Míg a magyar jobboldal az elmúlt tizenkét évben egymás után négy alkalommal szerzett alkotmányozó többséget eredményező felhatalmazást össznemzeti programja megvalósításához, addig a magyarországi baloldal ciklusról-ciklusra mindjobban integrálódott a globális-progresszív hálózatokba, egyre rosszabb választási eredményeket produkálva. Ezek a körök a transzatlanti, sőt kifejezetten amerikai kormányzati és nemkormányzati csatornákon keresztül, a pénzügyi, politikai és hírszerzési eszközöket egyaránt mozgósítva tizenkét év alatt teljesen magukba olvasztották a hazai baloldalt. Egyes pártok (Jobbik, LMP, MSZP) fokozatosan estek áldozatul e bekebelezésnek, mások szíves-örömest olvadtak be, hiszen alapító céljuk eleve ez volt (Demokratikus Koalíció, Momentum), ám olyanok is akadtak, amelyek kifejezetten e folyamat végrehajtására szerveződtek (Együtt, Párbeszéd). A 2022-es nagy lelepleződés a projekt végpontjára derített fényt.

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának nagyelemzése a napjainkban „dollárbaloldalnak” nevezett ellenzéki csoportosulás tizenkét évre visszanyúló, főképp amerikai összeköttetéseiről, atlantista frontorganizációiról és hazai lobbistáiról szól.

Hálózati csomópontok

Amint nemrégiben kiderült, a 2022-es országgyűlési választásokra a magyarországi baloldalt, pontosabban annak háttérszervezeteit egy amerikai nemkormányzati szervezet látta el nem kevesebb, mint hárommilliárd forintnyi dotációval. A hazai pártfinanszírozási törvény nyílt megkerülésével végrehajtott fedett akció közvetlen célja minden bizonnyal az volt, hogy a 2022. áprilisi választásokra feltőkésítse a magyarországi baloldal mögöttes, jórészt Bajnai Gordonhoz kötődő háttérstruktúráit, fele-fele arányban direkten, illetve az előválasztáson győztes jelölt civilnek álcázott szervezetén keresztül. A távolabbi cél azonban mintha az lett volna, hogy a globális-progresszív érdekkörök hazai kapcsolatait megerősítsék és az ellenzéki frakciókon belül egyeseket favorizáljanak.

Összefoglalva arról van szó, hogy az Amerikai Egyesült Államokban közvetlenül a választások előtt alapított Action for Democracy (A4D) nevű szervezet, amelyet Karácsony Gergely várospolitikai főtanácsadója, egyben Bajnai Gordon korábbi tanácsadója, Korányi Dávid vezet, 1,8 milliárd forintot utalt át a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), amely a pénz nagy részét, mintegy 1,4 milliárd forintot továbbadott a Bajnai-közeli érdekeltségbe tartozó DatAdatnak. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé terjesztett szakszolgálati jelentés arra jutott, hogy ez a cégcsoport emellett közvetlenül is kapott közel 148 milliót az amerikai székhelyű NGO-tól, sőt arra is fény derült, hogy az A4D szintén közvetlen finanszírozással támogatta, mégpedig egymilliárd forinttal, az Oraculum 2020 nevű céget, amely a szocialista-közeli Ezalényeg.hu működtetőjeként ismert, ám ez utóbbi az összeg felét szintén továbbadta a DatAdatnak. Mindez azt jelenti, hogy a Márki-Zay részéről véletlenül (?) bevallott 1,8 milliárdon felül még 1,2 milliárdot juttattak a tengerentúlról a magyarországi baloldalnak, egészen pontosan annak Demokratikus Koalíció- és Bajnai-közeli digitális technológusainak és kampányszerveinek.

Igazán érdekes a Nemzeti Információs Központ (NIK) imént idézett, első időszakos beszámolójához csatolt átirat, vagyis kísérő összefoglaló is, amelyben az áll, hogy „egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az Action for Democracy, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között”. A polgári titkosszolgálat az USA Kongresszusa által alapított és finanszírozott National Endowment for Democracy (NED) szervezetet nevesítette, amely valóban a CIA „polgári tagozataként” ismert fedőszervezet. Számos tény pedig arra utal, hogy a szolgálati nyelvezeten „legendának” nevezett kerettörténet, egyszerűbben szólva fedősztori, mely szerint amerikás magyarok rakták össze mikroadományaikból a 3 milliárdot, megmosolyogtató. De kérdéses az is, hogy miként lehetséges, hogy a NIK-jelentés szerint „az Action for Democracy 2022. február 24-én megkezdte működését és […] az első utalást már március 1-jén teljesítették”.

Még ennél is érdekesebb, hogy ki volt az a kulcsszereplő, aki a kétezres évek posztkommunista politikai hálózatából indult (Fiatal Baloldal, MSZP Balegyenes Munkacsoport és Magyar Progresszív Társaság Platform), aztán startot vett a második Gyurcsány-kormány alatt (Tabajdi Csaba európai parlamenti asszisztenseként, 2009-ben az MSZP EP-listáján a tizenhatodikként), végül közvetlenül Bajnai mellett folytatta annak kormányfősége idején, mint kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkár, sőt afféle „valóságos belső titkos tanácsos”, de 2010 után is mellette maradt, mint egyetemi kutatótársa, aztán pedig Haza és Haladás nevű lobbiszervezetének társalapítója. A 2010-es években különféle atlantista-globalista nemzetközi szervezetekben tűnt fel (Aspen Institute, Atlantic Council, European Council on Foreign Relations, Magyarországi Európa Társaság), 2018-tól az ENSZ fenntartható-energiaügyi tanácsadója, 2019-től pedig Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója lett. A 2020-as évek elején New Yorkba tette át székhelyét: rögvest a GLOBSEC stratégiai tanácsadója lett, majd 2022 elején megalapította az Action for Democracyt.

Az A4D tanácsadó testületét alkotó személyek kapcsolati hálóit részletesen áttekintő Schiffer András kiválóan megfogalmazta, hogy „az Action for Democracyt fémjelző személyek kapcsolódásai mentén kirajzolódó pókháló sűrűsödési pontjaiban a három think tanken [Atlantic Council, Council on Foreign Relations, European Council on Foreign Relations] kívül megpillanthatjuk még a demokrata adminisztrációk fehér házi, külügyi, hírszerzési apparátusait […], a Johns Hopkins Egyetemet, a German Marshall Fundot, a bevallottan a soft power eszközeként életre hívott National Endowment for Democracyt, a Center for American Progresst, a […] Lehmann Brotherst, a Wall Street urait, de a Big Tech és a Big Pharma egyes szereplőit is. Az Action for Democracy szereplői között feltűnően sokan mutatnak érdeklődést – a biztonságpolitika mellett – az energetika iránt.” Milyen érdekes, hogy az itt megemlített kapcsolódási pontok mindegyike jellemző Korányira is: atlantista elköteleződés, energetikai érdeklődés, progresszív felfogás, mély integráció a globalista szervezetekbe. Ezen a szinten már nincsenek véletlenek.

Integráció a globális-progresszív hálózatokba (2010–2022)  

Bő évtizede tart a magyarországi ellenzék beintegrálása a globális-progresszív hálózatokba. Mindez azonban nem ment különösebb nehézségek árán, hiszen a hazai baloldal – mint pártszervezet, politikai gondolkodásmód és személyi állomány – túlnyomó része történelmileg jó évszázada nemzetközi orientációjú és a rendszerváltoztatást követő évtizedekben is így folytatta működését. Mégis jellemzőnek kell tekintetünk, hogy előbb az LMP-t sikerült kettéhasítani, majd a maradékát szépen lassan eljelentékteleníteni; aztán a Jobbik vált szélsőjobboldaliból „szociálisan érzékeny nemzeti néppárttá”, végül a baloldali összefogás jobboldali (?) tagozatává és 2022-től kezdve – a Horn Gyula idején még kétharmados erőt képviselő mostani MSZP-vel egyetemben – szóra sem érdemes közéleti tényezővé. Eközben a küldetését teljesítő Párbeszédet egyszerűen kifutó modellként kivezetik a belpolitikai piacról, és a magyarországi baloldalon belül rövidesen restaurálják az egykori balliberális (verseny)szövetséget, mégpedig a DK–Momentum-tandem képében. Erre utal Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzőjének megállapítása, miszerint már most kijelenthető, hogy „az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létre fog jönni egy konfliktusokkal terhelt, instabil szövetség a DK és a Momentum között, ami igyekszik majd a kis pártok bekebelezni.”

A globális-progresszív hálózatok magyarországi kiterjesztése és általa a hazai baloldali ellenzék maradéktalan bekebelezése az első, 2010-es kétharmados választási vereség után azonnal megindult, majd minden újabb Fidesz–KDNP-ciklus alatt előrehaladt. A módszer mindig ugyanaz volt: amerikai ösztöndíjak, Soros-támogatás, a Bajnai-féle háttérszervezetek térnyerése, mozgalomalapítás, a baloldali pártok átrendezése, végül összeterelésük. Mégis: a 2014-es, a 2018-as és a 2022-es kétharmados parlamenti felhatalmazással végződő jobboldali választási győzelmeket nem tudták megakadályozni, az összefogás jelszava alatt sorra-rendre vereséget szenvedtek. Ezenközben előbb az LMP, majd az MSZP morzsolódott föl választásról-választásra, a Jobbik identitást cserélt, a Párbeszéd pedig mint afféle káderpárt a globális-progresszív szándék hajtókarjaként működött. Végül a 2022-es történelmi vereség végeredményét profiltisztásra fölhasználva csak a DK-t és a Momentumot hagyják a pályán, amelyek eleve progresszív pártprojektként, illetve globalista projektpártként jöttek létre.

A Bajnai-terv (2010–2014)

A magyarországi baloldalnak a globális-progresszív érdekkörökhöz való kiszervezése, valamint hálózatukba történő hézagmentes beillesztése nem volt zöldmezős beruházás, hiszen a 2010 utáni kiindulási helyzet adott volt: a nemzetközi-neoliberális kurzust végrehajtó MSZP–SZDSZ-koalíció romjai, benne a viszonylag intaktul megmaradt posztkommunista pártokkal (DK, MSZP) és liberális struktúrákkal (kozmopolita-urbánus értelmiség, Soroshoz köthető NGO-k, CEU). Ez volt a bázis, amelyen 2011–12-ben megkezdődött az építkezés. Amint Bajnai egykori üzletfele, Gansperger Gyula emlékezetes módon elárulta: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött külföldi erők és finanszírozók állnak. […] kik ezek az erők? Ugye egyik része a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon”.

A hazai komprádorelit főképviselője, az amerikai kapcsolat kiépítője és a hazai balliberális körökkel való összekötője minden bizonnyal Bajnai Gordon volt, aki mellett kezdettől fogva feltűnt Korányi Dávid. 2010–11-ben „egyetemi ösztöndíj” cím alatt együtt építették az amerikai lábat, majd 2012–14-ben közösen dolgoztak a Haza és Haladás Egyesületben, vagyis az Együtt-projekt háttérszervezetében. Nézzük ezt részletesebben!

Bajnai elmondása szerint „már 2010 előtt résztvevője voltam annak a haladó középpártokat tömörítő világméretű kezdeményezésnek, amelynek a Center for American Progress [CAP] a szervezője” (Heti Válasz, 2013. december 5. kiemelés tőlem). Korányi 2009 őszén kísérte Bajnait New Yorkba, ahol mindketten részt vettek az ENSZ Közgyűlés vitáján, a frissen hivatalba lépett kormányfő találkozott Soros Györggyel, Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövettel, valamint a JP Morgan elnök-vezérigazgatójával. A 2010-es vereség után a German Marshall Fund ösztöndíjával hosszabb időre visszatértek Amerikába: 2011-ben mindketten helyet kaptak a John Hopkins Egyetemen működő Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézetében (SAIS), annak is Transzatlanti Kapcsolatok Központjában. Utóbbi valódi fészke a szóban forgó hálózatoknak: a Központ igazgatója ekkortájt Simonyi András, egykori washingtoni nagykövet, Bajnai miniszterelnöki tanácsadója volt, a valódi irányítást pedig a Clinton-kormány külügyminisztériumának egykor európai ügyekért felelő vezetője, Daniel Hamilton látta el. A Központ munkatársa volt Charles Gati és Francis Fukuyama, akik egy évtized múlva az A4D tanácsadó testületében is helyet kapnak.

Az amerikai építkezés mellett a magyarországi bázist is megteremtették: 2010 decemberében jött létre a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány). Az alapító Bajnai, kurátorok: két egykori kabinetfőnöke, Hegedüs Dóra és Szigetvári Viktor, illetve a kancellária volt államtitkára, Tordai Csaba, a felügyelőbizottságában ült kormányának pénzügyminisztere, Oszkó Péter és külügyminisztere, Balázs Péter. A szervezet legnagyobb adományozója a Soros György által életre hívott és finanszírozott Center for American Progress volt, amelytől 2011–12-es támogatásának felét, százmillió forintot kapott, 2013-ban pedig még egyszer ugyanennyit. További nemzetközi donorai közé tartozott a német Bertelsmann Alapítvány, valamint a francia „progresszív liberális” Terra Nova és a londoni „nemzetközi progresszív” Policy Network – azaz a globális-progresszív hálózatok maguk.

Az Alapítvány önmeghatározása szerint „a jó kormányzás magyarországi térnyerésére kíván koncentrálni, pártpolitikai tevékenységet nem végez”; utóbbi feladatra 2012-ben külön létrehozták a Haza és Haladás Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület), melynek tagsága átfedésben volt az Alapítvánnyal, de túl is nyúlt rajta. Sajátos lobbiszervezetként, Bajnai politikai hátországaként működött, az alapítók névsora felért egy erődemonstrációval: az Alapítványból is ismert személyeken (Bajnai, Balázs, Oszkó, Szigetvári) túl tagságot vállalt benne Bárándy Péter volt igazságügyminiszter, Falus Ferenc volt tisztifőorvos, Felcsuti Péter volt Bankszövetség-elnök, Gyurkovics Tamás, a Gyurcsány-beszédek egykori írója, aztán Korányi Dávid, valamint Bitó László és Haris Éva. Az Egyesület már a következő évben, 2013-ban 440 millió forintos támogatást kapott, melynek egy része – a szervezet elnöke, Szigetvári Viktor bevallása szerint – Sorostól érkezett.

A 2012-től kétfejűvé váló, hiszen Alapítvány–Egyesület formában működtetett Bajnai-terv végső célja az volt, hogy a 2014-es választások előtt egyfelől továbbszőjék köré a 2009–10-ből ismert szakértő-technokrata mitológiát, másfelől biztosítsák mögötte a balliberális oldal Nagy Neveinek támogatását. Bár a megmérettetésig fennmaradó másfél-két évben számtalanszor elhangzott, hogy a Haza és Haladás-csoport nem fog párttá alakulni, pláne nem a már létező baloldali pártok (DK, LMP, MSZP) versenytársává válni, már 2012. október 23-án meghirdették az Együtt 2014 nevű választói mozgalmat, amely az Egyesület mellett a Juhász Péter-féle Millát és a Kónya Péter-vezette Magyar Szolidaritás Mozgalmat tömörítette. Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila jó érzékkel kezdettől fogva távolságtartó maradt a kezdeményezéssel szemben; melynek tagadhatatlanul az volt a célja, hogy átrendezze az ellenzéki térfelet: először „széles összefogással” megalkotni a „politikai közepet”, amint maga Bajnai nyilatkozta (Népszabadság, 2012. október 26.), azután ennek bázisán az LMP, sőt a DK bevonásával kisebbségbe szorítani az MSZP-t, így bírni rá végül a szocialistákat Bajnai miniszterelnök-jelöltségének elfogadására.

Bajnai 2012–13-as mozgása meg is tette a hatását: a választási mozgalom alakulásán rész vett az LMP-ből Dorosz Dávid és Scheiring Gábor, a DK-ból pedig Ficsor Ádám – előbbiek hamarosan a Párbeszédbe igazolnak át, utóbbi a DatAdat vezetésében tűnik majd fel. 2012 novemberében az LMP kongresszusán még győzött a Schiffer-szárny, amely kimondta, hogy a zöldpárt nem köt választási szövetséget Bajnaiékkal, mire a frakcióvezető, Jávor Benedek és két helyettese, Karácsony Gergely, valamint Szabó Tímea lemondott tisztségéről, majd párton belüli platformot alapítottak Párbeszéd Magyarországért néven. 2013 elején Bajnai évértékelőjében önmagát az ellenzék elsőszámú vezetőjeként mutatta be, az LMP viszont megerősítette korábbi, együtt-nem-működési határozatát, erre a nevezett renegátok Párbeszéd Magyarország (PM) névvel pártot alapítottak s rögtön tárgyalásba is kezdtek Bajnaival a választáson való közösen indulásukról. Így 2013 márciusában létrejött az Együtt – a Korszakváltók Pártja, meg az Együtt–PM-pártszövetség. Mint tudjuk, egy évvel később az MSZP-vezette Összefogás, Mesterházyval az élén, vereséget szenvedett, az LMP-frakció megfogyatkozott, a DK, az Együtt, a PM és a Liberálisok pedig összesen 9 mandátummal képviseltették magukat a parlamentben.

Felépíteni Karácsonyt (2017–2021)

Míg a választási vereség után Bajnai pártja éléről, sőt az országból is távozott és a francia Meridiam-csoport ügyvezető igazgatója lett, addig Korányi alámerült az amerikai globális-progresszív hálózatokban. 2012 és 2016 között a washingtoni székhelyű Atlantic Council Eurázsia Központjának igazgatóhelyettese, illetve Energy Futures Initiative programjának igazgatója volt, mégpedig „speciálisan a Kelet-Mediterráneumra és az EU–orosz energetikai kapcsolatokra fókuszálva”, aztán 2016 vége és 2018 eleje között az energiadiplomáciai részleget vezette, előbbi feladatait kiegészítve a globális klímakérdésekkel és az Egyesült Államok klíma- és energiastratégiáival, magyarként. Ezt követően, egészen máig, az energiadiplomácia és a Globális Energia Központ senior munkatársaként jegyzik.

Az Atlantic Council honlapján az olvasható róla, hogy tagja a European Council on Foreign Relationsnek és a Hungarian Europe Societynek. Előbbi az amerikai Council on Foreign Relations híres-neves globalista szervezet európai leágazása, olyan tagokkal, mint Soros György Alexander nevű fia és európai lobbistája, Gerald Knaus; magyar tagjai között megtaláljuk az előzőekben már előkerült legfontosabb személyeket: Bajnait, Ficsort és Szigetvárit, valamint Dessewffy Tibort, a Gyurcsány mögé annak idején agytrösztöt (Demos Magyarország Alapítvány) szervező szociológust, aki manapság éppen a Ficsor–Szigetvári-féle DatAdat portfóliójába vágó egyetemi kutatást végez. Utóbbi, azaz a Magyarországi Európa Társaság brüsszeli–budapesti lobbiszervezetként feladatának tartja, hogy „az egységesülő Európa eszméjét támogassa és a közös európai értékrendet képviselje”, így nem lepődünk meg, ha személyi állománya az SZDSZ holdudvarát és Bajnai-köreit tömöríti. De azon sem, hogy anyagi támogatását a már szintén jólismert globális-progresszív hálózatoktól kapja: German Marshall Fund, Friedrich Neumann Stiftung, Open Society Institute.

Korányi a későbbiek során a hierarchiában feljebb is lépett: 2020 májusa óta a pozsonyi székhelyű globális think tank, a GLOBSEC stratégiai tanácsadója, akit az NGO alapító-elnöke, Róbert Vass azzal üdvözölt a fedélzeten, hogy ő „lesz az első főmunkatársunk New Yorkban, ami erőteljes jelenlétet biztosít számunkra az Egyesült Államokban […] magyar állampolgárként közép-európai ember, lenyűgöző nemzetközi tapasztalatokkal, globális kapcsolatokkal és kitekintéssel. Stratégiai hozzáállása és a politikai döntéshozatal számos területén eddig tanácsadóként megszerzett tapasztalata segíteni fogják a GLOBSEC-et nemzetközi hatásának bővítéséhez és külpolitikai, valamint energetikai kérdésekkel kapcsolatos globális napirendünk kiterjesztéséhez”. Korányi emellett, ahogy annak idején Bajnai a brit–francia cégvilágban, szintén kiépített üzleti ágat: 2017-ben a Google Digital News Initiative támogatását igénybe vevő startupot alapított News Gamer néven. Vállalkozásáról azt mondta, hogy „interaktív storytelling software platform, ami harcol a populizmussal és segíti a tényalapú újságírást”.

Itthon eközben folytatódott a globális-progresszív térnyerés: az LMP-ből 2016-ban távozó Schiffer helyére a társelnöki székbe Hadházy Ákos került, a másik társelnök Szél Bernadett maradt, akik 2018 után mindketten a Momentum háza táján tűnnek majd föl; a Párbeszéd Magyarországért mikropárt ezúttal az MSZP-vel kötött választási szövetséget, és 2017 őszén sikerült is társelnöke, a zuglói polgármester, Karácsony Gergely javára kiütnie a miniszterelnök-jelölti nyeregből a szocialisták szegedi erős emberét, Botka Lászlót. Bár, amint Karácsony a sajátjai előtt menet közben fogalmazott, „a faszért hagytam magam rábeszélni erre a miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem. Annyi hatása volt, hogy a PM felment nulla százalékról egyre […] Ráadásul nekem van egy fő állásom, ami önmagában egy kibaszott politikai stressz”. Az eredmény újabb vereség lett, de ezúttal az eddig már leamortizálódott ellenzéki pártok (Jobbik, LMP, MSZP) fölébe nőtt a DK és egyelőre parlamenten kívüli erőként felfutott a Momentum. Az Együtt megszűnt, a Párbeszéd viszont, amely sem 2014-ben, sem 2018-ban nem indult önállóan a választáson, most már frakcióhoz jutott (ezt a bravúrt 2022-ben újra megismételte).

A Bajnai–Korányi-páros 2018–19-ben került elő ismét, úgy mint a DatAdat – melynek ügyvezetését régi kádere, Szigetvári Viktor és kormányának egykori titokminisztere, Ficsor Ádám látja el – mögötti felettes én, valamint az új főpolgármester főtanácsadója. Egy idő után aztán látványosan Korányi vette át a stafétát, főleg miután a Városháza-botrány miatt Bajnai dekonspirálódott és majd csak a választások tisztaságán őrködő 20k22 kezdeményezés melletti felhívással aktivizálta magát – de ne szaladjunk ennyire elődje! Álljunk meg ott, hogy mint láttuk, a Bajnai-terv 2013-ban kettészakította az LMP-t, 2017-ban pedig Botka László miniszterelnök-jelöltségét sikerült megakadályozni Karácsony Gergely indításával, és bár Karácsony akkor vereséget szenvedett, 2019-ben mögötte koncentrálódott az addigra már összeállt hazai globális-progresszív kör. Előbb előválasztást tartottak, majd a DatAdat digitális tudását bevetve a 2019-es önkormányzati választáson győzelmet arattak, végül a főpolgármester mellé párbeszédesekből (Dorosz Dávid, Jávor Benedek) álló közeget képeztek, Korányit pedig megtették várospolitikai főtanácsadónak.

A folyamatban lévő nemzetközi stratégiát jól szemlélteti, hogy Korányi vezetésével jött létre budapesti kezdeményezésére a Visegrádi Négyek ellenzéki főpolgármestereit tömörítő Szabad Városok Szövetsége (a budapestihez hasonlóan a varsói főpolgármester pályaívét is úgy tervezték meg, hogy a főváros után az ország vezetését is elhódítsa az uralkodó jobboldaltól). Szintén ide tartozik, hogy Korányi a Bajnai-kormány külügyminiszterével, a CEU-oktatójával, a Haza és Haladás-projektből már ismert Balázs Péterrel közösen alapította a Budapesti Városdiplomáciai Akadémiát, amit a német szociáldemokraták pártalapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung társfinanszírozott. A Karácsony–Korányi-duó legszebb éveiben, azaz 2019 és 2021 között Budapestet a magyarországi baloldal országos hídfőállásának és a globális-progresszív hálózatok hazai támaszpontjának tekintették. Ennek a része volt a Budapest Fórum és a Budapest Global kezdeményezés, előbbi a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézet, utóbbi többek között a Centrál Média Csoport, a Graphisoft és a Wallis partnerségével.

A 2017-es miniszterelnök-jelöltcserétől egészen a 2021-es országos előválasztási visszalépéséig Karácsonyt volt a magyarországi baloldal – s rajta keresztül a globális-progresszív hálózatok – favoritja, akit a külföldi sajtóban is úgy forgalmaztak, mint aki Budapesten megverte a Fideszt és következő lépésként Orbánt fogja legyőzi. Karácsony mellé 99 Mozgalom néven 2021 májusában lobbicsoportot szerveztek, melynek feladata a főpolgármester miniszterelnök-jelöltsége mögötti támogatás biztosítása lett volna, először a baloldali előválasztáson, majd az országos megmérettetésen. Mindez „kísértetiesen hasonlít arra, amikor Bajnai Gordont amerikai hátszéllel akarták felépíteni a 2014-es választásra” – írta ekkortájt a Magyar Nemzet (2021. július 8). Ez kétszeresen is igaz, hiszen egyfelől a hamar hamvába haló mozgalmat a Párbeszéd irodájából szervezték, másfelől Márki-Zay elmondása szerint előválasztási riválisa félmilliárdot költött hirdetésekre a Facebookon (a sajtó szerint ebből kb. 300 millió igazolható is). A Magyar Nemzet az előbbiekre vonatkozó információkat még azzal toldja meg, hogy „a főpolgármester ernyőszervezete egy ideig szerepelt az Action for Democracy támogatotti listáján”.

Antidemokratikus akció 2022-ben

A globális-progresszív hálózatokkal való kapcsolattartásban Bajnait váltó Korányi 2021-ben feltűnően aktivizálta magát: Karácsony Gergely főpolgármester színe előtt feleségül vette Mihalik Enikő modellt, majd kiköltözött nejéhez az Egyesült Államokba és várospolitikai főtanácsadói munkáját is New Yorkból látta el, aztán 2022 elején megalapította az Action for Democracyt, melynek ügyvezetője lett. A szervezet tanácsadó testületében a már eddig emlegetettek (Francis Fukuyama, Charles Gati) mellett olyan progresszív demokraták kaptak helyet, mint Anne Applebaum, Timothy Garton Ash és Kati Marton, de tag az 1999-es jugoszláviai bombázás európai NATO-főparancsnoka, Wesley Clark tábornok is.

Az Action for Democracy – vezetője által sem leplezett – feladata az volt, hogy „nemzetközi szövetséget” alakítson ki, mégpedig nyíltan a magyarországi választások kimenetelének befolyásolása érdekében. Más szavakkal kifejezve, „a szervezet azért jött létre, hogy cselekedni tudjon a »csatatérállamokban« […] A demokratikus erőket próbáljuk erősíteni a »csatatérállamok«, köztük Magyarország választásain”. Az idézetek kivétel nélkül Korányi Dávidnak abból a Népszava-interjújából származnak, amelyet két héttel a választások előtt adott. Az A4D eszközei közé tartozott – Korányi saját elmondása szerint – a Magyar Tavasz-kampány, amellyel a nyugati diaszpórában élő magyarokat igyekeztek az ellenzékre való szavazásra rávenni, a Nyomtass te is! kezdeményezés támogatása, valamint a választás tisztaságának felügyelete.

A magyarországi baloldal mögé 2021–22-ben Korányi hozta az amerikai kapcsolatokat az A4D-n keresztül. A NIK prezentációjában mindenkit megtalálunk, aki az Egyesült Államok progresszív demokrata köreiben számít, őket nem más, mint Korányi Dávid személye köti össze, vagy közvetlen A4D-tagságuk révén, vagy az Atlantic Councilban viselt hivataluk folytán, esetleg a GLOBSEC-en keresztül, és akkor az egyes személyek és az általuk képviselt globális-progresszív szervezetek partnerkapcsolatainak leágazásait (Demokrata Párt, German Marsall Fund, NED) még szemügyre sem vettük. Az egyik értékes kapcsolat bizonyára onnan származott, hogy a Korányi-vezette A4D alelnöke Chris Maroshegyi, aki életrajza szerint több különös megbízatás (UNESCO Irak-iroda, Rothschild-csoport közkapcsolati alelnök, Concordia Summit P3 Intelligence divízió) után 2014 és 2020 között a Clinton-adminisztráció egykori külügyminisztere által birtokolt Albright Stonebridge Group munkatársa, sőt Magyarországgal kapcsolatos jelentéstevője volt (közvetlenül együtt dolgozva az ukrajnai fókuszú Victoria Nulanddal), de összefüggésben hozták Márki-Zay és az amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltán 2019 májusi amerikai útjával is. Maroshegyi manapság a Facebookot is tulajdonló Meta stratégia-alkotója.

Ám Bajnai árnyéka sem vetült túlságosan messze: a leszűkebb környezete által vezetett DatAdat évek óta mindenhol feltűnik mint digitális adatgazda, ahol a magyarországi baloldal progresszív globalista frakciója pozíciókat szerez – amint azt a Magyar Nemzet tényfeltáró cikksorozatában megírta. Kezdve a Gulyás Márton-féle Humán Platform on-line hátterével, folytatva a 2019-es budapesti előválasztással és a Karácsony-kampánnyal, majd a 2021 őszi országos ellenzéki előválasztással, egészen a 2022-es választásra való felkészülésig bezárólag. A NIK prezentációjának hálózatelemzéséből kiderül, hogy a DatAdat-csoport, az A4D-támogatások tulajdonképpeni fő kedvezményezettje, egy olyan széleskörű céges és személyi hálózat mozgatója, ami a 2022-es választások idején – tranzakciókon, korábbi és jelenlegi kapcsolatrendszereken, illetve leányvállalatokon és azok tulajdonosain keresztül – a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok fő kádereitől egészen az amerikai Demokrata Párt elitjéig ért.

A választáshoz közeledve a különböző globális-progresszív frakciók közül az eurokrata szárny Gyurcsány Ferenc feleségét, az Európai Parlament alelnökét, Dobrev Klárát támogatta, a transzatlanti kör pedig Karácsonyra tett. A budapesti után az újabb, ezúttal országos – és szintén a DatAdat által adatolt – baloldali előválasztáson is Karácsony mellett szólt minden, az első forduló eredménye mégis az lett, hogy Dobrev az első, Karácsony a második és Márki-Zay Péter MMM-elnök a harmadik, akinek a javára végül nagy meglepetésre Karácsony visszalépett. A politikai sorsát a 2018-as választás óta Karácsonyhoz kötő, egyébként is a sír szélén tántorgó MSZP ezzel a verembe zuhant, a Jobbik elnöke a versenyben csúfosan megbukott, az LMP jelöltet sem állított, a szintén leszereplő, de szemfüles Momentum viszont azonnal Márki-Zay mellé állt. Aki a második fordulót aztán meg is nyerte. A 2021. októberi Karácsony–Márki-Zay-váltás zökkenőmentesen zajlott – ehhez hozzájárult, amit maga Márki-Zay Péter vallott be később, hogy „nem én döntöttem a napi kampánykérdésekben, hanem már sok kampányt levezető magyar és amerikai kampányszakértők, akiket a Karácsony-stábból örököltünk”. Aki hozzájuk hasonlóan mindvégig maradt, az éppenséggel Korányi volt.

A globális-progresszív hálózatok – talán nem is tervezett – kitüremkedésének jó példája volt, amikor a 2022-es, általuk is sorsdöntőnek tartott választások előtt egy teljes évvel (!) Korányi az mondta egy feltűnően hosszú, Telexnek adott imázsépítő interjúban a kérdésre válaszolva, hogy elvállalná-e a külügyminiszteri posztot, hogy „ha egy feladat ezzel kapcsolatban engem megtalál, nem fogok elugrani előle”. Márki-Zay 1,8 milliárdra vonatkozó elszólása szintén vet fel kérdéseket, hiszen egy marginális hallgatottságú podcast-műsorban hangzott el. A két kiszólás oka nem lehetett más, mint annak bizonygatása, hogy „az amerikaiak” ki mögött is állnak Magyarországon, amely nekik „csatatérállamban”, nekünk szülőhazánk.