A 2024-es esztendőt még a háborúpárti politikai körök dominálták, vagyis mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind Európában kisebbségben voltak a békepárti patrióta politikusok. A novemberi amerikai elnökválasztás azonban fordulatot jelentett ebben a kérdésben, Donald Trump január 20-i beiktatása után alapjaiban változik meg a geopolitikai környezet, amely Magyarország politikai és gazdasági mozgásterét is érdemben bővíti. 2025 ebből fakadóan egy sokkal könnyebb év lesz Magyarország számára, Magyar Péter politikai lehetőségeit viszont jelentősen korlátozza.
A XXI. Század Intézet évindító elemzése azt járja körbe, hogy mi várható Magyarország szempontjából 2025-ben belpolitikai és külpolitikai téren.
Globális jelentőségű fordulat: Donald Trump beiktatása sorsfordító
2025 első heteinek legfontosabb eseménye, hogy január 20-án beiktatják hivatalába Donald Trumpot. Ettől a pillanattól kezdve várhatóan alapjaiban változik majd meg a nyugati világ hozzáállása számos kérdéshez. Magyarország szempontjából a legfontosabb az orosz–ukrán konfliktus ügye. Magyarország a háború kitörése óta következetesen békepárti álláspontot képvisel, amelyet Donald Trump is támogat, és amely kapcsán nagy mértékben támaszkodik Orbán Viktor személyére is. Az elmúlt hónapokban többször is egyeztetett a két politikai vezető, így például december 9-én Floridában.
Érdemes felidézni, hogy a megválasztása óta mely állami vezetőket látta vendégül Donald Trump Floridában: november 15-én Javier Milei argentin elnököt, november 30-án Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, december 9-én Orbán Viktort, és most, január 4-én pedig Giorgia Meloni olasz kormányfőt. Vagyis az Amerikai Egyesült Államok leendő elnöke az európai vezetők közül a magyar kormányfőt fogadta elsőként floridai rezidenciáján, s csak három hétre rá az EU harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszország vezetőjét, Giorgia Melonit, aki Orbán Viktorhoz hasonlóan szintén szuverenista politikus.
Mindez hazánk szempontjából kiemelten fontos, hiszen Donald Trump a január 20-i beiktatása után gyors béketeremtést ígért.
Elképzelései sok mindenben egyeznek azzal, amit Orbán Viktor is hangoztat évek óta. Meloni ezzel szemben a háború kérdésében inkább a brüsszeli állásponthoz igazodott, így ebben kevésbé van egyetértés közte és Trump között.
Egy biztos: január 20-át követően Magyarország politikai és gazdasági mozgástere érdemben bővül, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok új vezetése számos kérdésben osztja a magyar álláspontot és a legfontosabb európai partnerként tekint a magyar kormányfőre. Ennek rövid időn belül gazdasági hatásai is lesznek, elég csak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásra gondolni, amelyet a Biden-adminisztráció függesztett fel és Donald Trump várhatóan újra megállapodást köt a kérdésben a magyar kormánnyal.
Európában is fordul a széljárás: erőre kapnak a patrióták
Miközben az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország viszonyában pozitív fordulat állt be, addig a brüsszeli küzdelmek várhatóan tovább folytatódnak, azonban hazánk alkupozíciói sokkal jobbak lesznek, mint korábban. Ezt a brüsszeli folyosókon „Trump-hatásnak” nevezik, de valójában ennél is többről van szó: egyre több országban erősödnek meg Orbán Viktor szövetségesei, emellett a patrióták európai szövetsége is erősödni fog 2025-ben.
Tavaly decemberben Giorgia Meloni lemondott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elnöki tisztéről, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök lesz az utódja, akivel a decemberi uniós csúcs előtt Orbán Viktor Brüsszelben egyeztetett a Patrióták Európáért vezetői mellett. A háttérben az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülése állhat, amivel a második legerősebb pártszövetség lehetnének az Európai Parlamentben 162 képviselővel, míg az Európai Néppártnak jelenleg 188 képviselője van. Ennek több előjele is van. Amikor december 4-én Orbán Viktor Rómában egyeztetett Giorgia Melonival, sejtelmesen csak ennyit árult el a magyar kormányfő: „Régi barátság, új fejezet, nagy tervek!” Ez már egyértelmű utalás lehet egy új típusú együttműködésre. De emellett a Giorgia Meloni által az elnöki pozícióra jelölt Mateusz Morawiecki fontos szövetségese is Orbán Viktornak: amikor a Patrióták Európáért pártszövetség létrejött, még az is felmerült, hogy ő is csatlakozik a lengyel PiS-szel közösen. Szintén fontos szempont, hogy az egyik fő oka a két külön pártszövetségnek, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni nem igen kedvelik egymást. Ugyanakkor most, hogy Meloni hátrébb lép, ez az akadály is elhárulhat.
Ami talán a legfontosabb vitatéma jelenleg közöttük az a háború, ugyanakkor ez rövidesen lezárul, így ez a konfliktuspont is megszűnhet köztük. Az Európai Konzervatívok és Reformerek több tagja ugyanis nemzeti alapon (balti vagy az oroszokkal szomszédos országok képviselői) támogatta a háború folytatását, emiatt nem értett egyet Orbán Viktorral ebben a kérdésben. Donald Trump január 20-i beiktatásával azonban változik a helyzet: várhatóan tárgyalások indulnak meg Putyinnal a háború befejezéséről, így ez az akadály is elhárul a két pártszövetség között. Orbán Viktor emellett többször is elmondta, hogy az a terve, hogy a patrióták a legerősebb vagy legalább a második legerősebb pártcsaládot alkossák az Európai Parlamentben, így hathatós ráhatásuk lenne a brüsszeli politikára. Ha a két pártszövetség egyesülne, akkor ez megvalósulhatna. Sőt, akár a két pártszövetség jelenleg 162 képviselőjéhez a függetlenek közül vagy az Európai Néppártból is csatlakozhatnának, ezzel pedig az Európai Parlament legtöbb képviselőt számláló pártcsaládjává válna.
Ugyancsak fontos magyar szempontból a február 23-i előrehozott választás Németországban. A tavaly év végén megbukott német kormány hazánk nagy ellenfele volt: támogatta a háborút, a migrációt, a genderpropagandát és a hazánknak járó uniós források felfüggesztését is. A legnagyobb konfliktus magyar részről nem is magával Olaf Scholzzal volt, hanem a zöldekkel, akik koalíciós partnerként a külpolitikát és a gazdaságpolitikát is irányították. Semmiben sem követték a német és az európai érdekeket, az amerikai demokraták kiszolgálóiként viselkedtek. Ennek súlyos következményei lettek a német gazdaságra nézve, ami negatív hatással volt Magyarországra is. A felmérések szerint a következő kancellárt a CDU/CSU adja majd Friedrich Merz személyében, de kérdés, milyen koalíciós partnereket találnak maguknak. A CDU/CSU hagyományosan figyelembe veszi a német gazdasági szereplők érdekeit, s már önmagában ez jó hír hazánk számára, ugyanis rengeteg német cég működik Magyarországon. Ráadásul a háború kapcsán is fordult a véleményük: Friedrich Merz szerint például le kell tenni az asztalra egy egységes európai béketervet, tehát már nem a háború folytatását támogatják.
Az év eleje a szomszédos Ausztriában is politikai fordulatot hozott, ami ugyancsak pozitív fejlemény Magyarország szempontjából. Mint ismert, a szeptemberi választást Orbán Viktor szövetségesei (Osztrák Szabadságpárt) nyerték meg Ausztriában, de egyedül nem tudtak kormányt alakítani, a vesztesek kezdték meg a koalíciós tárgyalásokat. Ez azonban meghiúsult, ami miatt Karl Nehammer osztrák kancellár bejelentette a lemondását. Innentől kezdve két lehetőség adódik: vagy megállapodik az Osztrák Néppárt az Osztrák Szabadságpárttal és kormányt alakítanak, vagy megismételt választás jön, amit a felmérések szerint még nagyobb fölénnyel nyerne meg az Osztrák Szabadságpárt. Bármi is lesz a végkifejlet, Orbán Viktor szövetségesei kerülnek kormányra Ausztriában, ők adják majd a következő kancellárt. A felmérések szerint tehát az Osztrák Szabadságpártnak egy megismételt választás lenne az érdeke, úgy akár egyedül is kormányozhatnának.
A 2025-ös év során tehát várhatóan hazánk európai szövetségesei tovább erősödnek, így külpolitikai mozgásterünk is bővül.
Hazai repülőrajt: a magyar gazdaság növekedésnek indul
A kedvező külpolitikai változások mellett belpolitikai szempontból is könnyebb év várható 2025-ben. Soha nem látott mértékű béremelés történik például Magyarországon, amely 2027-re összesen 40 százalékos lesz. Az Európai Unióban az elmúlt 30 évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamely országban megállapodtak volna ilyen mértékű minimálbér-emelésről. A minimálbér reálértéke 29 százalékkal emelkedik és az a terv, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét.
Emellett 2025-ben érdemi gazdasági növekedés várható Magyarországon, amelyhez egy „állami beruházási bumm” is kapcsolódik.
E szerint 2025-ben összesen 300 új beruházás indul Magyarországon, melyek összértéke 8100 milliárd forint, ebből 2025-ben 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba. Mindez jelentősen rontja Magyar Péter politikai esélyeit, ugyanis az új ellenzéki reménység érezhetően a ciklus közepén tapasztalható protesthangulatot és gazdasági nehézségeket lovagolja meg. Ugyanakkor, ha erős gazdasági növekedés, érzhető béremelkedés lesz, akkor az erősen csökkenti Magyar Péter ezzel kapcsolatos politikai mozgásterét.
Ez abból a szempontból fontos, hogy 2025 második felében már megindul a felkészülés a 2026-os parlamenti választásra. Magyar Péter ugyan előrehozott választást szeretne, azonban ennek egyetlen egy politikai feltétele sem adott, így minden bizonnyal 2026 tavaszán tartják majd a választásokat Magyarországon. Az idei évben a pártok tisztázzák, hogy kiket állítanak jelölteknek, milyen együttműködés várható közöttük, illetve hogy melyek lesznek a fő üzeneteik a választási kampányban.
Deák Dániel
