Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti.

Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója a jogvédő szervezetekre vonatkozó új uniós szabályozás veszélyeit tekintette át.

Képzeljünk el egy világot, amikor úgynevezett érdekképviseleti szervezetek lobbi címszó alatt akár a katari EP botrányhoz hasonló hivatali vesztegetést is elkövethetnek bármiféle következmény nélkül, hiszen számukra az átláthatóság nem kötelező többé. Közéleti jelenlétük ugyanis szent és sérthetetlen, minden szabályt megelőz. Egy világot, ahol egy téves állításokat közzé tevő „tényfeltáró” szervezet számára elegendő a közéleti részvételre hivatkozni, és ezt követően gyorsított eljárásban, érdemi vizsgálat nélkül szabadulhat a helyreigazítási per alól. Ahol klímaaktivisták következmények nélkül rongálhatnak európai műemlékeket, hiszen bármilyen ellenük indított per közéleti részvételüket akadályozná, ezért a bírósági eljárás azonnal megszüntethető. Ahol a civil szervezetek mindenki felett állnak, közéleti szereplésük biztosítása pedig bárki jogát és jogos érdekeit megelőzi.

NGO-k a törvények felett

Ez a világ sajnos nem egy távoli utópia, hanem rövidesen az Európai Unió valóságává válik. Egy új brüsszeli szabály ugyanis olyan eljárás kereteit teremti meg, ahol a civil szervezetek, tényfeltáró újságírók, lobbisták és közéleti aktivisták külön bizonyítás nélkül szabadulhatnak a velük szemben kezdeményezett perek terhétől – méghozzá pusztán azon az alapon, hogy a jogi eljárások nem veszélyeztethetik közéleti részvételüket. Sőt mi több, komoly bírság jár annak, aki egy NGO-t ilyen módon perbe fog.

„Nem állhatunk feltett kézzel, miközben szemünk előtt válik egyre fenyegetőbbé a jogállamiságunkra leselkedő veszély. Egyes perek aláássák a szólásszabadságot, az információhoz való jogot, a gyülekezési jogot. Kötelességünk megvédeni a civil szervezeteket. Bíróságaink nem válhatnak a gazdagok és hatalmasok, az államok, vállalatok vagy politikusok játszóterévé, meg kell akadályoznunk, hogy egyesek egyéni érdekből különböző ügyekkel árasszák el a bíróságokat.” – fogalmazott Tiemo Wölken német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, az új uniós szabályozás jelentéstevője. Nem szorul különösebb magyarázatra, miért torz ez az érvelés, amely a jogállamiság elvének égisze alatt az NGO-k jogait az egyéni és társadalmi érdekek, továbbá a demokrácia legelemibb alapelve, a bíróság előtti egyenlőség princípiuma fölé helyezi.

Brüsszel saját tagállamaitól is megvédi a jogvédő szervezeteket

A közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárás (angol nyelvű mozaikszóval SLAPP, vagyis pofon), fogalmát a nyolcvanas évek végén alkották meg az Egyesült Államokban. Az uniós intézmények most új keletű jelenségként próbálják beállítani Európában, holott a magyarok és a közép-kelet-európai nemzetek sajnos elég széleskörű ismeretet szereztek a valódi koncepciós perek önkényuralmi módszertanával kapcsolatban a kommunista diktatúra évtizedei során. Ma a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia elveinek tagállami érvényesülése garanciát jelent arra, hogy az Európai Unió nemzeti bíróságain senkinek se kelljen elszenvednie ilyen jellegű visszaélést. A bíróságok az EU normákkal konform nemzeti szabályok alapján, mindenki számára egyenlő elbírálást biztosítva hozzák meg ítéleteiket, függetlenül attól, hogy a peres fél magánszemély, cég, állami szerv vagy éppen civil szervezet.

Az Európai Bizottság éppen néhány nappal ezelőtt mutatta be a tagországok jogállamisági helyzetéről szóló 2023-as jelentését. A Bizottság szerint az Európai Unió tagállamai a jogállamiságra és az igazságügyi rendszerre vonatkozó korábbi uniós ajánlások több, mint kétharmadát teljesítették, az éves jelentési rendszer tehát betölti célját: Európa-szerte javul az általános jogállamisági helyzet, az igazságszolgáltatás – természetesen Magyarország és Lengyelország kivételével – mindenütt megfelelően működik. Az Európai Unió intézményei ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – úgy vélik, hogy a tagállami bíróságokon komoly „veszély” leselkedik a jogvédő szervezetekre. Való igaz, abból a szempontból minden per kimenetele kockázatos, hogy az ítéletek nem mindig az egyik fél, esetünkben az NGO-k érdekeiknek kedveznek.

Az új EU irányelv indokai szerint azok az eljárások jelentenek elsősorban visszaélést, vagyis azok tekinthetőek úgynevezett SLAPP-pernek, amelyeket állami szervek indítanak civil szervezetekkel szemben. Abszurd helyzet ez, hiszen az állami szervek általában azért perelnek, hogy kikényszerítsék a nemzeti szabályok betartását. Ez lenne a visszaélés?

A „civilektől” a törvénysértés is jogszerű

Többé nem a nemzeti bíróságok döntik el rendes eljárásban, hogy mely kereset befogadható, vagy melyik peres félnek van igaza.

Az EU intézményei a törvényes rend fölé helyezik az illegális migráció szervezőit, azokat, akik alkotmányos demokráciákkal szemben koholt jogállamisági vádakkal szolgálják a brüsszeli érdekeket, vagy éppen klímavédelem címszóval komoly gazdasági károkat okozó bűncselekményeket követnek el – gondoljunk csak a Németországban, Olaszországban és Ausztriában tevékenykedő Letzte Generation szervezet tavalyi és idei akcióira. A szervezet tagjai 2022-ben megpróbálták szabotálni a Transalpine olajvezetéket, egy, az Alpokon keresztül, az olaszországi Trieszttől a bajorországi Ingolstadtig húzódó „kritikus infrastruktúrát”, egy másik alkalommal három városban sikeresen manipulálták az olajvezetékek vészhelyzeti leállásait az olajáramlás megállítása érdekében, idén májusban pedig fekete festéket öntöttek a Trevi-kút medencéjébe, hogy a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának leállítását követeljék. A szervezet tagjaival szemben idén májusban bűnszervezet alapításának gyanúja miatt indult büntetőeljárás Németországban.

Ha az új uniós szabály hatályba lép, az ilyen és ehhez hasonló jogi eljárások könnyen kijátszhatóvá válhatnak az önjelölt jogvédők – valójában különböző politikai és gazdasági érdekek mentén finanszírozott és működtetett álcivilek – számára. Kiváltságuk biztosítása érdekében az EU intézményei inkább megvonják a bírósághoz fordulás elemi jogát az európai állampolgároktól még akkor is, ha ez a jogállamiság legalapvetőbb feltételeinek durva megsértését jelenti.

Az új brüsszeli szabály szerint mentelmi jog jár az NGO-knak

Egyetlen olyan jogintézmény ismert a modern demokráciákban, amely bizonyos egyének részére olyan kiváltságot biztosít, amellyel a többi állampolgár nem rendelkezik. Ez a képviselői mentelmi jog. Egy olyan instrumentumról van szó, amely komoly közjogi megalapozottsággal bír: a népszuverenitás elvének érvényre juttatása és a képviseleti demokrácia letéteményesének tekintendő választott parlament függetlenségének biztosítása. A mentelmi jog ennek megfelelően az olyan megalapozatlan fellépéssel szemben nyújt védelmet, amely a képviselőt törvényhozói funkciója, képviselői tevékenysége miatt érheti. Célja, hogy azt a feladatot, amelynek ellátására a demokratikus választások során a választópolgár felhatalmazást adott, a választott képviselő minden külső befolyás nélkül, mandátumának megfelelően láthassa el. A mentelmi jog végső címzettje tehát nem a parlamenti képviselő, mint személy, hanem a parlament. A mentelmi jog demokratikus rendet hivatott biztosítani. Nem azért jár, mert a képviselő különleges képességekkel vagy széles körű tehetséggel bír, esetleg vitathatatlan értékrend mellett áll ki. A mentelmi jog nem abszolút jogosultság, tetten érés esetén általában nem érvényesíthető, csak a képviselői mandátummal összefüggésben álló cselekményekre vonatkozik, illetve arról a képviselő lemondhat.

Az NGO-kat, aktivistákat, jogvédőket azonban senki sem választotta meg arra a feladatra, hogy képviseljék az állampolgárok érdekeit – egyébként sem ezt teszik – mégis abszolút kivételt kínál számukra az Európai Unió a törvényes rend alól. Pedig közhatalmi szempontból működésüket egyértelmű reprezentációs deficit, a felhatalmazottság hiánya jellemzi. Annak ellenére, hogy az esetek nagy részében politikai jellegű állásfoglalásokat tesznek, soha nem mérettetik meg magukat a demokratikus versenyben, nem áll mögöttük a választási eljárás eredményéből származó felhatalmazás, egyszóval: az állampolgári akarat.

s egymásra hivatkozva teremtik meg a felhatalmazás hiányának pótlására hivatott szakértelem vagy vitathatatlannak tekintett küldetés látszatát. Befolyásuk mégis a hatalomgyakorlás egyik formája, amely azonban nélkülözi az arra vonatkozó alkotmányos korlátozásokat és garanciákat.

Európa valódi jogállamot érdemel!

A jogállamiság a jog uralmát jelenti emberek uralma helyett. Egy olyan politikai eszmény, amely szerint egy országon, államon vagy közösségen belül minden polgár és intézmény ugyanazon törvényeknek tartozik felelősséggel.

Hatalmi szempontból az Európai Unió sok tekintetben a civil szervezetek jogon kívüli befolyására épül. Elegendő, ha az Európai Parlamentre tekintünk, amelynek működése tekintetében is közelebb áll egy NGO-hoz, mint egy formális intézményhez. Amikor azt látjuk, hogy az uniós intézmények a jogállam, a demokrácia leépítése árán is megvédik a civil szervezetek érdekeit, azt a legkevésbé sem önzetlenül teszik, hanem valójában saját hatalmi pozíciójukat erősítik és biztosítják.

A SLAPP-jogalkotás egy jogállamiságra mért pofon. Az a bírósági döntés, ami a megfelelő jogi eljárást mellőzve határoz az egyik fél javára, nyilvánvalóan nem tekinthető igazságszolgáltatásnak, legfeljebb jogszolgáltatásnak. Az így meghozott ítélet semmi esetre sem lehet igazságos. Márpedig ahol a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás nem tartozik össze, az nem jogállam, hanem diktatúra.

Mi magyarok, láttunk már ilyet. Mi azt is tudjuk, valójában mit jelent a koncepciós per. Mi már voltunk áldozatai hasonló törekvéseknek, legyőztük őket és nem fogjuk megengedni, hogy a hátsó ajtón visszatérjenek. Itt az idő, hogy megerősítsük a tagállamok szuverenitását, megerősítsük a nemzeti parlamentek szerepét és megteremtsük az uniós intézmények jogállamisági elszámoltathatóságának mechanizmusát, mert Európa jobb demokráciát, valódi jogállamot érdemel!