2024. július 1-jén Magyarország második alkalommal vette át az Európai Unió tagállamainak szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Belgiumtól, s adta át 2025. január 1-jével Lengyelországnak. Az eredményes magyar elnökség alkalmából közös konferenciát tartott „SIKERES MAGYAR ELNÖKSÉG 2024 – ESÉLY AZ EURÓPAI UNIÓNAK” címmel a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium, 2025. január 20-án Budapesten, a Budavári Lovardában.
„Rengeteget dolgoztunk, sokan és sokat dolgoztak a magyar elnökség sikeréért” – jelentette ki a konferencián Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, akinek a becslése szerint a közigazgatás szűk körében több százan, a kapcsolódó területekkel együtt az ezret is meghaladhatja ez a szám. „Itt a remek lehetőség, hogy köszönetet mondjunk nekik. Köszönöm mindenkinek, aki a magyar elnökség sikeréért dolgozott, élükön Bóka János miniszter úrral kimagasló munkát végeztek, megérdemlik, hogy megtapsoljuk őket” – hívta fel a jelen lévők figyelmét, majd úgy folytatta, hogy „akik pedig a magyar elnökség sikere ellen dolgoztak, mert ilyenek is akadtak szép számmal, őket meg vigye el az ördög.
A miniszterelnök kijelentette: „A történelemkönyvekben ez az időszak úgy szerepel majd, mint az az időszak, amelyben Donald Trump és az európai patrióták megkezdték a nyugati világ átalakítását, hiszen ma már általánosan elfogadott nézet, hogy egy világrendszerváltás, a Kelet, Ázsia felemelkedésének korát éljük, az angolszászok által kialakított és dominált világrend véget ért.”
A világ meghatározó hatalmi központjai most alakítják ki azokat az új gazdasági, politikai és kulturális kereteket, amikben élni fogunk, feltehetően hosszú évtizedeken keresztül – fogalmazott a miniszterelnök, megemlítve, hogy Brüsszel az egyetlen geopolitikai központ, ahol nem foglalkoznak a világpolitikai változásokkal és azok következményeivel, az EU a versenyre való felkészülést sem kezdte el, ezért az Európai Uniónak ki kellene józanodnia.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntő beszédében hangsúlyozta: a 2024-es magyar elnökség minden idők egyik, ha nem a legsikeresebb elnöksége volt. A magyar elnökség kezdetekor a „status quo megőrzésében érdekelt eliten kívül mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az Európai Unió válságban van.”
Ezt felismerve döntött úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy szakít a brüsszeli bürokraták által erőltetett jogalkotási, technokrata szemlélettel, és politikai jelentőséget ad a magyar elnökségnek, vagyis helyreállítja a politika elsőbbségét, amit az utóbbi években az uniós szakértők megkérdőjeleztek, eltagadtak – tette hozzá.
A főigazgató szerint a magyar elnökség „unortodox döntést” hozott, amikor politikai jelentőséget adott az egyébként „dermesztően unalmas” soros elnökségnek. Semmibe vette a bürokratikus elvárásokat, és helyette politikát csinált azért, hogy esélyt adjon az unió megújulásának – mondta.
Schmidt Mária felidézte, az elnökség átvételekor Magyarország számos kérdésben szembement az unió elitje által képviselt értékrenddel, ezért az uniós elit szabotálni akarta a magyar elnökséget, csakhogy a brüsszeli bürokraták „csúfos kudarcot vallottak.”
„A magyar elnökség az EU előtt álló a legfontosabb ügyekre fókuszált: az orosz-ukrán háborúra és a békére, Európa egységére, a bővítésre, a migrációra, Bulgária és Románia schengeni határainak lebontására, és nem utolsósorban az unió versenyképességére. Azokra, amik Európa jövőjéről határoznak” – magyarázta.
A főigazgató hangsúlyozta: a magyar elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy „dolog és idő van.” Európának dolga van a jövőjével, és most van dolga vele – szögezte le, hozzátéve: ha Európa nem hozza meg a szükséges döntéseket időben, akkor mások fognak dönteni helyette, róla.
Schmidt Mária szavai szerint a magyar elnökség tudatosította, hogy Európa válaszút elé érkezett. Az európai elitnek változnia, változtatnia kell – jelentette ki.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: magyar sikerekről beszélni mindig öröm, az pedig különösen, hogy ez egyre gyakrabban megtörténik. Mint mondta, a magyar miniszterelnök békemissziója és Donald Trump választási győzelme után ma sokkal nagyobb reményünk van a fegyvernyugvásra, mint az elmúlt hónapokban bármikor. Ismertette: a magyar elnökség idején sikerült elérni, hogy Bulgária és Románia a schengeni övezet része legyen, de a Nyugat-Balkán európai integrációja is jelentősen közelebb került.
A magyar elnökség sikere az is, hogy három kormányközi konferenciát is szervezett – folytatta a főigazgató, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy „az unió baloldali levegője ellenére” sikerült „átverekedni” egy piacpárti versenyképességi paktumot is.
Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter az eseményen úgy fogalmazott: A következő órák és hetek meghatározóak lesznek Magyarország számára. Trump elnökségével a gazdaságpolitika origója el fog mozdulni.
Az Európai Unió beteg gazdaságát meg kell javítani – hangsúlyozta a tárcavezető.
Európában a valódi jobboldali európai alternatíva először a magyar elnökség idején mutatta meg magát – mondta Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere. Úgy fogalmazott: a rendszer megdöntéséhez egy rendszeren kívülről érkező, erős politikai impulzusra van szükség.
„A magyar elnökség a változás katalizátora lehetett, de az új erő, a változás ereje és eszköze a Patrióták lesz”– hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar elnökség felvillantotta a változás lehetőségét, elhintette a változás magvait. „Ha a törekvés sikerre vezet, akkor évtizedes távlatból visszatekintve ezt mondhatjuk majd a magyar uniós elnökség történelmi eredményének” – állapította meg.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság biztosa a konferencián Magyarország és az EU jövőjével kapcsolatos fontos kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak a saját érdekeit kívánja érvényesíteni, hanem a régió stabilitásának és fejlődésének előmozdítására is törekszik. A biztos továbbá részletesen beszélt a biztonsági helyzetek kezeléséről és a globális diplomáciai egyensúly megteremtéséről, amelyek az EU jövőbeli politikai irányvonalát formálják.
A világ bonyolult geopolitikai kihívásainak megfelelően egy új tárgyalási módszert kell alkalmaznunk, amely biztosítja a közép- és hosszú távú stabilitást – tette hozzá. „Fontos, hogy bármi történjék, mi mindig ragaszkodunk ahhoz, hogy a biztonság és a stabilitás mindenekfelett álljon és hogy a nemzetközi politikai küzdelmek során is megőrizzük az alapvető értékeinket” – hívta fel a figyelmet Várhelyi Olivér.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a külpolitika sikerének értékelte, hogy magyar kezdeményezés alapján alakult meg 2024-ben a Béke Barátai nevű ENSZ-országcsoport.
Rétvári Bence a Belügyminisztérium miniszterhelyettese elmondta: Mi, közép-európai államok mindig ki leszünk téve az európai nagyhatalmak packázásának, ha nem fogunk össze. Kitért rá, Orbán Viktor és Pintér Sándor sokat tett azért, hogy Románia irányába már nem kell határellenőrzésen átesni.
Az előadásokat követő Uniós szándékok, magyar sikerek című kerekasztal-beszélgetésen Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy szégyenletes politikai közeget teremtett az Európai Parlament a magyar miniszterelnök strasbourgi meghallgatásához. Egy dologról szólt ez az európai parlamenti vita; hogy hogyan lehet Magyarországot gyalázni – fejtette ki.
A beszélgetésen Nagy István agrárminiszter azt mondta: Megfogalmaztuk az EU számára azt a jövőképet, amelynek középpontjában a gazdák állnak. A beszélgetés moderátora Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója volt.
A következő Kihívások és válaszok című kerekasztal-beszélgetésen részt vett Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, illetve Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és moderátorként Fekete Rajmund, Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.
A beszélgetésen Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hangsúlyozta: A világ tizedik legjobb szakképző országa vagyunk.
Adjunk esélyt az Európai Uniónak, mert ez a mi otthonunk is. A patrióták révén már vannak barátaink Brüsszelben – fejtette ki Győri Enikő európai parlamenti képviselő a konferencia Patrióták Európáért című kerekasztal-beszélgetésen, amelyen részt vett még Anders Vistisen európai parlamenti képviselő, és Halkó Petra a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki egyben a beszélgetés moderátora is volt.
A konferencia utolsó EU Elnökség: a kulisszák mögött című kerekasztal-beszélgetésén részt vett Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, Bólya Boglárka az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri biztosa, Molnár Balázs, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének vezetője, illetve a beszélgetés moderátora Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója.
A konferencia Magyar Elnökség a mérlegen című zárszavában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli bürokraták ma projektként, biankócsekként tekintenek Európára, és a valóságtól elrugaszkodott elképzelések mentén akarják formálni a kontinens jövőjét.
A politikai igazgató beszédében hangsúlyozta: a magyar elnökség vezérlő elve az volt, hogy Európa nem egy projekt, nem valami tabula rasa, nem valami gyökértelen képződmény. Európa történelme és hagyatéka az, ami lényegileg európaivá tesz minket.
MTI/XXI. Század Intézet
