A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani.
Már több mint fél éve tart az orosz–ukrán háború és közel ugyanennyi ideje kezdték el bevezetni a különféle szankciókat Oroszországgal szemben – hívta fel a figyelmet szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A vezető elemző emlékeztetett: akkor a nyugat-európai és amerikai vezetők azzal indokolták ezen lépések szükségességét, hogy csak így lehet megállítani Oroszországot és véget vetni a háborúnak. Azonban az azóta eltelt időszak jól mutatja szerinte, hogy ez nem így történt, sőt a szankciókkal éppen az ellenkező hatást érték el: az egekbe emelkedtek az energiaárak, így Oroszország rengeteg pénzt keresett még úgy is, hogy kevesebb gázt és olajat adott el az európai országoknak.
De nem csak az energiaárak emelkedése mutatja, hogy a szankciókkal saját magát lőtte lábon Európa, több mutatószám is ezt jelzi.
A munkanélküliségi ráta Oroszországban alacsonyabb (3,9 százalék), mint az unióban (6,0 százalék); a feldolgozóipari beszerzési menedzser index Oroszországban jóval magasabb, mint az EU-ban; a szolgáltató cégek beszerzési menedzser indexe is javul Oroszországban, míg az EU-ban romlik; Oroszországban csökken az infláció, míg az EU-ban nő; Oroszországba áramlik a pénz külföldről, míg az EU-ból kifele látható pénzmozgás – sorolta az elemző.
A szankcióknak beláthatatlan következményei vannak Európára nézve, már a gazdag nyugat-európai országok sem tudnak mit kezdeni az elképesztő energiaárakkal – mondta Deák Dániel példaként említve, hogy már a bécsi áramszolgáltató is csődközelbe került, az osztrák államtól kérnek eurómilliárdos segítséget. Mindennek fényében nem véletlen, hogy rendkívüli uniós csúcsot hívtak össze jövő hét péntekre, amelyen az elszabaduló energiaárak ellen szeretnének valamilyen összeurópai lépést a vezető nyugati tagállamok. A kiszivárgó információk szerint kétlépcsős terv várható Brüsszelben, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják.
Kérdés, hogy az EU tud-e tenni bármit is az energiaárak emelkedése ellen, ugyanis a jelek szerint annak csak egyetlen egy útja lehetne: elérni a békét Ukrajnában, illetve feloldani a különböző szankciókat Oroszországgal szemben.
Erre azonban sajnos nincsen törekvés Nyugaton, továbbra is a háború folytatásában és a szankciók fenntartásában látják az utat – tette hozzá Deák Dániel. Ha ez a mostani helyzet tovább folytatódik, akkor igen nehéz tél elé néz Európa, ami alól sajnos Magyarország sem tudja teljes mértékben kivonni magát, hiszen ha Németországban nem lesz gáz és gazdasági visszaesés jön, az a magyar gazdaságra is negatív hatással lesz.
Éppen ezért fontos, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, amit a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak: hazánk gazdasági növekedése még a háború ellenére is 6 százalék felett volt az utóbbi negyedévben, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unión belül. Ugyancsak fontos szempont, hogy Magyarország hosszútávú gázszerződést kötött Oroszországgal, ráadásul ezen felül is vásárolt gázt, aminek köszönhetően még a téli időszakban sem várható gázhiány. Szintén kiemelendő a paksi beruházás, amely Szijjártó Péter felelősségi körébe került és azóta nagyon felgyorsultak az engedélyeztetési folyamatok, így 2030-ra már termelhetnek áramot az új reaktorok.
Magyarország számára versenyelőny, hogy cselekvőképes és stabil kormánya van, így az őszi és téli időszakok rendkívüli helyzeteire is gyorsan tud majd reagálni hazánk – hangsúlyozta, majd hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést, amelynek köszönhetően az átlagfogyasztásig a korábbi olcsó árat fizeti a lakosság a rezsiért, továbbá az átlagfogyasztás felett is a piaci árnál alacsonyabb, lakossági piaci árat kell megfizetnie.
Az elemző arra is rávilágított, hogy a baloldal tragikus állapotban van, teljesen vitaképtelenek és a szervezeti, személyi és szellemi hiányosságok miatt még csak értelmezni sem képesek a geopolitikai és a hazai folyamatokat.
Jól példázta mindezt a hétvégi Tranzit rendezvény során, amelyen kormánypárti politikusok vitatkoztak ellenzéki politikusokkal, még az ellenzéki sajtótermékek beszámolói alapján is csúfos kudarcot szenvedett el a baloldal.
Az elemző kiemelte: értelemszerűen az ellenzék mindent Orbán Viktorra akar fogni, ugyanakkor elég egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi gazdasági válságot nem belső, hanem külső tényezők okozták, elsősorban azok az elhibázott szankciók, amelyek ellen a magyar kormány mindig is felszólalt nemzetközi szinten. A 2006-os Gyurcsány-kormánnyal kapcsolatos párhuzamállítás kapcsán pedig kiemelte: a baloldal még egy kedvező nemzetközi környezetben is csődközelbe kormányozta az országot, míg a jobboldali kormány egy járványos és háborús időszakban is növekedési pályán tudta tartani hazánkat.
Természetesen a magyarok számára is nehéz a mostani helyzet, de például a családtámogatások, a nyugdíjak és a megígért béremelések még ebben a krízishelyzetben is biztonságban vannak, miközben a baloldal még ezekhez is hozzányúlt kormányon, ráadásul ellenzékben a rezsicsökkentést sem támogatták – zárta videóelemzését a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
