Ha kell, parittyával vesszük fel a küzdelmet!

Előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Az identitás, mint politikai fegyver című konferenciája. A Budavári Lovardában tartott rendezvény második napjának témái többek között a világ nyugati szexuális identitások válságához való viszonya, a nemek szerepválsága, az emancipációs folyamat értékelése, a házasság és a család szétesése, mint norma, a karrier problémája, valamint a szex és a politika viszonyrendszere voltak.

Egyének helyett közösség

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese nyitóelőadásában úgy fogalmazott, amiben mi összeköttetést látunk, például a családban, a vallásban, abban a liberálisok kirekesztést látnak, mert ők az én-ből indulnak ki, mi pedig a mi-ből. A politikus szerint a férfi és a nő kiegészíti egymást, sok dolgot egy apa nem tud megadni a gyermekének, amit csak egy anya tud, és ez fordítva is igaz.

A belügyminiszter-helyettes arról is beszélt, a baloldali liberálisok mást látnak abban, mint az értékalapokon gondolkodók: nekik magyarnak lenni kirekesztés, mert szerintük aki magyarnak vallja magát, az a többieket lenézi. A liberálisok úgy vélik, hogy ha valaki magyarnak vallja magát, akkor szerinte a magyarok jobbak, mint a többiek, amivel kirekeszti őket, vagy ha valaki katolikus, akkor a nem katolikusokat rekeszti ki. A liberálisok a különböző identitásokban az ellentéteket látják, nem az értékeket, pedig jó dolog az, hogy az ember családba születik, mert ezzel egy közösség részévé válik – fejtette ki az államtitkár.

Rétvári Bence kijelentette: a liberális a továbbtanult kommunista, „a múltat végképp eltörölni” jelmondatát most vörösből szivárványba csomagolták, ezt hívják ma cancel culture-nek, azaz az eltörlés kultúrájának. A liberálisoknál mindig mindenki nulla kilométernél indul, minden pillanat egy újrakezdés pillanata, mert így lehet megtalálni a boldogságot, akár egy új országban, vagy egy új nemmel.

A belügyminiszter-helyettes megfogalmazása szerint, a biztonságot és a jólétet a keresztény alapokon nyugvó európai kultúra tudja megadni. Mi nemzetben gondolkodunk, aminek van identitása, a baloldali liberálisoknál csak a lakosság létezik, nekik az identitás a fogyasztásban valósul meg – mutatott rá.

Harc az emlékezetért

Szalai Zoltán kultúrtörténész, az Mathias Corvinus Collegium főigazgatója nyitó előadásában arra buzdított, ne engedjük szabadságunkat sérülni az identitáspolitikai támadások súlya alatt. Angolszász országok könyvtáraiban már bevonnak remekműveket, mert valamilyen sérelempolitika célkeresztjébe kerültek – jegyezte meg.

Identitásunkat, amely családunkból és nemzetünkből fakad, nem törheti meg külső agresszió. Nem hagyhatjuk, hogy a hagyományt a tudatból kiseprűzzék és optimizmussal tekinthetünk az identitásért folytatott harcunkra. Nagy harc folyik a kollektív emlékezet kisajátításáért, mert az emlékezet azé, aki megműveli – fogalmazott az MCC főigazgatója.

Az identitás, mint globális fegyver

Obianuju Ekeocha író, előadó, orvosbiológus előadásában kiemelte: Afrikában erős a meggyőződés, hogyha valaki születésétől kezdve férfi, akkor ő férfi, ha nő, akkor nő. Nyugaton azonban globális fegyverként kezdték felhasználni az identitást. Háborút indítottak a férfi és női identitás tagadhatatlan valósága ellen. Minket afrikaiakat megpróbálnak beleerőltetni abba a pozícióba, hogy egyetértsünk a Nyugattal ebben. Teljesen elnyomó a Nyugat felfogása ebben – jelentette ki.

Eltörölni az emberi természet fogalmát

Pawel Lisicki, újságíró, esszéista, író, prezentációjában hangsúlyozta: Folytonosság van a kommunizmus és a transzgender ideológia között. Mindkét világnézet megpróbálja eltörölni az emberi természet fogalmát. Meg akarják semmisíteni a természeti embert és egy új, természetfeletti embert akarnak megalkotni. Ennek eléréséhez le akarják rombolni a régi hagyományos nyugati civilizációt – hívta fel a figyelmet Pawel Lisicki.

Megtagadták a lelket

Jan Bentz filozófiaprofesszor, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója leszögezte, Nyugaton az identitáspolitika nevében megtagadták a lelket, mert azt a test szintjére szorították vissza. Az olyan lélekben lévő dolgokat, mint a szeretet, vagy a szerelem elkezdték kizárólag kémiai vegyületként meghatározni. Tehát a lelket a test szintjére degradálták le – vonta le a következtetést Jan Bentz.

Széteső nemi szerepek

A nő és a férfi címet viselő kerekasztal-beszélgetésen Bajusz Orsolya, kutató, egyetemi oktató arról beszélt, számára az a legvérfagyasztóbb dolog a metoo-mozgalomban, hogy mindig az áldozatnak hisznek. Aki áldozatnak ismerteti el magát, annak szerintük mindig igaza van. És elvárják tőlem is, hogy nekik higgyek. Olyan ez, mint egy szektamaffia – mutatott rá.

Fodor-Horváth Zsófia pszichológus úgy vélte, azért fontos a család, hogy arra készítse fel a gyereket, hogy amikor találkozik például az LMBTQ-tartalmakkal, akkor ezekkel tudjon mit kezdeni. Merjen szólni és merjen kérdezni a szüleitől. Ehhez az kell, hogy biztonságban érezze magát – hívta fel a figyelmet a szakember.

Nagy Feró, Kossuth-díjas énekes, színész, dalszövegíró ironikusan megjegyezte, neki a feminista mozgalomról csak az jut eszébe, hogy „mit akarnak még a csajok”? Hát ennél többet én már nem adhatok! – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, nála a világhálón „vesztésre áll a család”. Bemennek a gyerekek az iskolába és a neten látható játékokról beszélgetnek. Az unokáim állandóan nézik a netet, néha én is belenézek és nem értem, hogy mit lehet ezen ennyit nézni? – tette fel a kérdést Nagy Feró.

Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezetője rámutatott, a keresztény civilizáció alapját az képezi, hogy, vannak férfi és női szerepek a családban. Ezek a szerepek lettek manapság úgy újraírva, hogy már nincs olyan felségterület, ahol csak a férfi, vagy csak a nő dominál, hanem mindenhol mindenkinek jelen kell lennie, vagy sehol senkinek – fogalmazott.

Kovács ’Koko’ István, olimpiai, világ-és Európa-bajnok ökölvívó arról beszélt, hogy ő a normalitásban hisz, abban, hogy amit az ember normálisnak gondol és a felesége is normálisnak gondol, az lehet egy normális élet alapja. Nekem furcsa amikor elkezdünk szerepekről beszélni a család kapcsán. Ez egy kicsit úgy hangzik, hogy a feleségnek el kell játszania a feleség szerepet – jegyezte meg.

Imagine-korszak

G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója záró előadásában kiemelte, John Lennon az Imagine című számában azt énekli: „képzeld el, hogy nincs mennyország, nincs pokol, nincsenek nemzetek.” Az a korszak, amiben most vagyunk az az imagine korszaka: képzeld el, hogy nincs szülő, nincs férfi és nő. A nyugati identitáspolitika, a gender jelenleg az a „Góliát”, amivel mi itt Közép-Európában szembe szállunk. Ha kell akkor fifikával, ügyességgel, ha kell akkor régi eszközökkel vesszük fel a küzdelmet vele szemben; például egy parittyával.


mno/XXI. Század Intézet