Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése az erőszakos holland zavargások, illetve a globális nyitási mozgalmak megjelenésével összefüggésben azt vizsgálja, hogy milyen újabb próbatétel előtt állnak az európai kormányok a járvány elleni küzdelem mostani szakaszában.
Politikai stabilitás: krízishelyzetben a legfontosabb
A 2008-as gazdasági világválság félrekezelése, a 2015-ös tömeges bevándorlási hullám begyűrűzése, a Brexit folyamatának elhúzódása, a spanyol belpolitikai válság eszkalálódása csak néhány olyan példa, amely komoly próbatétel elé állította Európa országait az elmúlt bő egy évtizedben és rávilágított arra, hogy a kontinens számos országa a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás hiányától szenved. E három terület szorosan összefügg egymással, hiszen politikai stabilitás nélkül nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni, átalakítani a gazdaság szerkezetét, míg a gazdasági fejlődés és stabilitás elengedhetetlen a stabil társadalomhoz.
Magyarország Európa egyik legstabilabb országa, nincsenek koalíciós válságok és egyéb olyan kormányzati feszültségek, melyek hátráltatnák a kiszámítható járvány elleni intézkedések meghozatalát.
Nincsen ilyen szerencsés helyzetben azonban több olyan uniós tagállam, amelyeket koalíciós kormányok vezetnek vagy politikai instabilitástól szenvednek, hiszen ezekben az országokban folyamatosan változnak a különféle korlátozó intézkedések, ami érthető módon a kormányukkal szembeni bizalmatlanságot váltott ki az állampolgárok részéről. Jó példa erre a négypárti koalíciós kormány vezette Szlovákia esete, ahol az elmúlt időszakban a belső kormányzati ellentétek miatt több alkalommal is egymásnak ellentmondó, hirtelen meghozott intézkedések jellemezték a koalíciós kormány járványkezelését.
A sok esetben bizonytalan járványkezelésnek köszönhetően az elmúlt időszakban több korlátozás ellenes mozgalom is alakult (pl. az Olaszországból indult Én kinyitok! mozgalom), amik mára a legtöbb európai nagyvárosra is átterjedtek. Ezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben a korlátozó intézkedések ellen irányuló demonstrációk is megszaporodtak, amik sok esetben zavargásokba is átcsaptak.
A legutóbbi erőszakos demonstrációra az ugyancsak négypárti koalíciós (már csak ügyvezető) kormány által irányított Hollandiában került sor, ahol azután kezdődött országos tüntetéshullám, hogy a holland kormány kijárási tilalom bevezetéséről döntött az éjszakai órákra.
A döntés hatására Amszterdam és Eindhoven mellett, több városban is tömegek vonultak az utcákra a korlátozás visszavonását követelve. A tüntetők egy csoportja Urk kisváros szabadtéri koronavírus-tesztközpontját is felgyújtották, míg a dél-hollandiai Steinben is összetűzésbe torkollott egy százfős illegális rendezvény feloszlatása. A tüntetéseken a jobboldali Szabadságpárt (PVV) tagjai is részt vettek, Geert Wilders pártelnök pedig nyilvánosan is a szabadságától való megfosztással vádolta meg a nemrég lemondott, jelenleg ügyvezető holland kormányt.
Korlátozás ellenes tüntetések voltak az elmúlt hetekben többek között Franciaországban, Olaszországban és Dániában is. Míg Párizsban a diákok vonultak az utcára az iskolák újranyitásáért, addig Koppenhágában jobb járványkezelést követelve tüntettek az emberek. Az eredetileg békés demonstráció végül itt is erőszakba torkollott, amikor tüntetők egy csoportja elégetett egy, a dán miniszterelnököt ábrázoló bábút. A komoly politikai instabilitástól szenvedő Olaszországban az iskolák mellett az éttermek újranyitását is követelték a tüntetők. Az országban az elmúlt héten a járványügyi intézkedések ellenére több étterem is kinyitott, aminek hatására több európai nagyvárosban is hasonló mozgalmak alakultak.
Hasonló a helyzet Ausztriában és az Egyesült Királyságban is. Bécsben a legutóbbi tüntetés során több ezren követelték az osztrák koalíciós kormány lemondását. A demonstráción Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi elnöke is részt vett, amit az osztrák rendőrség szerint egy baloldali csoport szervezett. Londonban szintén több százan tüntettek a szabadságuk védelméért és a szigorú járványellenes intézkedések ellen. A már több hónapja tartó, szigorú korlátozások egyre nagyobb feszültséget keltenek az emberekben a kormánnyal szemben, amit kihasználva Nigel Farage, a Reform UK (korábban Brexit Párt) elnöke, még 2020 novemberében lezárás ellenessé alakította át pártját.
Látható tehát, hogy az egyes európai országokban az emberek egyre nehezebben viselik a járvány miatt meghozott korlátozó intézkedéseket.
A koronavírus új mutációjának megjelenése miatt azonban a következő hetekben továbbra sem várható lazítás az intézkedések terén, ami további feszültséget szülhet az állampolgárok és a kormányok között, így további tüntetések várhatóak.
A sok esetben erőszakos demonstrációk szervezői és résztvevői között jellemzően ellenzéki politikusokat is felfedezhetünk, akik az emberek elégedetlenségét és frusztrációját kihasználva igyekeznek politikai hasznot kovácsolni a jelenlegi helyzetből. Jó példa erre a már említett Hollandia, vagy Ausztria esete, de ide sorolhatjuk Szlovákiát is, ahol a novemberben zajló lezárás és kormányellenes tüntetésen több ellenzéki politikus, köztük a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS), illetve a Szlovákia Kommunista Párt (KSS) képviselői is beszédet mondtak.
Továbbra is a vakcina az egyetlen megoldás
A koronavírus-járvány szerte Európában komoly próba elé állította a kormányokat. Nagy szerepe volt a járvány kezelésében az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek és a szigorú járványügyi szabályok bevezetésének, ami jelentősen csökkenteni tudta a vírus által okozott károkat.
A jelenlegi helyzet megoldása azonban egyértelműen a koronavírus elleni vakcinákban rejlik, aminek beszerzése – leginkább az Európai Unióban – azonban a vártnál jóval lassabban zajlik.
Ennek köszönhetően mára mindenki számára világossá vált, hogy az Európai Unió működésképtelen intézményrendszere a vakcinabeszerzések kapcsán is csődöt mondott. Mindez újfent bizonyította, hogy az EU érdekérvényesítő képessége nagyon gyenge más fejlett államokhoz képest.
Magyarország az emberek védelme érdekében, látván a brüsszeli vakcinabeszerzés körüli bizonytalanságokat, nemzeti hatáskörben igyekszik beszerezni a szükséges számú vakcinát.
Szijjártó Péter múlt pénteken jelentette be, hogy egymillió ember oltásához elegendő mennyiségű vakcina érkezik három ütemben – háromszor harminc nap alatt – Magyarországra. Ez kétmillió adag oltóanyagot jelent, hiszen a korábban engedélyezettekhez hasonlóan az orosz védőoltásból is két oltás szükséges. Emellett további vakcinabeszerzésekről tárgyal még a magyar kormány.
Ugyancsak a politikai stabilitás előnyét mutatja, hogy Magyarország oltási programja rendkívül hatékony, az ellenzék állításaival szemben uniós összehasonlításban hazánk a leggyorsabban oltó tagállamok között foglal helyet. Olyan gazdag országokat előztünk meg az oltási program első heteiben, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Több nyugati országban is komoly gondok voltak kezdetben az oltási programmal, a politikai instabilitástól szenvedő Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani.
A számok azt mutatják, hogy ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor mára lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben.
Mindez tovább növeli a társadalmi feszültséget, amely egyre több országban tiltakozások és zavargások formájában jelenik meg. Magyarországon jelenleg eddig ennek nincsenek jelei, hiszen a kormány november óta változatlan szabályozások mellett igyekszik megfékezni a járvány terjedését, ami a számok alapján sikeresnek mondható.
Bár a társadalmi nyomás hazánkban is egyre erősebb a korlátozások enyhítését illetően, azok esetleges feloldása könnyen egy harmadik hullám berobbanását eredményezheti, ami hosszútávon újabb komoly egészségügyi és gazdasági krízishelyzetet teremtene. Ebben a helyzetben csak azok a kormányok tudnak kitartani az ésszerű és a szakemberek által javasolt korlátozások mellett, amelyek nagy társadalmi támogatottsággal rendelkeznek és biztosítani tudják a politikai stabilitást. Magyarország ezen országok között van, így várhatóan nálunk nem kerül sor a Hollandiában látott zavargásokra.
A magyarországi baloldal ugyanakkor továbbra is mindent megtesz a társadalmi feszültségek kiélezéséhez.
Miután a koronavírus megjelenése óta minden eszközzel támadják a járvány elleni intézkedéseket, idén januárban pedig az oltásellenességre rájátszva a vakcinákat támadták, ezúttal a korlátozások feloldását követő hangok felerősítésében látnak politikai haszonszerzési lehetőséget az ellenzéki politikusok.
Deák Dániel – Matyi Tamás
