Amellett, hogy a közvélemény-kutatások mindegyike Tarlós István győzelmét várja, nagy eséllyel a Fővárosi Közgyűlés összetétele is kormánypárti többségű marad októberben. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról. Ráadásul, míg Tarlós István óbudai polgármesterként képviselőtestületi többség nélkül hosszú éveken át sikeresen vezette a III. kerületet, Karácsony Gergely e tekintetben is kudarcot vallott Zuglóban. Karácsony Gergely tehát ebben az összevetésben is alkalmatlannak látszik, Tarlós Istvánnal ellenétben ő nem képes a pártok felett álló városvezető imázsát betölteni.
Így áll össze a Fővárosi Közgyűlés
Az önkormányzati választás egyfordulós, a választáson nincs részvételi küszöb, az eredményesség feltétele pusztán az, hogy a jelöltek a legtöbb érvényes szavazatot megszerezzék. A Fővárosi Közgyűlés a főpolgármesterből, a 23 kerületi polgármesterből, valamint kompenzációs listáról bekerülő további 9 képviselőből áll. A testület így összesen 33 fős.
A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármester-jelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített, kerületi polgármesteri mandátumot nem eredményező ún. töredékszavatok arányában kap mandátumot. Ilyen típusú kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított. A fővárosi kompenzációs listán a fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezet a fővárosi kerületi polgármester-jelöltjeit és a főpolgármester-jelöltjét állítja jelöltként. Ha tehát valamelyik főpolgármester-jelölt vagy kerületi polgármester-jelölt végül nem jut közvetlenül mandátumhoz, ilyen módon talán még lehetősége lesz bekerülni a Fővárosi Közgyűlésbe.
Fontos, hogy a Fővárosi Közgyűlésben csak akkor kap többséget egy előterjesztés, ha a képviselők többsége mellett annyi kerület polgármestere is megszavazza azt, amennyi együttesen a főváros teljes lakosságszámának több mint felét kiteszi: ez az úgynevezett kettős többség elve.
Jelenleg a Fidesz-KDNP-s polgármesterek által vezetett kerületekben több mint 1 millió 200 ezer ember él, azaz a kormánypárti polgármestereknek bőven megvan a kettős többségük a közgyűlésben.
A mostani közgyűlésben egyébként a 33 tagból 20 kormánypárti, közülük 17 fő kerületi polgármester, 2 fő kompenzációs listáról bejutott tag, 1 fő pedig a főpolgármester.
Nem várható fordulat októberben
A legfrissebb közvélemény-kutatások mindegyike Tarlós István győzelmét jelzi előre, ráadásul az országgyűlési és az EP-választás, illetve az azóta közzétett kutatások alapján a fővárosi kerületekben sem várható földrengésszerű átalakulás a politikai erőtérben.
2014-ben hat olyan kerület (XIII., XIV., XV., XIX., XX., XXIII.) volt, ahol nem a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltjei győztek. A mostani választáson ezekben a kerületekben sem lehet nyugodt az ellenzék.
A XX. kerületben például a jelenlegi polgármester, Szabados Ákos – aki 1998-ban szocialista jelöltként lett polgármester –, 2015 végén kilépett az MSZP-ből és függetlenként politizált tovább, ezúttal pedig a Fidesz támogatásával indul újra. Szintén rontja az ellenzéki esélyeket, hogy a XXIII. kerületben nem indul újra Geiger Ferenc, aki egészen azóta vezette Soroksárt, hogy az 1994-ben önállóvá vált. Ő karrierje során függetlenként, de a baloldal támogatásával indult a választásokon. A kormánypártok a kerületben nem indítanak saját jelöltet, hanem Geiger által kiválasztott utódot, Bese Ferencet támogatják. Az ellenzék itt egy jobbikos politikus mögé állt be.
Az ellenzék hét olyan kerületet (VI., VII., IX., XI., XVIII., XXI., XXII.) szokott megnevezni, ahol jelenleg kormánypárti polgármester van, de éreznek esélyt arra, hogy az ő jelöltjük győzzön októberben. Azonban e kerületek többségében sem az ellenzéknek áll a zászló. A VI. kerületben Hassay Zsófia például közel 50 százalékkal győzött 2014-ben, a VII. kerületben pedig a DK-s Niedermüller Péter mellett elindult a választáson Hunvald György egykori szocialista polgármester, illetve Moldován László, aki május végéig az LMP budapesti elnöke volt. A IX. kerületben az ellenzéki Baranyi Krisztina mögött a színfalak mögött nincsen egységes ellenzéki támogatottság, például az MSZP is az előválasztáson alulmaradt Jancsó Andreát támogatta. Várhatóan az ellenzéki pártok közül a legnagyobb hálózattal rendelkező szocialisták nem fognak olyan lelkesen kampányolni Baranyi mellett. A XXI. kerületben a jelenlegi polgármester 2014-ben 47 százalékot, a XXII. kerületben pedig Karsay Ferenc 48 százalékot kapott, így mindketten magabiztosan futhatnak neki a mostani megmérettetésnek.
Mindent egybe vetve úgy tűnik, hogy még akkor sem szereznének többséget az ellenzéki pártok a Fővárosi Közgyűlésben, ha a billegőnek számító kerületek többségét megnyernék. Amellett ugyanis, hogy darabszámra sem lenne meg a szükséges tag a közgyűlésben, a 1 749 734 népességű Budapest lakosságának felét nem érné el az általuk irányított kerületek lakossága.
Tarlós István ellenzéki többség mellett is sikeres
Tarlós István a III. kerületben eltöltött négy polgármesteri ciklusa alatt a helyi ügyek jelentős részében együttműködést alakított ki az összes párttal, aminek köszönhetően a helyi képviselő-testület majdnem minden évben teljes konszenzus mellett, az összes frakció támogatásával elfogadta a költségvetési rendeleteket.
Tarlós István ráadásul úgy tudott polgármester maradni, hogy az őt támogató pártok sosem voltak többségben a helyi képviselő-testületben.
Korabeli ellenzéki nyilatkozatok elismerően szóltak Tarlós István akkori tevékenységéről, miszerint óbudai polgármesterként mindig igyekezett a párthovatartozástól függetlenül a helyiek érdekében politizálni. Hasonló mentalitás figyelhető meg nála fővárosi polgármesterként is, amire jó példa a XIII. kerületi szocialista polgármesterrel történő együttműködés, akivel költségvetési és fejlesztési kérdésekben rendkívül jól tud együttműködni.
Mindez nem igaz Karácsony Gergelyre, aki Zuglóban több szempontból is kudarcot vallott. A parkolási botrány és a felhalmozott adósság mellett az is jellemző volt Karácsony elmúlt 5 évére, hogy nem találta meg a közös hangot a képviselő-testülettel.
A nulla százalékos támogatottságú Párbeszéd politikusa nem csak a fideszes képviselőkkel nem jött ki polgármestersége alatt, de még a szocialista politikusokkal is állandó konfliktusban volt. Ráadásul a zuglói ellenzéki belharc a hírek szerint még a kampányban sem csillapodik, a helyi MSZP Tóth Csaba vezetésével egyértelműen arra törekszik, hogy a többi ellenzéki pártot kiszorítsa Zuglóból.
Karácsony Gergely tehát ebben az összevetésben is alkalmatlannak látszik, Tarlós Istvánnal ellenétben ő nem képes a pártok felett álló városvezető imázsát betölteni. Mindezt a legfrissebb kutatások is alátámasztják, amelyek szerint Tarlós István még az ellenzéki szimpatizánsok jelentős része szerint is alkalmas városvezető és elégedettek a teljesítményével.
