Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző.
Hosszas egyeztetést követően az összes uniós tagállam belement, hogy Ukrajna és Moldova megkapja a tagjelölti státuszt, ami nem az uniós integráció része, csupán az integráció megkezdése felé vezető út első állomása – hangsúlyozta Deák Dániel, aki hozzátette: Törökország már 1999 óta tagjelölt állam, ehhez képest mind a mai napig nem lett uniós tagállam, a csatlakozás továbbra is igen messze van. A háború sújtotta Ukrajna és a szomszédjában lévő Moldova igen elmaradott országok, jelenleg egyetlen egy csatlakozási feltételt sem teljesítenek, így az ő esetükben is hosszú évtizedekig tarthat amíg az Európai Unió tagjaivá válhatnak. A mostani tagjelölti státusz inkább szimbolikus politikai gesztusként értékelhető, ezzel üzenik az uniós országok, hogy Ukrajnát és Moldovát a nyugati világ részeként szeretnék látni, nem pedig az orosz befolyási övezet részeként – tette hozzá az elemző.
A magyar–ukrán kapcsolatok ügyében Deák Dániel felidézte az ukrán elnök keddi telefonbeszélgetését Orbán Viktorral, ami szerinte annak a jele, hogy Volodimir Zelenszkij is felismerte, hogy konfrontáció helyett sokkal inkább az együttműködés az érdeke. Ukrajna ugyanis Magyarország jóváhagyása nélkül nem lehet uniós tag, így jól felfogott érdekük, hogy kiegyensúlyozott viszony alakuljon ki a két ország között.
A tagjelölti státusz megtartásának feltétele ráadásul, hogy Ukrajna teljesítse a nemzeti kisebbségek ügyében megfogalmazott magyar kéréseket, ha ebben nem történik előrelépés, akkor a tagjelölti státuszról is lemondhat az ország – hívta fel a figyelmet az elemző.
Az elemző példaként hozta fel Szerbiát, mely országgal korábban szintén ellenséges volt Magyarország viszonya, a magyar kisebbséget még alig több mint egy évtizede is érték bántalmazások, ma azonban már soha nem látott baráti kapcsolatot ápol a két ország. Elképzelhető, hogy az ukrán vezetés is felismerte, hogy jobb jóban lenni a magyarokkal és az ukrán elnök telefonhívása ebbe az irányba tett első lépés volt – fogalmazott.
A legutóbbi uniós csúcson Orbán Viktor sikeresen elérte, hogy Magyarország kimaradjon az olajembargóból, a mentesség megadását még a balliberális globális sajtó is sikerként értékelte. A mostani rendkívüli uniós csúcson nem várható, hogy komolyan felmerüljön újabb energetikai szankciók bevezetése, hiszen a jelenlegi energiaválsággal teli időszakban inkább az okoz problémát, hogy nem érkezik elegendő orosz gáz – mondta Deák Dániel hozzátéve: Németországba például 60 százalékkal kevesebb orosz gáz érkezik, ami miatt télen ellátási problémák várhatóak.
Összefoglalva: az olajembargóból kimaradt Magyarország, a gázembargó bevezetése pedig nem reális, hiába követeli ezt az ukrán kormány az EU-tól.
Az energiaválság és az egekbe emelkedő árak mellett szintén fontos probléma az élelmiszerválság. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezzel kapcsolatban a meghívólevelében úgy fogalmazott: „Oroszország fegyverként használja az élelmiszerkészleteket, gabonát lop, kikötőket zár le és ukrán mezőgazdasági területeket változtat csatatérré.” A mostani uniós csúcson a tagállami vezetők arra keresnek megoldást, hogy miként lehetne az Ukrajnában rekedt gabonát kihozni az országból. Magyarország segítene az élelmiszerválság kezelésében, a kormány ugyanis felajánlotta segítségét, hogy az Ukrajnából induló gabonaexportban jelentős szerepet vállal.
