Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba.
A XXI. Század Intézet elemzése az árnyékkabinet felállításának okait és következményeit vizsgálja.
Összefogás helyett dominanciára törekszik a Demokratikus Koalíció
A westminsteri típusú (Nagy-Britannia után modellezett) demokráciákban olyan hivatalos, közjogilag szabályozott árnyékkormányok működnek, amelyek alternatív kormányzati javaslatokat dolgoznak ki. A legismertebb példa erre az Egyesült Királyság alsóházában funkcionáló árnyékkabinet (Official Opposition Shadow Cabinet), amelynek vezetője a mindenkori ellenzék vezére, ami hivatalos titulus is egyben (Leader of the Opposition), sőt külön honorárium is jár érte.
Magyarországon nincs közjogilag intézményesített árnyékkabinet, így megalakítása csupán politikai kampányeszközként értelmezhető.
Az elmúlt hónapok során megtartott időközi helyhatósági voksolások arra utalnak, hogy a kudarccal végződött parlamenti választások után politikai válságba került baloldali pártoktól a saját szavazóik is elfordultak. Múlt héten az I. kerületben, most hétvégén Újbudán és Zuglóban is nyerni tudott a Fidesz–KDNP-pártszövetség, így az elmúlt három hónapban a tizenkét elnyerhető fővárosi mandátumból tízet a kormánypártok vittek el, de olyan egykori ellenzéki fellegvárakban, mint Szeged vagy Dunaújváros is győzni tudtak. A Demokratikus Koalíció a kormányzóképesség látszatával szeretné ismét maga mellé állítani a csalódott ellenzéki szavazókat, ez az egyik oka az árnyékkabinet felállításának.
Fontos továbbá rámutatni arra, hogy az árnyékkormány zavartalan megalakulása, illetve a sajtóban való megjelenése egyértelműen cáfolja azokat az elmúlt hónapokban megfogalmazott politikai vádakat, miszerint Magyarország nem teljes értékű demokrácia lenne, illetve megszűnt volna a sajtószabadság.
Gyurcsány vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen
Az árnyékkabinet megalapításáról a Demokratikus Koalíció nem egyeztetett a többi ellenzéki szervezettel, sőt Gyurcsány Ferenc világosan utalt is rá, hogy nem fognak arra várni, hogy a baloldali pártok összeszedjék magukat, így a továbbiakban egyedül politizálnak majd.
Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány megalakításával egyértelművé tette, hogy a Demokratikus Koalíció már nem az összefogásra, hanem a baloldal leuralására készül.
A történelmi töredezettségű baloldalon egyedül a Demokratikus Koalíció maradt szervezeti értelemben és vezetését tekintve is stabil, habár a népszerűsége továbbra is jócskán elmarad a Fidesz–KDNP-pártszövetség támogatottságától. Jelenleg a Demokratikus Koalíciónak van a legnagyobb frakciója, illetve – a szivárványkoalíció pártjai közül – egyedül Gyurcsány Ferenc tudta megőrizni elnöki pozícióját, így vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen.
A Demokratikus Koalíció ellenzéki alapállása továbbra is destruktív, hiszen egyértelművé tették az árnyékkabinet felállításakor, hogy az Európai Parlamentben folytatni fogják azt a munkát, aminek célja, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz. Dobrev Klára úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány „európai alternatíváját” akarják megteremteni, azaz nyíltan vállalják azt, hogy számítanak az európai baloldal támogatására.
Megújulás helyett visszatér a 2010 előtti politikai elit
A nem hivatalos testületben egyrészről a Gyurcsány-kormányok egykori államtitkárai (Arató Gergely, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Varjú László), másrészről a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának ismert politikusai (Barkóczi Balázs, Dávid Ferenc, Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga, Komáromi Zoltán, Kordás László) foglalnak helyett, illetve Molnár Csaba személyében Gyurcsány egykori minisztere is főszerepet kapott. Az árnyékkormány tagjai között továbbá találhatunk DK-s polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket is (Benedek Szilveszter, Mustó Géza, Szaniszló Sándor, Szitka Péter), ami arra utal, hogy nem a választások előtt hangoztatott „szakértői” csapat jött létre.
A most megalakult árnyékkormány nem az ellenzék, hanem a Demokratikus Koalíció árnyékkormánya.
A személyi összetétel alapján elmondhatjuk, hogy a tagok – Bodnár Zoltán kivételével – egy része már a Gyurcsány-kormányokban is szerepet vállalt, vagy a politikai pályájukat a Demokratikus Koalícióban kezdték, vagy pedig Gyurcsány meghívására az MSZP-ből léptek át DK-ba. Az árnyékkormány összetétele tehát arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit, illetve Gyurcsány Ferenc szűk köre akar visszatérni a hatalomba.
Konklúzió
A most megalakult árnyékkormány tehát egy olyan politikai kampány eszköze, amivel a Demokratikus Koalíció megpróbálja visszacsábítani a csalódott ellenzéki szavazókat. Összességében elmondható, hogy 1) Gyurcsány Ferenc egy külföldről támogatott, „európai alternatívát” kíván felállítani az Orbán-kormánnyal szemben, 2) a Demokratikus Koalíció nem összefogásra, hanem dominanciára törekszik az ellenzéki oldalon, végül pedig 3) a 2010 előtti politikai elit akar a hatalomba visszakerülni.
A hétvégi bejelentésben a fentieken túl csupán annyit tudtunk meg, hogy a „válságról Orbán tehet”, ami nem valódi alternatíva és nem bizonyítja, hogy a Demokratikus Koalíció valóban kormányzóképes lenne. A nem hivatalos testület önkényes megalakítása miatt várhatóan komoly konfliktusok fognak kirobbanni a baloldalon, ami tovább mélyíti majd az ellenzék szerkezeti válságát.
