Véres terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és megnövekedett antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: mindez csak néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy habár az EP-választás közeledtével az Európai Bizottság elnöke, sőt a baloldali német kancellár is szigorúbb bevándorláspolitikáról és a kiutasítások felgyorsításáról beszél, ez nem több szimpla kampányfogásnál, valójában rendre további meghívóleveleket küldenek a bevándorlóknak.
Október elején a Hamász nevű terrorszervezet megtámadta Izraelt. Több ezer rakétát lőttek ki a zsidó államra, több száz embert elraboltak, nőket erőszakoltak meg és ezernél is több embert kegyetlen módon meggyilkoltak – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a világot sokkolták azok a képsorok, amelyek Izraelből érkeztek, a terroristák elképesztő brutalitással végeztek ártatlan civilekkel. Az elemző szerint az eset kapcsán számunkra, európaiak számára a legmegdöbbentőbb, hogy a nyugati nagyvárosokban a muzulmán bevándorlók tömegesen kezdték el ünnepelni a terrortámadást, Berlintől kezdve Koppenhágán és Londonon át egészen Washingtonig imádkozó muszlimok tömegei lepték el az ikonikus köztereket.
A feszült helyzetben október 16-án iszlamista terrortámadás volt Brüsszelben, amelyet svéd futballrajongók ellen követett el az Iszlám Állam egyik tagja. A tunéziai származású, 45 éves Abdálszalám Laszúd meglőtt három svéd szurkolót, akik közül ketten meg is haltak. Az áldozatok a Baldvin király Stadionba tartottak, hogy megtekintsék a Svédország–Belgium Európa-bajnoki selejtezőt. A támadást követően a terrorveszély fokát a legmagasabb, négyes szintre emelték Belgiumban – ismertette az esetet Deák Dániel. Hozzátette: egy nappal a brüsszeli merénylet előtt is volt egy terrortámadás Európában, azt azonban eltitkolták. Nagy-Britanniában egy 2020-ban, Marokkóból érkező migráns szúrt le egy 70 éves férfit. Kiderült, hogy az elkövető a Gázára mért izraeli válaszcsapások miatt akart bosszút állni. A brit rendőrség azzal indokolta a terrorcselekmény eltitkolását, hogy nem akartak ötletet adni más, potenciális elkövető számára. Franciaországban egy gimnáziumban történt iszlamista késeléses támadás miatt szintén a legmagasabb szintű terrorkészültséget vezették be – mondta az elemző.
A terrortámadások mellett az antiszemita bűncselekmények száma is jelentősen megemelkedett.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a helyzet talán Franciaországban a legsúlyosabb, ahol a zsidó iskolákat és zsinagógákat rendőri jelenléttel kell védeni. Az országban csak az Izraelt ért terrortámadás utáni egy hétben 100 antiszemita cselekményt jegyeztek fel: a legtöbb esetben horogkereszteket, „halált a zsidókra” feliratot és Izrael elleni intifádákra való felhívásokat ábrázoló graffitikről volt szó, de néhány incidensnél olyanokat is letartóztattak, akik iskolákba és zsinagógákba megkíséreltek kést bevinni – tette hozzá Deák Dániel. Az elemző egyúttal hangsúlyozta, hogy más nyugat-európai országban is rendszeresek az antiszemita támadások, így Dániában például nem nyitottak ki a zsidó iskolák az őket ért fenyegetések miatt.
Deák Dániel elmondta: Orbán Viktor már a 2015-ös migrációs válság kitörésekor felhívta ezekre a veszélyekre a figyelmet. A magyar kormány világossá tette, hogy azért utasítja el az illegális bevándorlást, mert az többek között egyértelmű összefüggésben áll a terrorfenyegetettséggel, hiszen általa nő a bűnözés és nő az antiszemitizmus, valamint veszélybe kerül a zsidó-keresztény kultúra is Európában.
Az elmúlt időszak eseményei bizonyítják, hogy Magyarországnak a migráció kérdésében is igaza volt – szögezte le az elemző.
Kiemelte: az EP-választás közeledtével hirtelen több, korábban erőteljesen bevándorláspárti politikus is elkezdte azt kommunikálni, amit Magyarország Kormánya már 2015 óta hangsúlyoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli terrortámadás után kijelentette, hogy szerinte az európaiaknak kell meghatározniuk, ki és milyen körülmények között jöhet az EU-ba. Hasonlóan kritikus volt Olaf Scholz baloldali német kancellár is, aki arról beszélt, hogy nagy számban kell kitoloncolniuk azokat, akiknek nincs joguk Németországban maradniuk. A terrortámadásokat követően Svédországban is lépett a kormány és megnyirbálja a bevándorlók juttatásait – részletezte.
Mindez azonban az elemző szerint csupán kampányfogás, ugyanis Brüsszelből rendre meghívólevelet küldenek az illegális bevándorlók számára, továbbra is erőltetik a migránsgettók létrehozását és a bevándorlók kötelező jellegű szétosztását, amely elképzeléseknek a tagállamok többsége politikai szinten nem áll ellen. Ebből adódóan az uniós csúcstalálkozók során továbbra is éles vitákra kell számítani, amelyek során meg kell akadályozni az ilyen jellegű brüsszeli törekvéseket. Az elemző szerint ebben a küzdelemben új szövetségest nyert magának Magyarország, ugyanis a jelenleg is zajló uniós csúcson már az a Robert Fico képviseli Szlovákiát, aki a háború mellett az illegális bevándorlás ügyében is azonos álláspontot képvisel, mint Magyarország – zárta videóelemzését Deák Dániel.
