Jövő héten lesz egy éve, hogy kitört az orosz–ukrán háború. Az azóta eltelt időszakban a NATO és az Európai Unió egyre közelebb sodródott egy közvetlen háborús konfliktus kialakulásához Oroszországgal, ma például már a korábban a fegyverszállítást élesen elutasító Németország is tankokat szállít Ukrajnának. Magyarország kormánya ezzel szemben a háború kirobbanása óta következetes álláspontot képvisel: a béke pártján áll, elutasítja a fegyverszállítást és minden olyan lépést elkerül, amely a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a balliberális oldal a háború kitörése óta olyan nyilatkozatokat tesz, amelyekkel azt jelzik, hogy ők a jelenleginél jobban belesodornák Magyarországot a háborúba, ami nagy szerepet játszott abban, hogy a társadalmi támogatottságuk tovább csökkent.
2022. február 24-én Oroszország megkezdte invázióját Ukrajnával szemben, az elmúlt egy évben több százezer ember halálát okozó háború konfliktus zajlott Magyarország szomszédságában. Jövő héten lesz a háború kirobbanásának az első évfordulója, az azóta eltelt időszak fejleményeinek ismeretében már ki lehet jelenteni: helyes döntés volt a magyar kormány részéről, hogy igyekszik minden eszközzel elkerülni azt, hogy Magyarország belesodródjon a háborús konfliktusba – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor kormányfő a háború kitörésének napján egyértelművé tette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, ugyanakkor hazánk a békében érdekelt, ezáltal ki akar maradni a háborús konfliktusból. Emiatt utasítja el következetesen Magyarország a fegyverszállítást és minden olyan lépést, amellyel hazánkat a kellenénél jobban belesodorná a konfliktusba.
A balliberális oldal ezzel szemben már a tavaly április 3-i választás kampányában és azóta is rendre olyan nyilatkozatokat tesz, amellyel azt sugallják, a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben sodornák bele hazánkat a háborús konfliktusba.
Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt például kijelentette a kampányban, hogy szerinte Ukrajna a mi háborúnkat vívja, de Karácsony Gergely kijevi látogatása során is arról beszélt, „ez a harc nem csak Ukrajna és Oroszország harca, ez a harc a jó és a gonosz harca”. A baloldali politikusok emellett rendre fegyverszállítást követelnek, legutóbb például Tordai Bence fogalmazott úgy, hogy „itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat” – idézte az elemző.
Deák Dániel ezzel kapcsolatosan kiemelte: a magyar társadalom emiatt még inkább elutasító lett az április 3-i választáson történelmi vereséget szenvedő háború- és szankciópárti baloldali politikusokkal, akiknek az azóta eltelt időszakban tovább csökkent a támogatottságuk. Mindez főként a háború és a szankciók ügyében képviselt álláspontjuk következménye, amely nem találkozik a magyarok elvárásával, ugyanis a lakosság elsöprő többsége békepárti és a fegyverszállítást sem támogatja. A Századvég kutatásai szerint a magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne a háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket, de 77 százalék azt is elutasítja, hogy ukrán katonákat képezzen ki az Európai Unió. A Real-PR 93. friss felmérése szerint a magyar lakosság nagy többsége (69 százalék) szerint rossz döntés a nyugati országok részéről, hogy fegyverekkel látják el Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Jól mutatja, hogy a magyarok többsége melyik politikai oldalt látja békepártinak, hogy a lakosság 84 százaléka úgy látja, hogy Magyarország és az Orbán-kormány a háború békés rendezésében érdekelt, nem pedig a háború folytatásában – részletezte.
Az elemző szerint a magyarok elsöprő békepárti álláspontja mögött történelmi tapasztalatok is állnak. A 20. század két nagy világháborújában ugyanis különböző nagyhatalmi nyomások következtében belesodródott a konfliktusba Magyarország, amelyből mindig vesztesen jött ki: több százezer magyar halt meg, az ország területének háromnegyedét pedig elcsatolták.
Érthető, hogy ilyen történelmi előzményeket követően a magyar lakosság elzárkózik minden olyan eshetőségtől, amely ismét egy világméretű konfliktusba sodorná bele Magyarországot – fogalmazott.
A múlt heti uniós csúcs kapcsán kiemelte: Orbán Viktor találkozott az ukrán elnökkel is, akinek egyértelművé tette, hogy hazánk továbbra is kész humanitárius és pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának, azonban a fegyverszállítást elutasítja. Ez az álláspont nagyban hasonlít Ausztria álláspontjához, ugyanis a semleges nyugati szomszédunk sem szállít fegyvereket a háborús zónába. Ez az elemző szerint nem oroszpártiság, hanem a nemzeti érdekek racionális képviselete, így tehát Magyarország nem orosz vagy ukrán párti, hanem béke és magyar párti álláspontot képvisel.
