A jogállamiság a demokratikus társadalmak alapelve. Azt mondja ki, hogy minden egyén, intézmény és szervezet a törvény oltalma alatt áll. Ez az oltalom kiterjed a magántulajdonhoz való jogra és az alkotmányban szavatolt szabadságjogokra is. A jogállamhoz a demokratikus államban független igazságszolgáltatásra és a bírói, illetve a politikai hatalom egyértelmű elválasztására van szükség. A gyakorlatban mindig nehéz elválasztani a bírói hatalmat a törvényhozóitól, de az biztos, hogy a politika és a jog közötti távolságon minden lehetséges eszközzel őrködni kell.

Az Európai Unió azonban sajnálatos módon egyfajta legalista ideológiát tett magáévá, amely kikezdi a politika és az igazságszolgáltatás megkülönböztetését. Fegyverként használja a jogállamiságot annak érdekében, hogy tagállamait olyan erkölcsi értékek átvételére kényszerítse, amelyek idegenek a kultúrájuktól.

A „legalista ideológia” fogalmát Judith Shklar politikai filozófus alkotta meg, s egy olyan irányzatot jelölt vele, amelyben az erkölcsös magatartást írott szabályok követésére redukálják. Nos, lényegében ilyen irányzat az a politikai ethosz, amelyet az Európai Unió képvisel a jogállamisággal kapcsolatban.

Az elmúlt évtizedek során az uniós bürokrácia a színfalak mögött olyan úgynevezett jogállamisági eszköztár összeeszkábálásán munkálkodott, amelyeknek célja „az alapvető értékek védelme”. Alapvető értékeken pedig az uniós oligarchia a legutolsó divat szerinti eszményeket érti, amelyeket a hagyomány-ellenes identitásharcosok tűztek zászlajukra. Az LMBTIQ-kultúrát és a hozzá kapcsolódó értékeket ma azok ellen az országok ellen vetik be, amelyeknek sehogyan sem fűlik a foguk a woke identitásharcosok által népszerűsített legújabb divathoz.

Az Európai Bizottság egyik alelnökének az a feladata, hogy az értékek fölött őrködjön, és tisztségének már a leírása is eléggé orwellien hangzik: „az értékekért és az átláthatóságért felelős”. Věra Jourová asszony, amikor a múlt hónapban a Bizottság útjára indította „az Európai Unió legelső stratégiáját a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, nem bináris, nemközi és queer (LGBTIQ) egyenlőségért”, kijelentette, hogy „Európa erről szól, és mi kiállunk érte”. Kijelentése értelmében Európa márpedig „arról szól”, amit ő mond, és ez nem képezheti vita tárgyát.

Ha esetleg valaki nem értené, hogyan működik a jogállamiság, mint fegyver az értékek ügyében vívott uniós kereszteshadjáratban, Jourová egy imperium magister hangján világította meg. Júliusban előadást tartott a jogállamról és figyelmeztetett rá, hogy ha valaki még nem vette volna az adást, „meg szeretném itt is ismételni: az európai jognak elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben, s az Európai Bíróság ítéletei minden nemzeti bíróságra nézve kötelező érvényűek.”

Frank Füredi teljes írása a Látószög blogon olvasható.