Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült.
Komoly áttörést értek el a magyarok és a lengyelek, a tárgyalások jelen állása szerint már abba is belementek a német soros elnökség részéről, hogy gyakorlatilag két évre felfüggesztenék a jogállamisági mechanizmust – fogalmazott Deák Dániel. Hozzátette: magyarán 2022-ig biztosan nem érné semmilyen szankció Magyarországot, ráadásul csupán jogi szempontból vizsgálhatnák az uniós források elköltését, politikai szempontok nem merülhetnek fel ennek vizsgálatakor. Ez komoly siker a magyar kormánynak az elemző szerint, hiszen a magyar álláspont mindig is az volt, hogy a jogállamiságot tiszteletben tartja, azonban a politikai nyomásgyakorlásnak ellenáll.
Hangsúlyozta, a tárgyalások ugyan még folynak, de mivel a németekkel megállapodott a magyar és lengyel kormány, „a labda innentől már a hollandok, illetve az Európai Parlament asztalán pattog”, kizárólag rajtuk múlik már a megállapodás.
Az elemző részletezte, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt a legújabb tervek szerint ellátnák egy záradékkal, amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra, például családjogi vagy migrációs viták kezelésére. Ugyancsak megerősítenék a kiszivárgott dokumentumok szerint az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez ugyan eddig is szerepelt a javaslatban, de ennek megerősítését kérte Varsó és Budapest – tette hozzá Deák Dániel.
A mechanizmust tehát lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni, illetve nem lehet alkalmazni a 2021 előtti kifizetésekre, azaz a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket nem érintheti, csak a jövőben indított programokat – mondta. Szintén fontos eredménynek tartja az elemző, hogy a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztenék addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet, emellett a politikai élét csökkentené a dolgoknak, jogi viták lennének inkább – hangsúlyozta.
Deák Dániel beszélt arról is, hogy Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is. A mostani magyar-lengyel eredményeket várhatóak a V4 másik két országa is támogatni fogja Brüsszelben – tette hozzá.
Kiemelte: a következő hétéves uniós költségvetésről és az úgynevezett helyreállítási alapról szóló tárgyalássorozat során Magyarország nem meghunyászkodva ült le az asztalhoz, hanem feltételeket szabott és a tárgyalások végéig képviselte a nemzeti érdekeit például a holland vagy a német vezetéssel szemben. Így sikerült elérni szerinte júliusban, hogy a korábbi tervekkel ellentétben lényegesen több forrást kapjon Magyarország, és így sikerült most elérni azt is, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus ne lehessen politikai nyomásgyakorlási eszköz.
Deák Dániel kiemelte, a közép-európai térség politikai, társadalmi és gazdasági megerősítése egyáltalán nem tetszik azoknak a – közös piacunkból a legnagyobb hasznot húzó – nyugati nagyhatalmaknak, amelyek az uniós csatlakozáskor abban reménykedtek, hogy tovább tudják majd erősíteni a közép-európai térség „kvázi-gyarmati” szerepét. Ezért igyekeznek szerinte minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy megdöntsék az Orbán-kormányt és a hozzá hasonlóan gondolkodó PiS-kabinetet Lengyelországban.
Ennek egyik legfontosabb eszközének szánták az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust, amelyet a sajtóhírek szerint annyira felpuhítottak a magyarok és a lengyelek ellenállása miatt, hogy nem lesz érdemi hatással Magyarországra – hangsúlyozta.
Magyarország és Közép-Európa erősödésében ugyanakkor nemcsak a nyugati nagyhatalmak nem érdekeltek szerinte, hanem az itteni baloldal sem, amely lényegében Brüsszel hazai helytartójaként viselkedik. Ezért is különösen veszélyes álláspontja szerint, hogy Magyarországon a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció és a Momentum lettek az ellenzék vezető pártjai, hiszen kormányra kerülve mindkét párt kritika nélkül teljesítené a brüsszeli követeléseket. Nem véletlen, hogy ma is ez a két párt a leghangosabb az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán – zárta gondolatait Deák Dániel.
