A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának harmadik konferenciája Európai birodalom vagy népek Európája? címmel folytatódott csütörtökön. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Hidvéghi Balázs mellett felszólalt Hervé Juvin, Krzysztof Szczerski, valamint Prof. Dr. David Engels is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az Európai Unió a szuverén nemzetállamok érdekszövetsége helyett egy ideológiailag motivált föderális „Európai Egyesült Államok” küszöbére került az elmúlt harminc év során. Azonban a felszólalók szerint a kontinensünket fenyegető sorsdöntő kihívások ellenére az európai egység megteremthető, amennyiben a szellemi gyökereinkhez való visszatérés mellett a tagállami szuverenitást is tiszteletben tartja Brüsszel.
A rendezvénysorozat első konferenciája itt, míg a második itt érthető el.
Őrizzük meg, amitől egyedivé vált az EU
Krzysztof Szczerski, Lengyelország ENSZ-nagykövete, a Köztársasági Elnök Nemzetközi Politikai Irodájának volt vezetője szerint három fő pontban foglalhatók össze az Európai Uniót érintő kihívások. Az első, az unió sui generis jellegű politikai felépítésének, vagyis egyedülálló rendszerének megőrzése, ami a fordított föderalizmus logikája alapján lehetővé tette a szervezet felemelkedését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamoknak nem kellett feláldozniuk szuverenitásuk bizonyos elemeit az egységes és központosított működés oltárán.
A második pontban az európai integráció dinamikáját a „kerékpáros dilemmával” szemléltette, ami szerint folyamatosan mozgásban kell lenni és energiát kell találni az integráció előmozdítására. Ezt kétféle módon lehet kivitelezni: az EU bővítésével, vagy a tagállamok központosításával. Véleménye szerint a bővítési kedv most korlátozott, ezért a tagállamok energiáinak elszívásával (például jogállamisági kérdések erőltetésével, vagy belpolitikai beavatkozások által) próbál Brüsszel mozgásban maradni.
Ez a módszer azonban önmagát is felemészti – hívta fel a figyelmet.
Harmadik pontként az unió világpolitikában betöltött szerepét említette, aminek kapcsán kifejtette, hogy a legközelebbi, déli és keleti szomszédságainkban kell először stabilitást teremteni, és ennek megvalósulása esetén lehet a globális politikában tevékenyen részt venni.
Állítsuk meg a kulturális hanyatlást
David Engels, történész, a poznani Instytut Zachodni kutatóprofesszora azzal kezdte gondolatait, hogy megkérdőjelezhetők azok a föderalista vélemények, amelyek szerint az EU birodalommá alakítása automatikusan magával vonná a kontinens geopolitikai és globális súlyának növekedését. A kutatóprofesszor szerint két választási lehetőség áll fent: vagy tovább folyik a brüsszeli központosítás, vagy visszatér a szervezet keresztény gyökereihez, amit ő Sacrum Imperium-nak, vagyis a Német–római Birodalom modelljének nevez. A napjaink uniójában egyre inkább elharapódzó centralizmus, globalizmus, multikulturalizmus, félszocializmus és technokrácia rámutat arra, hogy mennyire nem tiszteli a Nyugat a hagyományait.
David Engels szerint a kereszténység civilizációnk szellemi alapja, aminek nem csak egyetlen vallásnak kell lennie a sok közül, hanem a végső pozitív viszonyítási pontunknak is kell lennie.
Ennek negligálása vezetett oda, hogy napjainkban kulturális hanyatlást tapasztalunk – hangsúlyozta.
Elszigetelődő Nyugat
Hervé Juvin, az Identitás és Demokrácia (ID) Alapítvány elnöke már előadása elején felhívta a figyelmet, hogy nem beszélhetünk Európáról, ha nem vesszük figyelembe a civilizációnk alapjául szolgáló hagyományokat. Paul Valéry gondolatait idézve úgy vélekedett, hogy „Európa nem más, mint a zsidó törvény, a görög szellemiség és a római jog leánya”.
Európa dinamikáját és innovációját épp a különbözőségünkből fakadó versenyszellem tette lehetővé, ez tette a kontinenst meghatározó hatalommá – emelte ki.
Kétségbeejtőnek találja a nemzetek, az állampolgárság, a család, és a biológiai nem dekonstrukcióját, amelyeknek lebontása által pusztán jogalanyok leszünk egy identitásnélküli olvasztótégelyben.
Az orosz–ukrán háború kapcsán kifejtette, hogy geopolitikai értelemben Európa lesz a legnagyobb vesztese ennek a konfliktusnak, miután egyértelművé vált, hogy a kontinens képtelen megvédeni önmagát és a NATO tagállamai alávetett pozícióba kerültek az Egyesült Államokkal szemben. Hervé Juvin úgy fogalmazott: „Az EU elhitte, hogy jog létezhet erő nélkül”, ám a világ már nem fogadja el az unió folyamatos moralizálását és kioktatását.
A Nyugati világ nemcsak marginalizálódni kezdett el, hanem elszigetelődni is – hangsúlyozta.
Európa értékei a kereszténységből fakadnak
Záró előadásában Hidvéghi Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább szándékosan zárójelbe kerül és megszűnik az a szellemiség, ami európaivá tesz minket. A határok megszabására az élet minden területén szükség van, amiből fakadóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy az identitásunk terén történelmi dekonstrukció zajlik az unióban.
A keresztény tradícióink elfogadásának morális alapállásnak kellene lennie – mondta.
A délszláv háború és a mostani ukrajnai háború is rávilágított arra, hogy az EU képtelen a szomszédságában lévő konfliktusokat megoldani. Magyarország éppen ezért elkötelezett híve a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja mellett, annak érdekében, hogy a régió stabilitása szilárdabb lábakon álljon. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint hazánk a mindenkit szankcionáló, kioktató, a vitát tagadó és mindezek által folyamatos konfliktust szító unióval áll szemben.
A magyar kormány azonban kiáll amellett, hogy az EU felvállalja saját identitását, és egymást segítve építsünk egy jobb és egységesebb Európát.
