Hírek

A koronavírus-járvány egyik kellemetlen következménye, hogy a kormányok világszerte különleges jogrendet vezettek be. (tovább…)

A ránk váró világban előtérbe kerülnek a patrióta eszmeiség adta gazdasági, társadalmi, kulturális válaszok, a globalizmust a lokalitás szellemisége váltja fel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Eurázsiai Figyelő címmel havi rendszerességgel rövid összefoglalót közöl az eurázsiai (posztszovjet) térségben lezajlott fontosabb eseményekről. Márciusban természetesen a koronavírusé volt a főszerep, és úgy tűnik, hosszabb távon is hatással lesz a régió politikai és gazdasági helyzetére. (tovább…)

Miközben az Európai Unió hosszú ideig tétlenkedett, az unió járványügyi hivatala például a WHO-val ellentétben sokáig mérsékeltnek ítélte a koronavírus jelentette veszélyt, addig a legtöbb tagállam önmaga hozta meg a szigorúbbnál szigorúbb óvintézkedéseket és vette fel a harcot a járvány terjedésével szemben – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a világjárvány neheze ugyan még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzetállamok, illetve az országok közötti regionális együttműködések. Ez már a 2015-ös bevándorlási hullám után is megfigyelhető volt, a mostani járvány pedig tovább erősíti az ez iránti társadalmi igényt. (tovább…)

Február 29-én parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A 2018-ban történt kettős Kuciak-gyilkosság utáni, megváltozott politikai helyzetben a választás különös fontossággal bírt a szlovákiai választópolgárok számára, melyet a magas, 65,8 százalékos részvételi arány is bizonyít. A várakozásoknak megfelelően, a SMER-SD vezette korábbi kormány végül elvesztette a választásokat, melyet az Igor Matovič által vezetett OĽaNO nyert meg a voksok negyedével. A második helyre, a botrányai és korrupciós ügyei ellenére, a SMER-SD-nek sikerült beérnie, a szavazatok 18,29 százalékát megszerezve. A Robert Fico által vezetett párt tehát elvesztette ugyan vezető szerepét, azonban még továbbra is komoly tényezőnek számít a szlovák politikai életben. A választások után a szlovák parlamentbe végül hat pártnak sikerült bejutnia, melyek közül négy – OĽaNO, Sme rodina, SaS, Za ľudí – adja majd a kormánykoalíciót a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

A média a nyugati ember ópiuma. Leláncol, rabságban tart – függőséget okoz. (tovább…)

Az előrejelzések szerint a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló negatív következménye lesz a gazdaságra nézve a mostani krízisnek. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Hozzátette: az Intézet nemrég közzétett Európai Stabilitás Indexéből kiderül, hogy míg hazánk az egyik legstabilabb uniós tagállam, addig a járvány által leginkább sújtott déli államok már eleve komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdöttek. Ezek az országok várhatóan nemzetközi hitelezők segítségét fogják kérni, tovább folytatva ezzel a már jól ismert adósságspirál és az önálló gazdaságpolitika feladása – tette hozzá. (tovább…)

Már kapható a Kommentár idei évi első száma, amelyben többek közt a globalizáció válságáról, a magyar konzervatív gondolkodás ebből eredő történelmi esélyéről, az év elején elhunyt Roger Scrutonról és a „teremtésvédelemről”, mint a jobboldal zöldpolitikai stratégiájáról olvashatunk. (tovább…)

A 21. század nem a 20. század folytatása, ahogy a 20. század is új játékszabályokat alakított ki a 19. század örökségére alapozva. (tovább…)

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

Önzetlennek kell lennünk, szeretnünk kell felebarátainkat. Kerülnünk kell a pánikkeltést, és nem élhetünk vissza azzal, hogy a mellettünk élő kiszolgáltatottá válhat. (tovább…)

A pitiáner politikai akciókkal a DK rombolja a szakemberekbe vetett közbizalmat, holott ők mindent megtesznek a járvány feltartóztatásáért. (tovább…)

A koronavírus-járvány első halálos áldozata a liberalizmus. Ami az elmúlt negyedszázadban kívánatos volt és évtizedek óta természetes lett, az hirtelenjében a vesztünkre tör. A korlátlan mozgás, az individuális jogok, az üzleti szabadság és a globális összekapcsolódás helyett vészhelyzet, rendkívüli jogrend, korlátozó intézkedések, szankciók, az állami hatóságok jogkörbővítése, központi tájékoztatás és operatív irányítás. Az élményekre, digitális tranzakciókra és flexibilis identitásra épülő status quo ante állapot jó ideig biztosan nem tér vissza, akárcsak a máról-holnapra megváltható repjegyek és a kockázat nélküli utazgatás felhőtlen öröme. A kivételes állapot esztétikája drámaiságot és fenségességet követel magának, odavannak a szűrt fényű, szépiás filterek. Eztán semmi sem lesz olyan, mint volt annak előtte. (tovább…)

Szinte minden egyes nap tapasztalhatjuk, olvashatjuk, láthatjuk és hallhatjuk, hogy a magukat „haladó” szellemiségűnek valló értelmiségiek, művészek, politikusok sokszor új jogszabályok javaslataival ostromolják a hagyományos közösségeket, a nemzetet, a család intézményét és a számos más, évszázados tradíciókat hordozó hitbéli közösségeket. (tovább…)

Timothy Snyder nemrég Magyarországon is megjelentetett könyvének néhány megállapítására hívom fel a figyelmet. (tovább…)

Teljes lendülettel dúl a háború a nyelvért. (tovább…)

A svéd Feminista Kezdeményezés ténykedése igazi állatorvosi ló esete, hisz számos nyugat-európai társszervezethez hasonlóan ma már nem „csak” a női jogokért száll síkra, hanem felkarolja az LMBTQ-mozgalmak céljait, és támogatja a migráció minden formáját. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tartott előadást a Várkert Bazárban. A lengyel professzor és politikus szerint a közép-európai rendszerek összeomlása után a kommunisták bekapcsolódtak a politikai főáramba, lelkes Európa-pártiak lettek és szövetségesekre leltek a liberálisokban. „Összességében a politikai fősodor balra mozdult el” – jelentette ki. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik. (tovább…)

Ezek után látni kell: a menekültstátusban lévő emberek nagy része a saját hazájában is az erőszakra hajlamos, nem éppen a becsületes és makulátlan polgárok közé tartozott. (tovább…)

A töredezett magyar baloldal szereplői jócskán lemaradtak az ideológiai kanyargásban; ha a társadalompolitika egyes kérdéseit szemléljük, akkor határozottan állítható, hogy közelről sem követik a szocialista, kiváltképp a szociáldemokrata elveket. (tovább…)

Százmillió ember. Százmillió áldozat. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tart előadást a Várkert Bazárban, 2020. március 9-én 18 órától. A lengyel konzervatívok fenegyereke több alkalommal is világossá tette: Európa morális és politikai tartaléka Közép-Európában van. Véleménye szerint a Nyugat mindig megpróbál bennünket irányítani, de Közép-Európa öntudatra ébredt. (tovább…)

Bűn engedni, hogy a minket követő generációk számára az ártatlanul elhurcolt és meggyilkolt férfiak és nők emlékét egy lecsukódó történelemkönyv fedele végleg elhomályosítsa. (tovább…)

Hiába beszélt tévképzetei közepette Gyurcsány Ferenc arról, hogy az elmúlt években Magyarország tönkrement, a valóság és a tények teljesen mást mutatnak. (tovább…)

Ha valaki nem tudta volna, mekkora ereje van a nyugat-európai közéletet átjáró intoleráns és illiberális elhallgattatási kultúrának, gondoljon arra, milyen könnyen sikerült Daniel Kawczynski konzervatív párti képviselőt elszigetelni és bocsánatkérésre felszólítani, holott nem követett el semmit, ami bocsánatkérésre adott volna alapot. (tovább…)

Roger Scruton 1985-ben elkövetett egy fatális hibát: írt egy könyvet (Thinkers of the New Left), amelyben alapos elemzés és kritika alá vette a kortárs baloldali gondolkodók munkáit. Az írás nagy vihart kavart, az angol konzervatív filozófust nemtelen támadások érték, és végül egyetemi karrierje emiatt derékba is tört. A szerző a művet 2015-ben átdolgozta, ez magyarul is megjelent. Scruton januári halála miatt a XXI. Század Intézetben tartott könyvbemutató emlékezés is volt egyben. (tovább…)

Akár egy abszurd, Beckett által írt színpadi darab, amiben nem történik semmi, csak a feszültség és a várakozás növekszik, benne tehetetlen vagy éppen tenni nem akaró szereplők tucatjával, okoskodó, ám levitézlett, hiteltelen statisztákkal. (tovább…)

A hidegháború idején egyszerűbb volt a világ a Vasfüggönytől keletre. (tovább…)

„Minden évtized jelent valamit.” (Oswald Spengler)

(tovább…)

Szép kort élt meg, de mégis úgy érzem „igazán élhetne még”. (tovább…)

Nagy Ervinnel a Fejér megyei 4. számú választókörzet időközi választása kapcsán a Jobbik értékválságáról, politikai balra tolódásáról, kétszínű politizálásáról beszélgetett a dunaújvárosi hírportál. (tovább…)

Sokan gondolják úgy, hogy Magyarországnak nem az Európai Néppárt a legbiztosabb partnere, hanem a visegrádi tömörülés, azaz a V4. A legutóbbi uniós történések csak ráerősítettek erre az érzésre. Nagyon erős, nagyon kritikus hangú, de egyben optimista kötetet adott ki még tavaly egy hazai konferenciával összefüggésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A hazai ellenzék nem tapsolt az Európa Jövője – V4 – egység és erő című könyvnek. A mű szerkesztőjével, Békés Márton történész és politológussal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával beszélgetett a Demokrata. (tovább…)

Sir Roger Scruton életművéből sokat tanulhatnak a magyar konzervatívok is – többek között erről beszélt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Czopf Áron, történész, a Kommentár folyóirat szerkesztője és Pogrányi Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet munkatársa. A XXI. Század Intézet élő videóelemzésében ezúttal a régi vágású, a hipotéziseket és az elvont elméleteket meghaladó Sir Roger Scruton életműjéről és hatásáról volt szó. (tovább…)

Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok két éve hagyott itt minket. (tovább…)

Temetésének második évfordulóján felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész síremlékét a Fiumei úti sírkertben, csütörtökön Budapesten. A síremléket a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Dunamelléki Református Egyházkerület készíttette. A síremléket – amelyen szerepel az is, hogy Tőkéczki László az egyházkerület főgondnoka volt – Juha Richárd szobrászművész készítette. A fekete obeliszk síremléken a Jelenések könyvéből származó Jézus-idézet olvasható: Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját. (tovább…)

A Fideszt nem lehet csak úgy kitenni az Európai Néppártból (EPP), inkább lépnek le még időben, ha nem változik semmi sem, ők maguk – ez nem vitás; a kérdés inkább az, hogy maga a pátszövetség vissza akar-e térni a konzervatív és kereszténydemokrata, „jobboldalinak” aposztrofált értékekhez, vagy végleg átveszik az irányítást a megfelelési kényszerben szenvedő futóbolondok, a magukat kereszténydemokratáknak hazudó csalók, és a baloldalról beszivárgott agitátorok. (tovább…)

Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.

(tovább…)

Scruton egy olyan időszakban mutatta meg, hogy a józan ész és konzervativizmus szöges ellentétben áll korunk kulturális konvencióival (a liberális hegemóniával és egalitárius társadalmi utópiákkal), amikor ez Európában „akadémiai kiközösítéssel” járt. (tovább…)

Roger Scrutont nem csak a családja siratja. Halála súlyos veszteség Európa szellemi életének is. (tovább…)

Elhunyt Sir Roger Scruton filozófus, a Magyar Érdemrend Középkereszt birtokosa. A brit gondolkodó elsősorban politikaelméleti és esztétikai írásai révén vált ismertté Magyarországon. (tovább…)

Vége a kampányhangulatnak, a kormányfő által meghirdetett cselekvési tervek megvalósítása nyomán 2022-re a többség számára világossá válhat, hogy az országépítők a nemzeti oldalon találhatók, míg az ellenzéki térfélen jobbára csak a romboláshoz értenek a vízió nélküli politikusok – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. (tovább…)

1989-ben nem a nemzetközi nagyhatalmi konstelláció változása, a várva várt Nyugat rendre elmaradozó segítsége vagy a szovjet represszió enyhülése és a kommunista rezsimek puhulása vezetett felszabaduláshoz. A változás sokáig érlelődött, komoly előzményei voltak és alulról jött. (tovább…)

A felsőoktatás egészen más értékeket táplál a fiatalokba, mint amiket a szüleiktől kaptak. (tovább…)

A hit alapvető attitűd, amely az ember sajátja, és amelyből, ha életképes civilizáció keretein belül él az egyén, mindig és mindenhol vallás születik. (tovább…)

Harminc esztendővel ezelőtt, 1989 utolsó heteiben egyet akart román és magyar: szabadságot és demokráciát. 1989 véres decembere Temesváron kezdődött. (tovább…)

Roger Scruton egyetemi karrierjével fizetett azért a könyvért, amit most a kezében tarthat az olvasó. A filozófus saját bőrén tapasztalta meg a nyolcvanas években, mit jelent a kirekesztés, az ellehetetlenítés, a véleményterror, a cenzúra: miután a Thinkers of the New Left (1985) című művében alapos, kritikai elemzését adta a kortárs újbaloldali gondolkodók munkásságának, kiadóját nyomás alá helyezték, könyveit leszedték a boltok polcairól, és Scrutonnak távoznia kellett az egyetemi katedráról is. (tovább…)

A Fidesz–KDNP közel tíz évvel ezelőtti első kétharmados győzelme óta felnőtt egy újabb nemzedék. Akik idén első választók voltak, 2010-ben csupán az általános iskola alsó tagozatán koptatták az iskolapadokat. (tovább…)

Nap mint nap sétálunk városaink utcáin, miközben gyakran észre sem vesszük, milyen fontos történelmi események helyszínei felé visz bennünket utunk. Budapest belvárosának házain mind a mai napig ott vannak a világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc nyomai, melyek lépten-nyomon arra emlékeztetnek bennünket, hogy ez a város mindig is élni akart, mindig vágyott a szabadságra. Békés Márton, Gyarmati István és Takács Tamás Péter most megjelent, Budapest Hegei című könyve arra késztet minket: fedezzük fel ezeket a történelmi helyszíneket és egy kicsit éljük át mi is a szabadságért küzdő honfitársaink történetét. (tovább…)