Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe. A választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság. A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak, még Karácsony Gergely korábbi munkahelyének, a Mediánnak a felmérése szerint is a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal.
Sikeres járványkezelés és oltási program
Legutóbb a Závecz Research publikált április hónapra vonatkozó közvélemény-kutatást, amelyben a Fidesz támogatottsága trendszerűen növekedett: a teljes népesség körében februárban 31, márciusban 33, áprilisban 34 százalékos volt. Mindez azért figyelemreméltó, mert a koronavírus-járvány harmadik hulláma sok európai országhoz hasonlóan Magyarországot is súlyosan érintette, aminek hatására általában támogatottságcsökkenés jellemzi az európai kormányokat.
A Fidesz-KDNP erősödése mögött vélhetően az áll, hogy az emberek többsége elégedett a kormány járványkezelésével.
A Karácsony Gergely korábbi munkahelyének számító Medián közvélemény-kutatása szerint például a felnőtt lakosság elégedettebb volt áprilisban a kormány járványkezelésével, mint márciusban. Áprilisban egy 100-as skálán 60-asra, míg egy hónapja még 57-esre értékelték a felmérés szerint, emellett ugyancsak pozitív a kormány számára, hogy a magyar oltottsági arányt az emberek több mint 90 százaléka jónak látja, tehát jelentős részben még az ellenzékiek is.
Mindez azt is mutatja, hogy a baloldali politikusok politikája – melynek keretében megállás nélkül támadják a járványügyi intézkedéseket, illetve hosszú hónapokon keresztül hergeltek a keleti vakcinákkal szemben – a választók többségének nem szimpatikus, ezzel a kommunikációval nem tudott javítani a támogatottságán a baloldal.
Kisebb átrendeződések figyelhetőek meg csupán a baloldali pártok között: Fekete-Győr András kínosabbnál kínosabb szerepléseinek hatására a Momentum gyengül, a legerősebb oltásellenes kampányt folytató DK stagnál, míg a nagyotmondási versenyben leghangosabb Jobbik valamelyest erősödött a többi baloldali párt rovására. Ez ugyanakkor nem jelent a szivárványkoalíció egésze számára erősödést, csupán az ellenzéki szavazói tortát szeletelik tovább egymás között ezek a pártok.
Európában inkább stagnál vagy gyengül a kormányok népszerűsége
A magyar kormánypártok támogatottsága a harmadik hullám során elkezdett erősödni, amivel Európában párjukat ritkítják Európában, hiszen a többi uniós tagállamban inkább gyengült vagy stagnált a kormányok támogatottsága.
A leglátványosabb visszaesést a német CDU/CSU szenvedte el: a januári közel 40 százalékos támogatottsági szintről áprilisra jóval 30 százalék alá zuhant a közvélemény-kutatások szerint.
Ez komoly visszaesésnek számít és azt mutatja, hogy a német választópolgárok egyáltalán nem elégedettek Angela Merkel kormányának válságkezelésével, ráadásul az oltási program is lassan halad az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés miatt az országban, amelyet az orosz vakcinabeszerzéssel akarnak ellensúlyozni. Mindez azért is érdekes, mert a magyarországi baloldal körében gyakran hivatkozási pont a német oltási program, Karácsony Gergely például egy teljesen üres német oltási pontot mutogatott a közösségi oldalán az elmúlt hetekben.
Komoly politikai válságot okozott a járvány harmadik hulláma Szlovákiában.
A szomszédos országban egy év kormányzás után kellett távoznia a kormányválság megoldása miatt Igor Matovicnak, aki a továbbiakban már nem miniszterelnökként, hanem és miniszterként folytatja tovább a munkáját a négypárti koalíciós kormányban, amely egyébként jelentősen veszített a támogatottságából. Ugyancsak a napokban bukott meg a bolgár miniszterelnök is, aki a választást követően nem tud kormányt alakítani, hiszen Bojko Boriszov pártjával a többi párt elutasítja az együttműködést. Ugyancsak megingott pár napja a román kormány is, ott azonban sikerült a kormányválságot azzal, hogy a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait.
Nincs ugyan kormányválság, de csökkent Ausztriában is a kormány támogatottsága: az Osztrák Néppárt támogatottsága az április 38 százalékról 35 százalékra csökkent, míg a Zöldek támogatottsága 10 százalékon stagnál. Nem tudott profitálni a válságkezelésből a francia elnök sem, Emmanuel Macron elfogadottsága 41 százalékról 37 százalékra csökkent.
Két olyan ország van, ahol a kormányerők politikai sikert tudtak felmutatni az elmúlt hónapokban: a Mark Rutte vezette kormánypárt nagyon megnyerte a holland választásokat márciusban, a VVD még javítani is tudott az előző voksoláson elért eredményéhez képest; Észtországban pedig Kaja Kallas miniszterelnök pártja tudott erősödni az utóbbi hónapokban.
