A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében.

Tisztelet a szembeszegülőknek

A beszélgetés házigazdája, Tallai Gábor (a Terror Háza Múzeum programigazgatója) kiemelte, hogy a meghívott vendégek tevékenyen részt vállaltak a 2006-os jogsértések felderítésében: Balog Zoltán 2006-ban fideszes országgyűlési képviselőként, illetve az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnökeként tette kötelességét az ártatlan áldozatok érdekében; míg Gulyás Gergely a Fidesz választmányának tagjaként annak az albizottságnak volt az elnöke, amely a 2002 és 2010 között elkövetett jogsértéseket vizsgálta ki, és amelynek eredményeképp a 2006-os túlkapások kapcsán három feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen. Balog Zoltán úgy vélekedett, hogy az államhatalommal szembeszegülő hivatalos politikusoknak – például Révész Máriusznak, Gaudi-Nagy Tamásnak és Morvai Krisztinának – jár a tisztelet, ám azoknak a civileknek különösen, akik mentelmi jog nélkül tették meg mindezt.

Gulyás Gergely azt emelte ki, hogy az október 22-éről 23-ára virradó éjjel jött ki az arról szóló rendőri határozat, amely a – még meg sem történt! – 23-i erőszakra utalva legitimálta a rendőri túlkapásokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy jogállamban legalább közokirat hamisítás miatt indult volna eljárás, ám még ez is elmaradt. Balog Zoltán akkoriban az emberi jogi bizottság elnökeként a jog minden eszközével igyekezett képviselni az igazságot, amelyben az olyan civilek, mint Ékes Ilona, Kormos Valéria és Siklósi Beatrix segítségére voltak, ám a balliberális parlamenti többség minden eszközzel megakadályozta az események valós feltárását. A 2006-os kormányzat a „fellázított csőcselék” narratívájába kapaszkodott végig, valamint a maroknyi szövetségesből adódóan még határozatképesség sem jöhetett létre egy, a valóságot lefedő jegyzőkönyv létrehozása terén – fejtette ki a püspök.

Jogállamiságunk igazi arca

Gulyás Gergely szerint a TV-székház gyenge védelme két dologra engedhet következtetni: a hozzá nem értés extrém fokára, vagy a szándékosságra. Kiemelte, hogy a kádári rendőrség brutalitása a különböző megmozdulások leverése során sehol nem volt 2006-hoz képest. Ezt tovább fokozta, hogy a fő felelősök (Bene László, Gergényi Péter) érdemi büntetést nem kaptak, ami által az egész jogállamisági intézményrendszerünk, az ügyészségtől a bíróságig elégtelenre vizsgázott. Ennek kapcsán Balog Zoltán megemlítette, hogy a hatalom az áldozatokat akarta tettesként feltüntetni és a tanúkat megfélemlítéssel elhallgattatni, ami miatt különösen értékelendő, hogy egy lefokozott rendőri vezető és egy kisrendőr (akiknek neve a mai napig nem nyilvános) megosztották a történteket, miszerint a vodkával leitatott, éheztetett, állati körülmények között tartott rendőröket arra hergelték, hogy a tüntetőket gumibotokkal üssék.

Gulyás Gergely azon véleményének is hangot adott, hogy a rendőrségtől nem is volt elvárható, hogy a színfalak mögötti belső jelentésekből kiindulva tisztességes eljárásra kerüljön sor, azonban az ügyészségtől igen, amelynek így komoly felelőssége van a történtekben. Az teljesen rendben van a miniszter szerint, hogy egy jogállamban nem lehet eljárás alá vonni a bírákat, azonban a testületen belül sem volt öntisztulási folyamat, ami felveti a „ki őrzi az őrzőket” kérdését. Az, hogy büntetlen előéletű, ártatlan nőket térdepeltettek meztelenül, vertek véresre és koholt vádak alapján vádolták meg őket csoportos elkövetéssel, még egy diktatúrának is a legsötétebb lapjaira való volna – mondta.

Nem, nem, soha

A püspök úgy vélekedett, hogy 2006 az újkori magyar állam mélypontja és bukása, éppen ezért van szükség az események megfelelő dokumentálására és tájékoztatásra arról, hogy van egy olyan politikai erő, amely bármikor megismételné ezt a terrort. „Ha nem vagyunk észnél és szívnél, bármikor újra megtörténhet” – hangsúlyozta. Gulyás Gergely szerint ezekben a brutális emberi jogsértésekben elévülhetetlenül bűnös Gyurcsány Ferenc, aki saját szavai szerint „lenyűgözően érezte magát a rendőrség szakszerű fellépése miatt”. Az egykori miniszterelnök nemcsak a múlt, hanem a jelen is, ráadásul sokan – köztük Karácsony Gergely – azon dolgoznak, hogy ő legyen a jövő is. Amíg politikai ambíciókat dédelgetnek a felelősök, addig ez nem lehet a múlt része.

Balog Zoltán a beszélgetés utolsó szakaszában kifejtette, hogy a jobboldali ellenzék Brüsszelben végzett fáradhatatlan munkája ellenére az unió ingerküszöbét nem ütötte át a 2006-os rendőrterror, ami egyébként illeszkedik abba az 1990-es évek óta megszilárduló kettős mércébe, miszerint kommunisták már nem jelentenek veszélyt, így a bűneikről is hallgatni kell, míg a nacionalistáknak már a vélt cselekedetei is folyamatos veszélyforrást jelentenek. Magyarországon azonban nem szabad olyan emberek kezébe adni a kormányzást, akik ezt tették velünk 2006-ban – zárta gondolatait.