Elemzések

A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)

Hiába érünk hamarosan a kormányzati ciklus közepéhez, a balliberális oldal társadalmi támogatottsága nem növekszik, hanem csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Mindez komoly pánikot kelt a balliberális politikusok körében, így olyan kijelentéseket tesznek, amivel saját magukat leplezik le – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet videóelemzésében kiemelte: jó példa erre Hadházy Ákos, aki egy interjúban lényegében beismerte, hogy hazudik a balliberális oldal, míg Donáth Anna azt vallotta be, hogy továbbra sincsen víziója a balliberális szereplőknek, illetve korábbi állításaikkal ellentétben ő is beismerte, nem nőtt a balliberális pártok támogatottsága. (tovább…)

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

Közép- és Kelet-Európa számára jelentős kihívást jelent, hogy az országok többségének élén egymást sűrűn váltó, sokpárti koalíciós kormányok helyezkednek el, amelyek így értelemszerűen nem képesek a tartós nemzeti érdekek megfogalmazására és a hatékony érdekérvényesítésre. Kiemelten nehézséget okoz mindez az Európai Unión belül a nagyobb nyugati államokkal szemben. Az elmúlt 13 évben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek csak a V4-en belül eddig összesen 15 új kormányfővel kellett együttműködnie, amely egyúttal rávilágít arra is, hogy hazánk kivételt képez e regionális jelenség alól. A politikai stabilitás Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye, amely komoly fenyegetettséggel bír a globalista erők szempontjából. Nem véletlen, hogy utóbbiak a 2022-es országgyűlési választáson is egy hatpárti koalíciós kormány felállítását támogatták jelentős összegekkel. (tovább…)

A minap Dobrev Klára egy interjújában 51 százalékos támogatottságot jósolt a Demokratikus Koalíciónak 2026-ra, ami jól mutatja, hogy nem számít partnerekre, önálló kormányzásra készül – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez világos üzenet a kisebb balliberális pártok számára, amelyektől Gyurcsány Ferenc mindenképpen megtisztítaná az ellenzéki térfelet az EP-választást követően. Egyedül a Momentum maradhat számukra fontos, amely a „DK SZDSZ-eként” funkcionálhatna a jövőben. (tovább…)

A karakteres német politikus, Sahra Wagenknecht október 23-án hivatalosan is bejelentette, hogy kilenc társával együtt kilép a német Die Linkéből és új egyesületet alapít, jövő év elejétől pedig párttá is szerveződnek Sahra Wagenknecht Szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) néven. Ezzel lezárulni látszik a két éve tartó pártalapítás körüli huzavona és alapjaiban rendeződhet át a német pártrendszer. Egyes felmérések szerint a BSW leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) kárára tudna növekedni, ugyanakkor a német politikai rendszer egészét tekintve az AfD akár profitálhat is a helyzetből. Noha valós a veszélye annak, hogy az AfD szavazóinak néhány százaléka átpártolna Wagenknecht új pártjához, ha a két rendszerellenzéki párt között kölcsönös előnyök mentén mégis létrejönne egyfajta együttműködés, akkor akár képessé is válhatnának a fősodratú pártok által mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontására. Ennek esetleges megvalósulásával új politikai korszak köszöntene Németországra. (tovább…)

Véres terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és megnövekedett antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: mindez csak néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy habár az EP-választás közeledtével az Európai Bizottság elnöke, sőt a baloldali német kancellár is szigorúbb bevándorláspolitikáról és a kiutasítások felgyorsításáról beszél, ez nem több szimpla kampányfogásnál, valójában rendre további meghívóleveleket küldenek a bevándorlóknak. (tovább…)

Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)

A Momentum az elmúlt egy évben számos kampánnyal és botrányos akcióval igyekezett felhívni magára a figyelmet, a párt támogatottsága azonban nem változott: ha ma lenne az EP-választás, csupán egy mandátumot szereznének, így Cseh Katalinnak búcsúznia kellene a jól fizető brüsszeli állásától – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy mindez komoly belső konfliktusokat eredményez a héten újabb kordonbontással próbálkozó párton belül, ha pedig nem változik rövidesen pozitív irányba a súlyos intellektuális hiányosságoktól szenvedő Momentum támogatottsága, a párt szétesése is bekövetkezhet. (tovább…)

A várakozásoknak megfelelően szoros választások után lett ismét a Jog és Igazságosság (PiS) a lengyel parlamenti választások győztese. Noha a kormánypártnak nem sikerült megszereznie az önálló kormányzáshoz szükséges mandátumszámot, Andrzej Duda elnök – az elmúlt három évtized hagyományainak megfelelően – a legtöbb szavazatot szerző párt elnökét, vagyis Mateusz Morawieckit fogja megbízni kormányalakítással. Egy konzervatív kormány felállását azonban nehezítheti, hogy a PiS természetes koalíciós partnereknek híján van, míg az ellenzéki tömörülés pártjai (Polgári Koalíció, Harmadik Út, Lewica) Donald Tusk vezetésével parlamenti többséggel rendelkező kormányt lennének képesek alakítani. A választás jelentőségét jól mutatja a rekordnak minősülő 74 százalékos részvételi arány, azonban a koalíciós tárgyalások akár 2024-ig is elhúzódhatnak. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy politikai instabilitás vár Lengyelországra, akár Morawiecki, akár Tusk lesz képes végül kormányt alakítani. (tovább…)

Az elmúlt 13 évben most a legalacsonyabb a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága: 2011, 2015 és 2019 októberében is lényegesen erősebb voltak ezek az ellenzéki szereplők (2013-ban a Párbeszéddel, 2017-ben a Momentummal kiegészülve), mint jelenleg – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, 2011 októberében 47 százalék (még a Párbeszéd és Momentum nélkül), 2015 októberében 51 százalék (még a Momentum nélkül), 2019-ben pedig 40 százalék, míg jelenleg csupán 35 százalék a támogatottsága balliberális összefogás pártjainak a felmérésekben. Kiemelte: az elmúlt másfél évben csupán a Gyurcsány-féle DK tudott érdemben erősödni a balliberális oldalon, ami az ellenzék alternatívanélküliségét erősíti tovább. (tovább…)

Az Európai Unió nem lehet erős, ha nem erősek az együttműködést alkotó egyes nemzetek. A néhány nappal ezelőtt zárult granadai informális EU csúcs napirendjén is szereplő, EU jövőjéről szóló német–francia reformjavaslat látszólag ésszerű alternatívát kínál az eddigi erőltetett föderalista kincstári nézetekkel szemben, hiszen színlegesen megőrzi a tagállamok választási lehetőségét az európai együttműködés egyes szintjeiben való részvételt illetően. A valóságban azonban az európai egység felváltását célzó új terv súlyos kockázatokat hordoz magában: a többsebességes Európa új javaslata intézményesíti az Európai Unión belül évtizedek óta jelen lévő aszimmetriát mag és periféria, követendők és követők, régi és új tagállamok között, felszámolva ezzel a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget. (tovább…)

Lassan nem telik el hét, hogy Karácsony Gergely ne bukna le azzal, hogy nem mond igazat – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel, aki kiemelte: ezúttal 65 millió forintos prémiumot adott a BKV és a BKK vezetőinek, miközben azt állítja, hogy a fővárosnak nincsen pénze, a kormány kivéreztette. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a főpolgármester a külföldi finanszírozási botrány kapcsán, habár továbbra is magyarázattal tartozik, továbbra sem ad érdemi válaszokat. (tovább…)

Szlovákia 2018 óta gyakorlatilag permanens kormányválságban van. Az elmúlt öt évben egymást követték a koalíciós válságok, amit tovább súlyosbított, hogy az aktuális koalíciós partnereknek a belső viszályok mellett külső tényezőkből adódó krízisek sorával kellett megbirkózniuk: a koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági válsággal, valamint az orosz–ukrán háború árnyékában kialakult szankciós-, inflációs- és energiaválsággal. A múlt szombati választás eredményeként különféle forgatókönyvek szerint alakulhat többpárti koalíciós kormány, azonban ennek összetételét, stabilitását és külpolitikai vonalvezetésben bekövetkező esetleges irányváltását egyelőre nem lehet bizonyosággal meghatározni. A választás eredményeként az is nyilvánvalóvá vált, hogy a felvidéki magyarság érdekképviselet nélkül marad a parlamentben, amihez leginkább a Szövetségen belüli széthúzó platformok, és ezáltal az egységes arculat hiánya, valamint az erőtlen kampány járult hozzá. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel elindított kiadványának második száma a regionális nagy- és középhatalmak felemelkedésével foglalkozik. Kutatásunk során világossá vált, hogy a többpólusú világrend folyamatban lévő kialakulása közepette a hatalmát valamilyen formában megőrző Egyesült Államok mellett legalább akkora súllyal kell számolni az élre törő Kínával, rögtön utánuk azonban számolni kell a Pekinggel szövetséges Oroszországgal, valamint a potenciális nagyhatalom Indiával. Aztán pedig utóbbi regionális vetélytársával, Pakisztánnal, és a Közel-Keleten egymással hol együttműködő, hol rivalizáló török–iráni–szaúdi hármassal, a kiemelkedő gazdasági lehetőségek előtt álló Indonéziával, valamint az önállósódó Latin-Amerika (különösen Brazília) és a fölemelkedőben lévő Afrika államaival (főképp Dél-Afrika). Minden bizonnyal ezek a regionális nagy- és középhatalmak lesznek azok a világrendszerváltók, akik a folyamatban lévő nemzetközi átalakulást előmozdítják.  (tovább…)

Nem oda kell futni, ahol a labda van, hanem oda, ahol a labda lesz – tartja Orbán Viktor, aki a háború kitörése következetes békepártipárti álláspontot képvisel. A jelek szerint egyre inkább ehhez az állásponthoz közelít a nyugati közvélemény, aminek hatására az európai kormányok, sőt az amerikai vezetés is változtat az álláspontján – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: hasonló folyamatnak lehettünk szemtanúi az illegális bevándorlás kérdésében is, ahol Orbán Viktor kezdetben egyedül volt álláspontjával, de mára a legtöbb országban őt követik. (tovább…)

Új kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága című könyve a sorozat ötödik köteteként szerzőjének sajátosan egyedi gondolkodás- és látásmódjába, világ- és magyarságfelfogásába enged betekintést. A könyvet szeptember 27-én a XXI. Század Intézet kertjében rendezett eseményen mutatták be, amelyen a szerző mellett Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, valamint G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója s egyben a könyvsorozat szerkesztője osztotta meg gondolatait a közönséggel. (tovább…)

Múlt hét szerdán tárgyalta az Európai Parlament Petíciós Bizottsága négy magyar diákszervezet, a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének közös beadványát a modellváltó egyetemeket érintő Erasmus-ügyben. A négy szervezet közös kérelmében arra kérte az uniós intézményeket, hogy vonják ki az oktatás kérdéskörét a jogállamisági feltételességi mechanizmushoz tartozó intézkedések alól, és tegyék lehetővé a jogállamisági korlátozás által érintett 21 oktatási intézmény 182 ezer – köztük 30 ezer nemzetközi – diákja számára a részvételt az Európai Unió egyik legsikeresebb programjában. (tovább…)

Jövő hétfőn kezdődik a parlamenti szezon, amely előtt pár nappal ismét napirendre került a balliberális oldal finanszírozási botránya, miután az OTP Bank feljelentést tett Karácsony Gergely mozgalma ellen. A főpolgármester minden állítása megdőlt az ügyben, ami komoly politikai tehertételt jelent nemcsak saját maga, de az egész baloldal számára is, ugyanis az eset a külföldi finanszírozási botránnyal is kapcsolatba hozható – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jobboldal eközben saját témáit tudta napirenden tartani: Orbán Viktor a Tusnádfürdőn, a Tranzit Fesztiválon, Kötcsén és az esztergomi frakcióülésen elmondott beszédeivel kijelölte a politikai irányt. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború rávilágított arra, hogy a globális Dél immár a világpolitikai folyamatok meghatározó tényezőjévé vált. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak érdekeit mind Oroszország, mind pedig Ukrajna és nyugati támogatói kénytelenek figyelembe venni stratégiájuk alakításakor. Ezen a területen Moszkva kétségtelen előnyre tett szert és elérte, hogy a világ országainak többsége legalább baráti semlegességgel viszonyuljon hozzá. 2023-ra azonban Ukrajna és a Nyugat is felismerte a globális Dél jelentőségét, és most igyekeznek részben a maguk oldalára állítani annak országait. (tovább…)

Miközben a domináns szerepben lévő kormánypártok stabilan tartják a pozíciójukat, addig az ellenzéki oldalon politikai túlkínálat alakult ki. A rendszerváltoztatás óta soha ennyi balliberális párt nem versengett még az ellenzéki választópolgárok bizalmáért: jelenleg 12 olyan szervezet készül a 2024-es választásokra, amelyeknek legalább önkormányzati szinten van esélyük eredményt felmutatni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a balliberális ellenzéki oldal politikáját 15 pártelnök/társelnök, illetve összesen 18 vezető politikus határozza meg, ami hitelességi problémát okoz. Az ellenzék előtt álló feladat egyelőre megoldhatatlannak tűnik, ugyanis úgy kell országos szinten egymással is versenyezniük, hogy közben az önkormányzati választásokon valamilyen helyi együttműködésre szükségük lesz. (tovább…)

Az elmúlt időszak baloldali tüntetései sikertelenek voltak, rendre csupán pár százan vesznek részt rajtuk és az őszi politikai szezonkezdet sem adott nekik új lendületet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldali tüntetők azt hangoztatták, hogy tömeges felmondás várható a közoktatásban, ehhez képest a pedagógusok 99,99 százaléka tovább folytatta a munkát. Beszélt arról is, a baloldali pártok sincsenek jobb helyzetben, belső konfliktusok robbantak ki, ugyanakkor 2026-ban úgyis közös listán fognak majd elindulni a választáson. (tovább…)

Éppen 300 nappal a 2024-es európai választásokat megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megtartotta idei beszédét az Unió helyzetéről. 2010 óta, vagyis immáron tizenhárom esztendeje az Európai Bizottság mindenkori elnöke az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdetén értékelést ad az eltelt időszakról és megosztja jövőre vonatkozó elképzeléseit. A választások előtti utolsó évértékelő rendszerint egyszerre kampánybeszéd és számadás is. A vélhetően újabb elnöki mandátum megszerzésére törekvő Ursula von der Leyen szemmel láthatólag célként tekint az Európai Parlament megnyerésére saját támogatása érdekében. Az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézményi reform arra épít, hogy a több Európára törekvés elhozza majd a jobb európai egységet, a háború megnyerése érdekében. A valóságban azonban a helyzet éppen fordított: a több európai egységre törekvés hozná el a jobb Európát, a béke megnyerése érdekében. (tovább…)

Az első szabad választások óta eltelt harminchárom esztendő egy teljes nemzedéknyi időt jelent, ami egyben a magyar demokrácia első emberöltője is. Ebben a bő három évtizedben két nagy korformáló áramlat érvényesült, mégpedig a távolabbi jövő meghatározásának igényével: egy globális-progresszív és egy nemzeti-konzervatív. Bár jobboldali pártok két alkalommal is képesek voltak kormányra kerülni, az első húsz évet mégis az előbbi hegemóniája határozta meg, a rákövetkező húszat viszont biztosan az utóbbi dominanciája fogja. Ám a magyar demokrácia 33 éve úgy is olvasható, hogy összesen 21 éven keresztül volt hatalmon jobboldali kormány, ami az évek tekintetében kétharmados többséget jelent (63%), de ha csak a Fidesz-vezette kormánykoalíciók éveit számoljuk, azaz összeadjuk az ezredfordulós polgári kormányt (1998–2002) és az immár tizenharmadik éve egyhuzamban való nemzeti kormányzást, akkor is abszolút időbeli többséget kapunk (51%). Mindez azt jelenti, hogy a magyar jobboldal történelmi erővé vált és önálló korszak formálásába kezdett.

(tovább…)

Németországban a választók egyre növekvő aránya gondolja azt, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) – a párt nevéhez hűen – valóban képes alternatívát nyújtani az ország számára. A legújabb felmérések szerint az AfD 22 százalékos országos támogatottsággal a második legnépszerűbb párttá vált, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy a párt fölött áttörni látszik az az üvegplafon, amely a német politikai és médiaelit asszisztálása mellett gátat szabott a „szalonképtelennek” titulált párt növekedésének: már a németek választók közel 30 százaléka nem zárja ki, hogy az AfD-re szavazzon. Mostanra a legfőbb kérdéssé az vált, hogy az AfD támogatottságának növekedése – a választók egyre erősödő akaratának megfelelően – kikényszeríti-e a fősodratú pártoktól a mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontását. (tovább…)

Indonézia 270 millió fővel a világ negyedik legnépesebb országa, a tizenötödik legnagyobb területű, egyben a legnagyobb méretű szigetország. Kulturálisan rendkívül sokszínű, több száz különböző etnikai csoport él az országban. A világ összes országa közül Indonéziában található a legnagyobb muszlim közösség. Gazdaságilag a világ tizenhatodik legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. A pragmatikus egyensúlyozás (kül)politikáját követve, egyre nagyobb geopolitikai befolyásra tett szert, amelynek következtében figyelemreméltó szereplővé vált a globális színtéren. (tovább…)

Idén 32. alkalommal hangzott el Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az emberiséget nem a válságok, hanem az előtte, alatta és utána meghozott döntések határozzák meg, amelyek taktikai, stratégiai és történelmi idősíkon mérlegelhetők. A miniszterelnök átfogó kitekintést nyújtott a globális kontextust adó, világot alakító külső tényezőkre, majd megfogalmazta Magyarországra vonatkozó meglátásait: a magyar nemzet hitvallását. (tovább…)

„A béke ideje” a mottója az e héten Tusnádfürdőn sorra kerülő XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozatának, ahol Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt tartja meg hagyományos beszédét. A 2011-es tusnádfürdői beszéd, amelyet a miniszterelnök a néhány héttel korábban zárult első uniós magyar elnökség tapasztalatainak birtokában tartott, beteljesült jóslatnak is tűnhet az Európai Unióra vonatkoztatva: „Egy szervezet csak akkor lehet erős, ha világos a hivatása, világos a szolgálat, amit el kell végeznie, és világos a felelősség, amit viselnie kell. Ha nincs hivatás, szolgálat és felelősség mögötte akkor hiába nagy, valójában erőtlen és sebezhető, korrupt lesz, részrehajlóvá válik, és érdekcsoportok befolyása alá kerül, ezzel egy időben pazarlóvá és önérdekűvé válik, vagyis bürokratizálódik.” Magyarország 2011-ben egy gazdasági krízis kellős közepén töltötte be a soros elnöki tisztséget. 2023-ban egy újabb európai uniós elnökség előtt állunk, amelynek tétje még nagyobb, mivel az egység és a demokrácia van válságban Európában. (tovább…)

Karácsony Gergely már két hete nem tud érdemi válasszal szolgálni arra a kérdésre, hogy miként került a mozgalmához a több mint 500 millió forint értékű készpénz, részben euróban és angol fontban. Számos baloldali véleményformáló és sajtótermék is kinyilvánította, nem tartják elfogadhatónak azt a magyarázatot, miszerint adományládákban gyűlt volna össze a félmilliárd forint, míg a baloldal pártjai szemmel láthatóan igyekeznek Márki-Zay Péterre és a hazugságspirálba került Karácsony Gergelyre testálni az egyre mélyülő, külföldi finanszírozási botrányt; holott abban az egész baloldal érintett. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a nyilvánosság előtt megvédte Karácsony Gergelyt, amelynek a Demokratikus Koalíció tovább növekedő befolyása lehet az ára a fővárosban. (tovább…)

Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti. (tovább…)

2022-ben már a negyedik kétharmados győzelmet aratta a jobboldal Magyarországon, míg a baloldal pártjai történelmi vereséget szenvedtek. A balliberális oldal 2010 óta választási ciklusról választási ciklusra ugyanazokat a köröket futja: a voksolásokat megelőzően hamis reményeket ébresztenek, a vereséget követően a választókat és a keretrendszert hibáztatják, majd külföldi mozgósítástól, politikai és pénzügyi támogatástól várnak fordulatot, végül kialakítanak egy új együttműködési formulát, miközben a politikájuk lényegén nem módosítanak. A jelek szerint a baloldal útja nem változik, csupán a válságuk mélyül és egyre kevesebben tartanak velük. (tovább…)

A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a hétéves uniós költségvetés féléves felülvizsgálatával összefüggésben további befizetésekre tart igényt az uniós tagállamok részéről, mivel az eddigi költések kimerítették a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Ennek ellenére, a felelős gazdálkodás és az Unió pénzügyi érdekei védelme alapelvének ellentmondó módon a Bizottság újabb pénzügyi vállalásokat tett, ráadásul nem saját tagállamai érdekében, hanem azért, hogy egy unión kívüli harmadik ország, „Ukrajna azonnali szükségleteit kielégítse és fellendülését biztosítsa”. A költségvetési fegyelem, pénzügyi elszámoltathatóság a jogállamiság alapvető elvei. Az unió pénzügyi érdekeit nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben kell megvédeni. Szükségessé vált olyan új uniós jogállamisági mechanizmus létrehozása a 2024 második felében sorra kerülő magyar EU elnökség időszaka alatt, ami biztosítja az EU intézmények felelősségre vonását, amennyiben azok a tagországok érdekeivel ellentétesen, okszerűtlen módon gazdálkodnak. (tovább…)

Kazahsztán az eurázsiai kontinens közepén, különböző kultúrák találkozási pontján helyezkedik el. Hatalmas területével és természeti kincseivel a közép-ázsiai régió egyik meghatározó állama, miközben magának Közép-Ázsiának a globális geopolitikai átalakulásokban játszott szerepe növekedhet az elkövetkező években. Így érdemes odafigyelni erre a régióra, és arra is, miként látják saját helyüket a világban a térség államai. (tovább…)

Donáth Anna momentumos politikus már több mint egy éve írt arról publicisztikát, hogy szerinte a „céltalan orbánozás az ellenzék egyik legnagyobb önbecsapása”. Ennek ellenére továbbra sem kínálnak politikai alternatívát, a baloldal összes szereplőjének kommunikációja többnyire kimerül a kormányzati intézkedések totális kritikájában. Ennek oka a külföldi finanszírozás mellett az intellektuális hiányosságban található meg, ami miatt az ellenzék továbbra is képtelen egy olyan összefüggő és koherens politikai narratíva kialakítására, amely találkozna a társadalom többségének álláspontjával. Mindezek miatt a baloldal támogatottsága semennyit sem erősödött a Fidesz újabb kétharmadát eredményező 2022-es választás óta. (tovább…)

A napokban Soros György átadta fiának, Alexander Sorosnak a kiterjedt globális hálózatának az irányítását, amelyet a tőzsdespekuláns saját maga nevezett Soros-birodalomnak már 1993-ban. Ez a birodalom a ’80-as években kezdett kiépülni, méghozzá először Magyarországon, mára pedig a világ minden táján jókora politikai és gazdasági befolyással bír, a brüsszeli döntéshozatalra is komoly hatással van – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Alexander Soros aktívabb politikai szerepvállalásra készül és nyíltan támogatja majd a globális baloldalt, ami Magyarország számára még erősebb kívülről érkező politikai nyomásgyakorlást jelent. Ennek egyik része a migránskvóta, amelyet ez a globális hálózat mindenképpen rá akar erőltetni az európai országokra még az EP-választás előtt. (tovább…)

A háború okozta gazdasági nehézségek ellenére a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtótermékek jelentős, többmilliárd forintos bevételre tettek szert 2022-ben. Politikai hatékonyságuk ugyanakkor elmaradt a megrendelők elvárásaitól: olvasottságuk visszaesett és a kormány pozícióját sem sikerült meggyengíteniük. A balliberális pártok után médiájukat is elérte a politikai apátia, amelyet tömeges távozások kísértek. A balliberális oldal médiaorgánumai között végbemenő strukturális átrendeződés vélhetően a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra való előzetes felkészülés jele. (tovább…)

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

A baloldali pártok a 13 évnyi ellenzéki lét után súlyos válságban vannak, saját bevallásuk szerint is reménytelennek látják a helyzetüket. Az elmúlt években emiatt a baloldali sajtó vette át a szerepüket, a politikacsinálás is átkerült hozzájuk. A 2022-es parlamenti választás eredménye ugyanakkor a baloldali sajtó politikai aktivistaként viselkedő szereplőit szintén apátiába taszította, elkezdtek szétesni az ismert ellenzéki műhelyek – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ennek a jele, hogy sorra állnak fel az emberek a Telex és a 444 nevű sajtótermékeknél, ahol a kiszivárgó információk szerint komoly belső konfliktusok vannak, emellett a külföldi finanszírozók is elégedetlenek a teljesítményükkel. (tovább…)

Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30-40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek. (tovább…)

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)

A Török Köztársaság megalakulásának százéves évfordulóján tartottak az elmúlt hónapban választásokat az országban, aminek szimbolikus és gyakorlati jelentősége egyaránt van. A vasárnapi köztársasági elnökválasztás eredményének következtében Recep Tayyip Erdoğan újabb öt évig vezetheti Törökországot, miután 52–48 arányban győzelmet aratott ellenzéki kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu felett. Az már az elnökválasztás első fordulójában világossá, hogy a hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció az „Erdoğan-korszak lebontásának” ígéretén túl nem tud alternatívát nyújtani a török népnek, ami a parlamenti választás során is megmutatkozott: a regnáló elnök által vezetett választási szövetség 322 székkel többséget szerzett a 600 fős parlamentben. Mindez egyben nem csak azt jelenti, hogy stabil kormány alakul Törökországban, hanem azt is, hogy a köztársaság történetének lassan egynegyede Erdoğan regnálásával kapcsolódik össze, ami mögött hatalmas politikai teljesítmény áll. Ennek következménye, hogy az Erdoğan-korszak jelentősége egyre inkább árnyékot vet Mustafa Kemal Atatürk, a „törökök atyjának” kultuszára is. (tovább…)

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Külön nehézséget jelent, hogy nőtt az egyébként is nagyfokú fragmentáltság, illetve tovább mélyült az ellenzék személyi, szervezeti és szellemi válsága. A pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét. A baloldal mintegy másfél évtizedes lemaradásba került közösség- és szervezetépítésben, illetve a politikai tudás megszerzésében a 2002 óta szervesen és következetesen építkező jobboldallal szemben. (tovább…)

Míg korábban titkolták, ma már egyre nyíltabban beszélnek arról a baloldali politikusok, hogy azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Emellett már azt is nyíltan kimondják, hogy valójában nem jogi, hanem politikai okok miatt tartják vissza ezeket a pénzeket – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: a balliberális politikusok ettől azt remélik, hogy elmélyül a gazdasági válság Magyarországon és gyengül a kormány támogatottsága, míg ők erősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a helyzet éppen az ellenkezője: Magyarország finanszírozása továbbra is megoldott, a Fidesz támogatottsága stabil, a hazája érdekei ellen dolgozó baloldal népszerűsége pedig tovább csökkent az elmúlt időszakban. (tovább…)

Amikor tíz évvel ezelőtt, 2012 decemberében az Európai Unió elnyerte a Nobel-békedíjat, Európa akkori vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az EU „a történelem legnagyobb béketeremtője”, sőt „a béke és szabadság egyedülálló projektje”, amely „képes volt békét teremteni a népek között, felépítve a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget”. Ezek a kijelentések, még ha nem is álltak teljes összhangban az uniós intézmények gyakorlatával már akkortájt sem, elvi szinten azért megállták a helyüket. Ma azonban Európai Unió vezetőitől származó háborúpárti kijelentések és a külügyekben való egyhangú döntéshozatal felszámolására irányuló erőszakos törekvések mind az elvek, mind a gyakorlat szintjén messze eltávolodtak az unió valódi esszenciájától, ami a békére és az európai egységre való törekvést jelenti. (tovább…)

A külföldi finanszírozók nemcsak a balliberális pártok teljesítményével, de az ugyancsak külföldről finanszírozott sajtótermékek által felmutatott eredményekkel is elégedetlenek, emiatt az elmúlt időszakban látványos strukturális átalakításba kezdtek – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett: a cseh Lidové noviny című lap a napokban beszámolt róla, hogy Soros György növelni szeretné a befolyását a médiában. Ennek egyik jele a magyarországi strukturális médiaátalakítás: a 444.hu nevű internetes portál teret vesztett a balliberális oldalon, sorozatos felmondásoktól és belső botránytól hangos, míg az új reménység a VálaszOnline.hu nevű áljobboldali internetes portál, amellyel a jobboldali Fidesz szavazótáborát kívánják megbontani. (tovább…)

Recep Tayyip Erdoğan, az Igazság és Fejlődés Párt (Adalet ve Kalkınma Partisi, röviden AKP) elnöke 2003 óta vezeti Törökországot különböző tisztségeken keresztül, 2003–2014 között miniszterelnökként, 2014 óta pedig köztársasági elnökként. A 2017-es alkotmánymódosítási referendum pedig demokratikus módon ruházta fel az elnököt arra, hogy a két titulust – és az azokkal járó hatalmat – összevonja, és saját a kezében összpontosítsa. A vasárnapi választáson azonban hosszú idő után komoly kihívója akad a regnáló elnöknek Kemal Kılıçdaroğlu személyében, aki mögött egy hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció – Nemzeti Szövetség néven – sorakozott fel, ezáltal pedig a május 14-ei köztársasági elnöki- és parlamenti választás lényegében az Erdoğan-korszak jövőjéről is dönt. (tovább…)

Gyenge olvasottság, mélyülő belső botrányok és folyamatos felmondások – ez jellemzi a Soros-hálózat egykori koronaékszerét, a 444.hu nevű internetes portált – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kiszivárgó információk szerint a woke ideológia lelkes híveinek számító új kollegák szembe kerültek a már korábban is a lapnál dolgozó újságírókkal, ami akkora belső megosztottságot eredményezett, hogy már sokak számára ellehetetlenült a normális munkavégzés a lapnál. Hozzátette: a jelek szerint a lapot működtető globális hálózat is lemondott már a 444-ről, amelynek az új zászlóshajója már évek óta sokkal inkább a Telex.hu nevű szintén külföldről finanszírozott hírportál. (tovább…)

A 2022-es választási kampányba megpróbáltak külföldről beavatkozni, a balliberális holdudvart több milliárd forintnyi dollárral támogatták Amerikából. Ráadásul a külföldi finanszírozás a gyanú szerint állandó, amelynek következtében a balliberális politikusok sokszor még a saját választóikkal is szembe menve külföldi érdekeket képviselnek fontos politikai kérdésekben. A külföldi finanszírozás nemzetbiztonsági kockázat, így nem meglepő, hogy a világ legtöbb országában szigorúan korlátozzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a nemzetközi gyakorlatokat áttekintve megállapította: több nyugati országban is valamilyen párt vagy kampányfinanszírozási botrányt követően szigorítottak a szabályozáson, így nem meglepő, hogy most Magyarországon is ezen dolgozik a törvényhozás. (tovább…)