovább…)

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor még ellenzéki politikusként, a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolc tagú testületnek külön szóvivője is volt, Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. A Nemzeti Konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. A nemzeti konzultációk során a választópolgárok érdemben befolyásolták a kormányzati döntéshozatalt, 2011-ben az alkotmányozás során például a gyermekek után járó extra szavazati jogot vetették el a válaszadók a konzultáció során. A 2010-es kormányváltást követően a kabinet a mostanival eddig már kilenc alkalommal indított nemzeti konzultációt. A most induló konzultáció leginkább a gazdasági kérdések, a gazdaság újraindítása miatt fontos.  Jól mutatja a konzultáció sikerességét, hogy a Jobbik 2016-ban megpróbálta lemásolni ezt a kapcsolatteremtési formát, az akciójuk azonban érdektelenségbe fulladt. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt. (tovább…)

A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
(tovább…)

Karácsony Gergely az elmúlt napokban igen éles hangnemben támadta, illetve döntésképtelenséggel vádolta a kormányt. A főpolgármester vélhetően ezzel a látványos kommunikációs akcióval igyekezett elterelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról. Karácsony Gergely ugyanis csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést a hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztásokkal, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival. A kormány járványügyi intézkedéseinek és határozott fellépésének köszönhetően azonban Budapesten is sikerült elkerülni a járvány tömegessé válását, a lakosság az ellenzéki aknamunka ellenére is fegyelmezetten betartotta a kormány intézkedéseit. (tovább…)

Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, itt az egyik legalacsonyabb a fertőzöttségi és halálozási szint a lakosságszám arányában. Szintén hamisnak bizonyultak a tesztelések és a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott ellenzéki állítások, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések pedig nemzetközi szinten is figyelemre méltóak. Hasonlóan lyukra futott az ellenzék az érettségi megtartásának támadásával is. Tovább hitelteleníti az ellenzéki támadásokat, hogy sok ellenzéki vezetésű önkormányzat – például a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat – nem lépett időben a járvány megfékezése érdekében, ráadásul az általuk sokszor hangoztatott szociális érzékenységet figyelmen kívül hagyva, azonnal megszorításokba kezdtek. A XXI. Század Intézet sorba vette az ellenzéki álhíreket. (tovább…)

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében. (tovább…)

A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra és gazdasági problémákra sem ad megfelelő választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket. A mostani válság ismét rávilágít a brüsszeli intézményrendszer működésképtelenségére, melynek hatására a föderatív uniót támogató politikai erők tovább gyengülhetnek, míg a „nemzetek Európájában” gondolkodó kormányok újabb lendületet kaphatnak. A járvány kezdeti bagatellizálása mellett az EU a járvány utáni gazdasági válságra sem képes egységes választ adni, továbbra sincs megállapodás például a gazdaság védelmére irányuló közös intézkedési csomagról, miközben a tagállamok többsége nemzeti szinten már rég döntött az ilyen jellegű gazdasági programokról. Az EU rövid időn belül immár a harmadik krízishelyzetre reagál rosszul, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)

„Két vírussal küzdünk, az egyik Orbán Viktor politikája” – olvashatjuk a sommás megállítást, abban a 73 európai közszereplő által aláírt felhívásban, amelyet a CIVICO Europa nevű transznacionális civil szervezet közölt a kontinens 19 lapjában, Magyarországon például a Népszavában. A levél mondanivalója jól illeszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt összehangolt politikai offenzívák sorába, amelyek egytől-egyig a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos kritikákat taglalják, illetve hamis félinformációkra hivatkozva fejezik ki aggodalmukat a magyar jogállamisággal kapcsolatban. A szövegezők önmagukat „független polgári szerveződésként” és a „demokratikus elvek” iránt elkötelezett közszereplők csoportjaként definiálják, miközben az aláírók egytől-egyig egykori vagy ma is aktív politikai szereplők. A kiáltványnak – a CIVICO Europa társelnökei mellett – két kezdeményezője volt: az elmúlt évtized leghangosabb „magyarkritikusa”, a liberális EP-képviselő Guy Verhofstadt; valamint az az Andor László, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tanácsadója, majd szocialista uniós biztos volt 2010 és 2014 között, és az erősen baloldali értékrendet valló Eszmélet című folyóirat köréhez tartozik. (tovább…)