Az identitás, mint politikai fegyver címmel tartott nemzetközi konferenciát a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium, szeptember 23-án és 24-én, a Budavári Lovardában. A kétnapos eseményen neves hazai és külföldi előadók osztották meg gondolataikat a jelenünket foglalkoztató szexuális témájú kérdésekről, problémákról. A konferencia programját az előadások mellett kerekasztal-beszélgetések is színesítették.

Biztos pont a családpolitika

Ha van arkhimédeszi biztos pont a magyar kormány működésében, akkor az a családpolitika. Szilárd és rendíthetetlen az álláspontunk: a hagyományos családot tekintjük a magyar társadalom alapegységének – jelentette ki a konferencia első napján nyitó előadásában Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.

A tárcavezető úgy fogalmazott: Nem vagyunk hajlandóak a nyugati identitáskáosz egyetlen elemét sem a magyar családokra ráerőltetni. Nem hagyjuk elbizonytalanodni sem a szülőket, sem a gyerekeket. A bináris emberi identitás szétverése, a harmadik, sokadik nemek bevezetése, a szülők nevelési jogának kétségbevonása, a gyermekek védelme nem fog sérülni – szögezte le a miniszter.

Azt mondta: az emberi, közösségi és nemzeti identitások kérdése az utóbbi időben mozgásba lendült; ha azonban az identitás is elmozdul a biztos helyéről, „akkor egyetlen olyan pont sem marad, ami egyben tartaná a világot”.

Szavai szerint az emberi faj reprodukciója, fenntartása „biológiai, kulturális és szakrális okokból is” az egyes számú vastörvény. „Ha ezt hagyjuk szétverni, akkor minden megkérdőjeleződik, ami a hitből, a hagyományból és a közös emberi kultúrából ered” – fűzte hozzá.

Család nélkül nem fog menni

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója előadásában azt hangsúlyozta, 1968-ban és még sokáig az a jelszó volt érvényben a nyugati világban, hogy: szeretkezz, ne háborúzz! Ma az, hogy: háborúzz, ne szeretkezz!

Kifejtette, a szexuális forradalom azt hirdette, hogy fel kell szabadulnunk a régi erkölcsök alól, utat kell engednünk a fiatalság természetes szexuális igényeinek. Ebből a szexpárti kultúrából mára a nemek közötti különbségeket tagadó, a transzokat ünneplő, a heteroszexuális kapcsolatokat gátló, férfiellenes új prüdéria lett – mutatott rá Schmidt Mária, hozzátéve, az elitek köreiben mára a biológiai nemek tagadása az új trend. Az amerikai kulturális imperializmus a nemváltás, a transzneműség elfogadtatásával házal. Ezzel indít végső támadást kulturális identitásunk, keresztény erkölcsön alapuló társadalmunk és az azokat fenntartó családjaink ellen.

A XXI. Század Intézet főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szovjet birodalom összeomlása után szinte azonnal szembesültünk az amerikai demokráciaexport 2.0-ás változatával, ami már nem a szabadságjogok kiterjesztéséről és a nemzeti szuverenitások megerősítéséről szól, hanem helyette elkezdődött egy olyan értékrend ránk erőltetése, ami hasonlóan az egykori kommunista világképhez, nem egyeztethető össze a több mint ezerszáz év alatt kikristályosodott hagyományainkkal, keresztény örökségünkkel.

Az amerikanizáció ugyanis már nem csak kulturális iparág, reklámjain és médiáján, ezen belül óriási tech-cégein keresztül fejt ki nyomást az értékeinkre, a szokásainkra, sőt az identitásunkra is, de nyíltan kulturális és politikai szuverenitásunk felszámolására tör – figyelmeztetett Schmidt Mária.

Kitért rá, a szexre a mai megmondók problémaként tekintenek. Szerintük pedig az okozza a bajt, hogy már nem csak a reprodukció és a szex, de a szerelem és a szex is elvált egymástól. Ez megfelel korunk eltechnikalizálódásának, hiszen ma minden kérdésre technológiai-technikai feladatként tekintünk. A nőkkel szemben támasztott korszerű elvárások értelmében a nőknek ugyanúgy kell szeretkezniük, mint a férfiaknak. Elköteleződés, érzelem nélküli egyéjszakás kalandokat kell lebonyolítaniuk – fejtette ki.

Legfőbb ideje belátnunk, hogy család nélkül nem fog menni. A családnak pedig a szeretet az alapja. Az élet legfőbb értéke, hogy szeretünk és minket is szeretnek. Különleges ajándék, hogy szerelmesek tudunk lenni és belénk is szerelmesek tudnak lenni – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária, hangsúlyozva, ne mondjunk le arról, hogy társat találjunk magunknak, aki mellett elköteleződhetünk, akivel családot alapíthatunk, mert a család célt, támaszt, védelmet, érzelmi biztonságot nyújt tagjai és mindenekelőtt a gyermekek számára.

Ne tárgyiasítsuk el a szexualitást

Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, az MCC Politikai Filozófiai Európai Centrumának vezetője előadásában úgy fogalmazott, hogy az európai civilizációban a gyereknemzés az nemhogy relatívvá vált, hanem kifejezetten ellenségessé tették.

Isten egyértelműen két neműnek teremtette az embert, a nemi vágy pedig benne volt az első emberpárban is. A szexualitást nem szabad eltárgyiasítani – figyelmeztetett, rámutatva: a szexualitás régen a szerelemmel volt azonos, mára azonban kiüresedett.

Lánczi András úgy fogalmazott: az embert teljesen szabad lényként kezelni utópia. Ez a felfogás ráadásul azt a törekvést fejezi ki, hogy nincs szükség közösségre, összetartó erőre, szerelemre, szeretetre vagy barátságra – tette hozzá, megjegyezve: az nem megoldás, ha mindent elsöprünk, ami addig jellemezte a kultúránkat.

Genderideológia=széthúzó erő

Colin Wright evolúcióbiológus előadásában rámutatott, hogy a genderideológia belülről kezdte el felfalni a melegjogi mozgalmakat, erre reagálva pedig már megszülettek azok a szervezetek, amelyek a genderideológiától távol tartva magukat, csakis azoknak a csoportoknak az érdekeit védik, amelyeket az LMBTQ betűszó első három betűje szimbolizál, azaz: a leszbikusokét, a melegekét és a biszexuálisokét.

Szexuális felvilágosítás kontra ideológiaterjesztés

Francesco Giubilei a Fondazione Tatarella elnöke prezentációjában aláhúzta: ma Nyugat-Európában megpróbálják már alsó tagozatban a szexuális felvilágosítás keretében terjeszteni a genderideológiát. 6-7 éves gyerekeket arra kényszerítenek, hogy olyan témákról hallgassanak előadást, amelyek megosztása a szülők joga lenne.

Értékrendi válságban a Nyugat

L. Simon László József Attila-díjas író, kultúrpolitikus előadásában markáns véleményének adott hangot, miszerint korunkat erőteljes túlszexualizálás jellemzi, aminek következménye, hogy egyre több szexuális és homoszexuális tartalom ömlik ránk és gyermekeinkre.

A politikus úgy vélekedett, a Nyugat értékrendi válsága a testiség kiüresedésében, a pornó elidegenítő hatásában is tetten érhető.

A normák újraírásának története

Az előadásokat követő, Harc a normákért címet viselő kerekasztal-beszélgetésen Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója kiemelte, miközben az Istenbe vetett hit egy „idejét múlt cucc” lett, a család pedig lényegtelen, nincs is szükségünk rá, azt látjuk, hogy a nemek csereszabatossá váltak. Aszerint változtathatom a nememet, amilyen lábbal épp aznap felkeltem – fogalmazott Fekete Rajmund.

Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója szerint a szabadság 1968-nak a központi eleme volt, csakhogy napjainkban ezen szabadság teljességének az illúziójából fakadnak olyan gondolatok, hogy a pedofília az lehetséges, az belefér. A vágynak inkább rendre van szüksége, mint szabadságra – szögezte le.

Megadja Gábor eszmetörténész, a Századvég kutatóintézeti igazgatója a beszélgetésben úgy fogalmazott, a magyarok semmilyen ilyen „beavatkozási kísérletet” nem szeretnek, lehet az feminizmus, gender vagy bármi más.

Csepregi Gábor az MCC vendégoktatója, a vezetőképző akadémia tanácsadója arról beszélt, őt a gendermozgalomban „a humor teljes hiánya, humortalan emberek” ijesztik meg, akik nem tudnak önmagukon nevetni és nagyon komolyan veszik magukat.

Ösztönvilág ipari szinten

A pornó, mint tudatipar című kerekasztal-beszélgetésen Békés Márton, történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy vélte, a szexuális fantáziát nem korlátozni kellene, viszont be kellene csatornázni.

Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója arra hívta fel a figyelmet, akkor van a baj, ha úgy teszünk, mintha a pornó a valóság lenne, pedig ez nem a valóság.

Horváth Oszkár, producer, műsorvezető szerint az 1968-as szellemet minden irányból kihívás övezi. Míg az érzékeny férfi és az autonóm nő szerep mindenkinek előnyére lehet, addig balról a genderidentitás és a metoo, jobbról a prüdéria és az emberre tenyészállatként tartása lép fel kétségbeesett és türelmetlen erővel, kölcsönösen egymás dühét kiváltva – mutatott rá.

Kovács „KOVI” István, négyszeres pornó Oscar-díjas producer, rendező elmondta, napjainkban a fő gondot az okozza, amikor a felnőtteknek szánt tartalmak nem megfelelő szemlélők kezébe kerülnek. Például kiskorúakhoz, 18 év alattiakhoz. Ez ellen kellene védekezni, jegyezte meg.

Szabó László, kommunikációs szakember megjegyezte, manapság a pornóipar éves bevétele körülbelül 150 millió dollárt tesz ki, ami a magyar államháztartás éves fő összegének a háromszorosa.

A konferencia második napjáról itt olvashat.

MTI/mandiner/XXI. Század Intézet